Az Országgyűlés által elfogadott őszi adócsomag egyik újdonsága, hogy szűk körben megnyitja a lehetőséget azoknak a cégeknek az átstrukturálására, amelyek a kisvállalati adót (kiva) választották. A korábbi szabályok alapján a kiva szerint adózók nem egyesülhettek más társasággal, nem válhattak szét, különben elveszíthették a kedvezményes adózás lehetőségét, és két évig nem is választhatták újra ezt - írja a Világgazdaság.

Több ezer magyar vállalkozást érint a globális minimumadó

„A kiva alapján adózó cégek átalakulásának korlátozása számos cégcsoport életét nehezítette meg. Az elfogadott törvény szerint a jövőben lesz egy kivételszabály, amely ugyan szűk körben, de lehetővé teszi a kivával adózó cégek egyesülését, szétválását” – mondta a Világgazdaságnak Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere. 

Az idén az egyik legjelentősebb változás a külön jogszabályban megjelenő globális minimumadó szabályozása. Bagdi szerint ez a mintegy 80 oldalas jogszabály Magyarországon közel 3 ezer vállalkozást érint, és jelentős adminisztratív terhet ró rájuk. A törvény értelmében a kiegészítő adó alanyai azon vállalatcsoportok magyarországi tagjai lesznek, melyeknek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele legalább két egymást követő évben meghaladja a 750 millió eurót. A kormány mintegy 100 milliárd forint bevételt vár ebből a kiegészítő adóból.

Ezt azoknak a társaságoknak kell megfizetniük, amelyek effektív magyarországi adókulcsa nem éri el az elvárt 15 százalékos minimumadót.

Fontos, hogy a tényleges termelési tevékenységet jelentős létszámmal végző cégek kedvezményeket kapnak. Az effektív adókulcs számításánál lefedett adónak kell tekinteni a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját és az innovációs járulékot.

Társasági adó, szektorokat érintő változások

Érdekesség, hogy a globális minimumadó jogszabállyal együtt elfogadták egy társasági adótörvényt érintő új kedvezményt, a francia modell alapján előkészített kutatás-fejlesztési (k+f) adókedvezményt, amely a globális minimumadó számítása során elismert adókedvezmény lesz. 

A jogszabály a k+f adóalap-csökkentő tétel helyett öt évre szóló adózói választás alapján kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybevételét teszi lehetővé. 

Az adókedvezmény az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben érvényesíthető. Az elszámolható költség felmerülésének adóévét követő negyedik adóév végén a maradványt (a fel nem használt kedvezményt) az adózónak készpénzben kifizetik. Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 10 százaléka lesz, de fontos megjegyezni, hogy bizonyos ráfordítások nem minősülnek majd elismert ráfordításnak.

A társasági adót érintő változás, hogy szigorodnak az energiahatékonysági adókedvezményre vonatkozó rendelkezések. Ez azt jelenti, hogy a korábbi gyakorlathoz képest jóval kevesebb kedvezményt érvényesíthetnek a cégek (energiatermelő tárgyi eszközre nem is igényelhető a jövőben ilyen adókedvezmény). 

Külön kedvezményszámítás vonatkozik az épületekkel kapcsolatos energiahatékonysági beruházásokra is.

Fontos továbbá, hogy a fejlesztési adókedvezmény mértéke bizonyos beruházások esetén emelkedik, és kevesebb esetben kell engedélyt kérni az Európai Bizottságtól.

Január 1-jétől a távközlési vállalkozásokat érintően a közművezetékek adója hatálya alól kikerülnek a hírközlési vezetékek, egyúttal 2025. január 1-jétől hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi törvény. A 2024-re vonatkozó jogszabály további egy évvel meghosszabbítja a reklámadó felfüggesztésének határidejét, így az a bizonytalanság is eloszlik, hogy ez az adó esetleg újra terheli-e az érintett ágazat szereplőit.

Általános forgalmi adó

A Niveus szerint áfaszempontból a jogszabály egyik legnagyobb újdonsága a közösségen belüli értékesítéssel kapcsolatos alanyi mentesség választhatóságának átültetése.

Mit jelent ez a gyakorlatban? 2021-ben jelentősen változtak a közösségen belüli távértékesítés szabályai. Ha egy magyar adóalany az európai közösség területére értékesít nem adóalany (tehát tipikusan magányszemély) részére, akkor be kell jelentkeznie az OSS, azaz az egyablakos rendszerbe, és azon keresztül az adott tagállam szerinti áfával kell számláznia a vásárlójának.

Ez most annyiban változik, hogy magyar adóalany is választhatja az adott tagállamban az alanyi adómentességet, ha megfelel az ottani feltételeknek, és az uniós (tehát az egész közösségen belüli) árbevétele nem haladja meg a 100 ezer eurót. A jövőben a külföldi cégek is választhatják az alanyi adómentességet Magyarországon. Ha például egy német cég magyar magánszemélyeknek ad el termékeket távértékesítéssel Németországból 2024-ben, valamint elektronikusan szolgáltatásokat nyújt szintén Németországból, az eddigi szabályok alapján be kellett jelentkeznie az OSS-rendszerbe, és ezt magyar áfával kellett számláznia. Ha viszont a teljes közösségi értékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó árbevétele nem éri el a 100 ezer eurót, a magyarországi pedig a 12 millió forintot (és ezt 2023-ban sem érte el), akkor választhatja a Magyarországon elért termékértékesítései és szolgáltatásai esetén az alanyi adómentességet.

Ennek az intézkedésnek Bagdi Lajos szerint az a jelentősége, hogy a kisebb, ám uniós piacra betörni készülő vállalkozások nem kerülnek hátrányba a helyi, alanyi adómentes vállalkozásokkal szemben.

Említésre méltó, hogy bekerült a törvénybe a NAV által elkészített áfabevallásról szóló rendelkezés. Az elindításának céldátuma 2024. január 1. 

Jövőre a NAV az szja-bevallások mellett már az áfabevallások tervezetét is elkészíti és kiajánlja.

Azok az adózók, akik elfogadják majd a kiajánlott bevallást, nem lesznek kötelesek belföldi összesítő jelentés készítésére sem, ami jelentős adminisztratív könnyebbség lehet. Érdemes továbbá a megbízható adózó minősítésre törekedni, ugyanis az a megbízható adózó, amely az áfabevalláshoz a gépi interfész alkalmazást választja, a bevallás esedékességétől számított tizenöt napig mentesül az ellenőrzés alól. Ezen idő alatt az esetleges hibák és eltérések javíthatók, ráadásul még az önellenőrzési pótlékot sem kell megfizetnie a vállalkozásnak.

A törvény a folyamatok digitális átalakítását célzó eNyugta-projekt törvényi szintű szabályozását is tartalmazza, amivel a Pénzügyminisztérium szerint Magyarország elsőként teheti általánossá az e-nyugtát az Európai Unióban. Az e-nyugta lényege, hogy minden egyes bevásárlás nyugtája elérhető lesz a vásárló számára egy digitális gyűjtőhelyen.

Változik a kedvezményes áfakulcsú és az adómentes termékek és szolgáltatások köre. A javaslat 2024. január 1-jétől 18 százalékos áfakulcs alá sorolja egyebek között a túró rudit is (mint desszert jellegű sajtkészítményt).

Forrás: vg.hu
Fotó: Robert Daly