Valamikor 2019 végén (decemberben) dőlt el, hogy a város közepén már másfél évtizede omló-romló Nagyszállót – ígérete ellenére Nemény András polgármester nem menti meg. A felszámolási eljárásokban – amik mindig hosszúra nyúlnak - akkor volt lehetősége a városnak az elővásárlási jogával élni, de ezt nem tette. A jogászkodást most másra hagyjuk, a dologhoz elég annyit tudni, hogy a felszámolási és végrehajtási eljárásokban van egy olyan pont, amikor be lehet egy bizonyos kijelölt érdekelt félnek – itt a városnak – lépni az ügybe, és meg tudja vásárolni az értékes telken levő vagyontárgyat.

Nomármost, mint arra már utaltunk, ez nem történt meg. Nem bizony, csak nagy mondások történtek korábban, hatalmas nyilatkozatok, hogy majd „megmentik a Nagyszállót”, óriási ígéretek, hogy majd a meghatározhatatlanul távol lebegő „majd”-ban mi fog történni. Hát a jelek szerint ez a majd továbbra is a meghatározhatatlanul távolban lebeg tovább, s tova. Ahogy persze a dolog természetéből adódik, előkerültek a keselyűk is a levegőégben, s elkezdtek keringeni a konc körül.

Egy elég furcsa hátterű vállalkozó jelentkezett – volt neki mérlegüzeme, meg mindenféle más rég bedőlt ügyekben is érintettsége, egyesek egy régebbi maláj offshore cégről is zengedeztek - ami akár szokványosnak is lenne nevezhető, de pénze úgy tűnik a felújításra már nem nagyon van. Szóval a város hagyta, a keselyűk meg keringenek, boldogan.

Mármost a város vezetésében hemzsegnek a jogászok, szóval a dolog éppen ennek köszönhetően nevezhető tudatosnak is. Például arra kell utalni, hogy a Nagyszálló felújítása nagyon sokba kerülne, vagy esetleg arra, hogy nem nyereséges az iparág.

Erre a problémára világított rá a Claudius hotel bicegése is, amelyről most nem tudni, hogy éppen működik-e vagy nem, de a jelek szerint éppen inkább nem. Szóval egy szállodába befektetni macerás dolog. Nagy szakértelem kell hozzá, sok tőke és ráadásul vannak olyan esetek, hogy minden feltétel adott ugyan, mégse sikerül.

Persze a dolog betudható lenne a koronavírus-válságnak is. A koronavírus ugyanis gyakorlatilag egy egész iparágat vágott úgy pofon, hogy most se nagyon tud felkelni – nem csak itt Magyarországon, világszerte.

A szállodaipar ugyanis a turizmus nehézipara. Ahogy az ötvenes években nem volt szükség az egész országot a vas és acél országává átalakítani, úgy nincs szükség mindenhol hatalmas, égbe nyúló szállodákra sem.

Erre világít rá például a görög, horvát, vagy éppen az olasz példa, egymás után próbálják alulígérni az árakat a hotelek. Merthogy a turista egy furcsa állatfaj, neki sokszor egy kicsi, otthonos apartman kell, vagy épp egy olyan stúdió – amelyik kényelmesen felszerelt, de funkciója alapvetően az, hogy bázisul szolgáljon a vidék felfedezésének. Szállodába ma már egy egész más réteg jár, mint járt a századelőn, továbbá a feltételek sem egészen úgy állnak, mint akkor.

Így például megjelent az airbnb, amelyik konkrétan magánszemélyek lakáskiadását könnyíti meg, továbbá számolni se lehet azokat a honlapokat, amelyeken milliónyi turisztikai szolgáltatást lehet igénybe venni.

Csakhogy.

Napvilágot látott az a projekt, (felmelegítették a korábbi városvezetés által már nagyjából elvetett tervet) hogy mégiscsak akarnak szállodát, de újat, teljesen más helyen, teljesen új, zöld mezős beruházással, mindenféle plusz szolgáltatással.

Az előző városvezetés pontosan ezért nem akarta a dolgot keresztülvinni – egyébként is Molnár Miklós ötlete volt, akiről ugye már régebben kiderült, hogy nem a jobboldal nagy barátja, mára épp a baloldali városvezetés fizette ki az árulását – hiszen láthatóvá vált, hogy a város pénzügyileg nem bírja el, a forrásokat teljesen feleslegesen emésztené fel, nem lenne rentábilis, továbbá csak költenék rá az adófizetők pénzét.

Szóval hogy is akarnák ezt a szállodát felépíteni? A város szocialista vezetése úgy akart volna, hogy - bár nem önkormányzati feladat, de – ad rá két milliárdot, és ír a miniszterelnöknek, hogy küldjön már pénzt.

Ezt úgy időzítették, hogy épp a vírusválság előtt küldték a levelet, hát meglepő, de nem sok válasz érkezett – mondjuk lehet, hogy épp mással voltak elfoglalva.

És nem küldtek. Hupszi. Gondolom majd lobbiznak tovább. Vagy őnáluk lobbiznak és valaki nagyon is érdekeltté vált. Igen, anyagilag.

Egy apróság ugyanakkor még eszembe jutott: elindult a sírás-rívás, fogaknak nagy csattogtatása, hogy a „kormány elvonja” az önkormányzatok pénzét. Aztán kiderült, hogy több pénz jut. Ennek ellenére azért biztos, ami biztos visszaállították a fizetős parkolót, amiből több forrás szerint évente mindösszesen 173 milliós bevételük származik. (Tehát havi kb. 14 millió, ami azt illeti jelenleg ez a különböző rokonok, ipák, napák, feleségek haverek, támogatók kifizetésére szánt pénzt fedezi.)

Szóval röviden: jaj, nem lesz pénz, mert a kormány elvon. Aztán mégis több lesz a forrás, tehát előkerül vagy 2 milliárd egy fölösleges projektre, amit olcsóbban nem csináltunk meg, de majd küldjenek még pénzt, hogy beleöntsük egy nagy lyukas vödörbe, s csillogjunk mellette, miközben majd nyilván szintén csillogó pénzhalmokat kéne belelapátolni, hogy ne menjen csődbe.

Összefoglalom:

- Van egy szálloda, tizenöt éve rohad a város közepén, s előreláthatólag boldogan rohad tovább.

- Mennek csődbe további szállodák is,

- A szoci városvezetés tehát saját szállodát akar,

- Amire nincs piac,

- ezért írnak egy levelet,

- s továbbra sincs pozitív fogadtatás.

Milyen meglepő! Történni megint nem történt semmi, de hatalmas, olyan baloldali kommunikálások után megint tettek egy tök fölösleges kört a semmiért. Csak ne lenne gyanús, hogy megint lobbik állnak a dolgok mögött...