Kosztolánczy György szerint 2019-ben fordulóponthoz érkezett az ingatlanpiac, hiszen a nyári hónapokban az otthonteremtési támogatások, és az új állampapírok bevezetése megszüntette a túlfűtöttséget. A befektetők új megtakarítási lehetőséghez jutottak, a családosok pedig kivártak, a tranzakciók száma emiatt őszre jelentősen visszaesett. Az utolsó negyedév azonban már a tavalyi szintet közelíti, és a vevők jellemzően komoly vételi szándékkal keresnek ingatlant - tette hozzá. A szakértő szerint mindez arra utal, hogy számottevő változás jövőre sem várható, legfeljebb az áremelkedés mértéke csökkenhet, de tavasszal újra élénkülhet a kereslet.
Kosztolánczy György arra számít, hogy akkorra ismét egyre több befektető jelenhet meg az ingatlanpiacon, ha azt látják, hogy elmarad a visszaesés. Az agglomerációs kereslet várható felfutását azzal magyarázta, hogy mind Budapest, mind a vidéki nagyvárosok körül csekélyebb volt a drágulás mértéke, így itt még mindig lehet kedvező áron jó adottságú ingatlanokat venni. A rendezvényen az ingatlanközvetítő cég elemzési vezetője bemutatta a 25 ezresnél népesebb magyarországi települések élhetőségi rangsorát. Soóki-Tóth Gábor kifejtette, hogy a listán csekély az évenkénti átrendeződés, hiszen az élen is a főváros belső kerületei állnak, míg a vidéki települések közül Veszprém és Eger vezet.
Utánuk a nagyobb megyeszékhelyek, a főváros környékéről pedig Budaörs és Szentendre következik. Az ingatlanpiac árai rendszerint illeszkednek az életminőségi mutatókhoz, de Budapest külső kerületei túlárazottak az adottságaikhoz képest, hiszen az ott élők rendszerint ingáznak, így sok alapszolgáltatást másutt vesznek igénybe - fűzte hozzá a szakértő. Az Otthon Centrum bemutatott elemzése is megerősíti, hogy az ingatlanvásárlást nehezen mérhető körülmények is befolyásolják, így a közlekedésen túl a természetes és az épített környezet, vagy a helyi közösségek jellemzői is.
Soóki-Tóth Gábor kitért arra is, hogy az átlagárak elfedik az ingatlanok értékkülönbségét. Ez főképp a családi házaknál jellemző, a panellakások között sokkal kisebb a szórás. A 2014 óta tartó drágulás miatt az árak ma már jóval meghaladják a válság előtti szintet, de - mint fogalmazott - ez nem tekinthető túlértékeltségnek, sokkal inkább a jól behatárolható területeket érintő, nagyon erős kereslet hatásának. A tulajdonosokat tapasztalatai szerint az eddigi áremelkedés sem ösztönzi nagymértékben eladásra, de az albérletpiacot látva nem tartja kizártnak új ingatlanpiaci termékek megjelenését. Véleménye szerint a tanulmányok, vagy a munkaerőpiaci indulás idejére volna igény átmeneti megoldásokra, de olcsóbban, mint amit ma a diákszállók kínálnak. Az elemző úgy véli, hogy kedvező szabályozási környezettel ösztönözni lehetne olyan ingatlanok építését, amelyek fiatalok rövid távú lakhatását biztosítanák, és némileg kiegyensúlyoznák az ingatlanpiacot.
