Az eddiginél is nagyobb menekülthullám érheti el az Európai Uniót (EU), ha nem kapnak több segítséget a külső határon fekvő tagállamok – mondta Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapnak.
A miniszter kiemelte, hogy az EU-s partnerek „túl sokáig magukra hagyták” a külső határon fekvő tagállamokat.
Több segítséget kell adni nekik a határellenőrzéshez, mert ha ez elmarad, „olyan menekülthullám érkezik, mint 2015-ban, vagy talán még nagyobb”.
Horst Seehofer aláhúzta, hogy Ursula von der Leyen megválasztott európai bizottsági elnökkel mindent megtesz azért, hogy ezt elkerüljék, és törekvéseit teljes mértékben támogatja Angela Merkel kancellár.
A Bild am Sonntag összeállításában Gerald Knaus, a leginkább az EU-Törökország menekültügyi megállapodás ötletgazdájaként ismert elemzőközpont, az Európai Stabilitási Kezdeményezés (ESI) vezetője a Törökországból a görög szigetekre érkező menedékkérők számának emelkedésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „ha nem történik valami hamarosan, humanitárius katasztrófa következik be télen”.
Mint mondta, a következő hónapokban tízezrek érkezhetnek, akik embertelen körülmények közé kerülnek a görög szigeteken, majd a görög szárazföldön és a balkáni migrációs útvonalon Németország felé áramlanak. Nem tudja senki megmondani, hogy pontosan mennyien lesznek, de az biztos, hogy „sokkal többen, mint most” – mondta az ESI vezetője.
Horst Seehofer egy másik vasárnapi lapban, a Welt am Sonntagban egy interjúban elmondta: azért is dolgozik, hogy létrejöjjön egy új, közös EU-s menekültügyi rendszer, amelynek alapja a külső határ hatékony védelme.
Elképzelése szerint a külső határon kell eldönteni, hogy ki jogosult menedékjogi kérelem benyújtására, és a jogosultakat szét kell osztani a tagállamok között a menekültügyi eljárás lefolytatására. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen közös jogi szabályozás nélkül lehetetlen „rendet vinni a migrációs mozgásokba”.
A Földközi-tengeren hajókra felvett és olaszországi kikötőkbe szállított emberek szétosztására tervezett ideiglenes mechanizmusról szólva kiemelte, el akarja kerülni, hogy a rendszer úgynevezett szívó hatást gyakoroljon. Ezért szerepel az EU-s belügyminiszterek keddi ülésén bemutatni tervezett javaslatban egy kilépési záradék.
„Ha a szükséghelyzeti mechanizmus rossz ösztönzőként működik vagy visszaélnek vele, Németország nevében bármikor felmondhatom egyoldalúan, minden további konzultáció nélkül, és feltett szándékom, hogy szükség esetén ezt meg is teszem” – mondta a miniszter.
Hozzátette: nem csak a kormányokon múlik, hogy a rendszer ne keltsen szívó hatást, ezért igaza van az új olasz belügyminiszternek abban, hogy ki kell dolgozni egy „viselkedési kódexet” a NGO-k – civil szervezetek – hajói számára.
Kiemelte, hogy ezeknek a szervezeteknek a bajba jutott emberek mentésére kell korlátozniuk a tevékenységüket, és nem szabad együttműködniük az embercsempészekkel.
Azzal kapcsolatban, hogy egy korábbi interjúban jelezte, Németország hajlandó befogadni a Földközi-tengeren felvett emberek 25 százalékát, kiemelte, hogy még nem rögzítették a kvótákat, mert nem ismert a mechanizmushoz csatlakozó országok száma.
Megjegyezte, hogy Németország eddig is az emberek 25 százalékát fogadta be, és ha lenne közös menekültügyi rendszer, a közös terhek elosztását szabályozó előírások szerint 22 százalékos részarány jutna rá, „vagyis az utóbbi hónapokban gyakorlatilag nem mozdultunk el attól, ami egyébként is a kötelezettségünk lenne” – mondta Horst Seehofer.
