Csereklye Barnabás, a Hell ügyvezetője, rámutatott a mozgalom megállapítására:

AZ ELMÚLT ÉVBEN A COCA-COLA NEM ÉRT EL MÉRHETŐ ELŐRELÉPÉST A KÖRNYEZETKÁROSÍTÁS CSÖKKENTÉSE TERÉN,

hiába hallunk lassan napi szinten távolba mutató célkitűzéseikről és nehezen megfogható ígéreteikről.

Kommunikációban zöld a Cola

Ezzel kapcsolatban Csereklye Barnabás rávilágít: a Coca-Cola zöldre mosott útját számtalan kommunikációs ellentmondás kövezi, amivel a tárgyilagosan kimutatható sokkoló mértékű műanyagszennyezés tényét igyekeznek elfedni. Példaként emelte ki, hogy miközben a Break Free From Plastic mozgalom a „Legnagyobb műanyagszennyező" bizonyítványt állította ki a cégnek, a 2020-as Dow Jones Fenntarthatósági Index ismét a Coca-Cola HBC-t minősítette Európa legfenntarthatóbb italgyártó vállalatának.

A Hell Energy ügyvezetője szerint ez a nyilvánvaló paradoxon. Az ellentmondásos kommunikációját, amivel a környezetszennyező létét igyekszik leplezni, hazánkban is tetten érhetjük. A Coca-Cola termékei hazánkban 1968 óta vannak jelen, de magyarországi termelésük csak 1996-ban indult el.

Megvizsgálva a pénzügyi beszámolójukat, jól látható, hogy az éves szinten megtermelt több milliárd forintos adózott eredményt évről évre szinte teljes mértékben kiviszik az országból"- világít rá Csereklye Barnabás. Hozzátette: a társaság tehát lassan 25 éve értékesít Magyarországon gyártott termékeket, amelyek csomagolása jelentős részben szemétként végezte, szennyezve környezetünket, míg a profitot a cég kiviszi az országból. Az ügyvezető meglátása szerint egy felelős gyártó a környezeti szerepvállalás részeként a profitot megfelelő beruházásokba fekteti, amely az ő esetükben egy ugyan drágább, de környezetkímélőbb csomagolási formára történő áttérés lenne.

Csak elméletben működik az újrahasznosítás

A Coca-Cola hazai kommunikációja szerint a vállalat Magyarországon forgalmazott PET-palackjai 100 százalékban újrahasznosíthatók, és a fejlesztések eredményeképpen a palackok átlagos újrahasznosított tartalma folyamatosan növekszik. Alapul véve a 2018-as fenntarthatósági jelentésüket, bevallásuk szerint műanyag palackjai akkor 27 százaléknyi újrahasznosított tartalommal rendelkeztek, továbbá egy sajtóközleményben ígéretet tettek arra, hogy 2020-ra 40 százalékra növelik azok újrahasznosított alapanyag-tartalmát. Nyomon követve ezen célkitűzésük eredményét, egy 2020-as nyilatkozatukban azonban már azt olvashattuk, hogy az általuk gyártott műanyag palackok újrahasznosított tartalma visszaesett 24 százalékra - írják a vállalat blogján. A célhoz tehát nemhogy közelebb, hanem még inkább távolabb kerültek.

JELENLEGI KOMMUNIKÁCIÓJUKBAN ERRŐL A KUDARCRÓL NEM ESIK SZÓ, CSUPÁN EGY ÚJABB TÁVLATI ÍGÉRETRŐL, HOGY A TÁRSASÁG A TERVEK SZERINT 2030-RA 50 SZÁZALÉKRA NÖVELI A PET-EK ÚJRAHASZNOSÍTOTT TARTALMÁT

- idézi a VG.hu.

Ez az ígéret ugyan növekedést mutat, de ezt érdemes összevetni az eddigi vállalások tényleges teljesítésével – olvasható a blogbejegyzésben. Ám a helyzet ennél is súlyosabb, hiszen hiába a kommunikációban használt „100 százalékban újrahasznosítható PET-palack", a valóságban az Ellen McArthur Foundation kimutatása szerint

GLOBÁLISAN MINDÖSSZE 2 SZÁZALÉKOS A MŰANYAG CSOMAGOLÁSOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSI ARÁNYA EGY ZÁRT RENDSZERBEN, AHOL A MŰANYAGOK ÚJRAFELDOLGOZÁSA AZONOS VAGY HASONLÓ MINŐSÉGBEN TÖRTÉNIK, 4 SZÁZALÉKA PEDIG EGY ALACSONYABB MINŐSÉGŰ TERMÉKBEN HASZNOSUL ÚJRA.

Látni tehát, hogy a megoldásnak kikiáltott rePET mennyisége elenyésző a Földet percenként elárasztó 1 millió palackhoz képest. Sőt, ha a műanyaggyártást- és felhasználást vizsgáló prognózisok nem csalnak, ez a gyártási volumen drasztikusan fog nőni az elkövetkezendőkben, és amennyiben megmarad az alacsony újrahasznosítás a mai szinten, 2050-re a vizekben tömegét tekintve több műanyag lesz, mint hal. Ráadásul a PET-italcsomagolással az a legfőbb probléma, hogy természetéből fakadóan csak egyszer-kétszer készülhet belőle újra élelmiszer-biztonsági szempontból megfelelő palack, utána legfeljebb alacsonyabb minőségű értékcsökkentett termék, például szőnyeg vagy ruhadarab.

A valós megoldásra kellene koncentrálni

A nagy múltú brand tehát hiába próbálja meggyőzni a fogyasztókat az általuk sulykolt üzenetekkel, ezek a valóságban Földünk és természetes környezetünk számára nem jelentenek megfelelő megoldást. Csereklye Barnabás szerint ezért

MINDADDIG, AMÍG A COCA-COLA A SAJÁT VÁLLALÁSAINAK HIRDETÉSÉVEL VAN ÉRDEMBEN ELFOGLALVA, ÉS NEM A PROBLÉMA VALÓS MEGOLDÁSÁRA KONCENTRÁL, ADDIG CSUPÁN A HELYZET DRASZTIKUS ROMLÁSÁRA LEHET SZÁMÍTANI.

A Coca-Cola legújabb kampányában, miszerint „Az üres palack is érték", a fogyasztóknak az újrahasznosítás fontosságáról kommunikálnak, miközben éppen a Coca-Cola az, amely ennél sokkal többet, valódi és érdemi lépéseket tehetne ennek érdekében. A kampányvideóban a magyar piac vonatkozásában előkerül ugyan, hogy 2020-ban 600 tonnával csökkentette a cég a műanyag-felhasználását.

EZ ÖSSZEVETVE A MEGTERMELT ÉVES 3 MILLIÓ TONNA MŰANYAG MENNYISÉGÉVEL, CSUPÁN 0,02 SZÁZALÉKOS CSÖKKENTÉST JELENT.

A Hell Energy ügyvezetőjének publikációja rávilágít: ahhoz, hogy egy ekkora multinacionális vállalat 135 éves múlttal a háta mögött végre átlépje a saját árnyékát, annál többre van szükség, mint hogy jól csengő kampányreklámokkal, nyereményjátékokkal próbálja meg további fogyasztásra ösztönözni a vásárlókat.

Forrás: origo.hu
Nyitókép: ERIC PIERMONT / AFP