Ahogy korábban már megírtuk, összesen 34 rendezvénnyel emlékezünk Szombathelyen az összeomlás évére, azaz 1918-ra, a Nagy Háború utolsó esztendejére. A programsorozat nyitánya a Vérben és vasban című kiállítás volt, melynek az Agora MMIK ad otthont.
A rendezvény megnyitóján elsőként Puskás Tivadar mondott beszédet, aki röviden összefoglalta a Nagy Háború, azaz az I. világháború történéseit. Emlékeztette az egybegyűlteket arra a történelmi tényre, hogy az első világégés során elesett, eltűnt, megsebesült honfitársaink száma bőven 500 ezer felett volt. Szombathely polgármestere beszéde végén természetesen a háború számunkra tragikus következményeiről is szólt, azaz többek között arról, hogy területünk kétharmadát elveszítettük.
Emlékezni kötelességünk a hősökre, mert minden olyan katona hős, aki hazájáért áldozta az életét – zárta szavait a vasi megyeszékhely első embere.
Hende Csaba országgyűlési képviselő a háború értelmetlenségét helyezte mondanivalója középpontjába.
Ezt a háborút már elkezdeni sem lett volna szabad. Néhány évvel ezelőtt megjelent egy könyv Alvajárók címmel, melyben Christopher Clark neves cambridgei történészprofesszor teljesen új szemszögből vizsgálta meg a Nagy Háború történéseit. Ez a mű többek között azt mutatja be, hogy miként sodródott bele Európa abba a háborúba, amely valójában senkinek sem volt az érdeke. Értelmetlensége talán a mi, azaz Magyarország esetében volt a legszembetűnőbb – mondta beszédében Hende Csaba, majd pedig kitért arra, hogy az I. világháború ok okozati összefüggésben van két későbbi szörnyű ideológiával, a nemzeti és a nemzetközi szocializmussal. Az Országgyűlés alelnöke mondandója végén azokra a hősökre emlékezett, akik a 83-as gyalogezred, avagy a 11-es huszárok tagjaiként harcoltak a Nagy Háborúban és akik közül többen is a megjelentek nagyapái, dédapái voltak.
A megnyitóünnepség végén Csapláros Andrea, a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum igazgatója, valamint Jagadics Péter nyugállományú honvéd alezredes ajánlotta a megjelentek figyelmébe a kiállítás anyagát.
