Biztosan te is olvastál már minimum egy sztorit a blogról, amit egy átlagos csaj vezetett öt éven keresztül és nem átlagos sztorikat osztott meg a Faterjáról, a vendégeiről, önmagáról és a pasikhoz való viszonyáról. A blog kiegészített változata már létezik könyv formában és nemsokára a moziban is követheted Viku kalandjait. Bihari Viktóriával a Tékasztorik blog szerzőjével, a Tékasztorik és egyéb vikuságok című könyv írónőjével, és a Tékasztorik film főszereplőjével beszélgetett Farkas Beni kollégánk, a Frisss FM 97.7-en.

Próbáltam összeszedni, hogy lehetne téged illő módon bemutatni. Író, blogger, humorista, most már színész, illetve producer. Te minek tartod magad elsősorban?

Egyiknek sem. Eleve nagyon utálom a címkéket és egyikkel sem tudok azonosulni. Én egy ember vagyok, aki megszületett és meg fog halni. Közben bohóckodtam, filmmel, könyvvel, írással, nem kell ezt túlmisztifikálni annyira.

Mikor 2010-ben elkezdted a Tékasztorikat és még elsősorban a barátaidnak írtál, szerintem te sem gondoltad, hogy ebből hét év múlva film lesz. Belegondolsz néha, hogy honnan indult el ez az egész és meddig jutott?

Figyelj, én ezt egy videotékában kezdtem el írni, ahol nagyon unatkoztam. Bementem és majdnem 12 órát ültem abban a szobában, rettentően untam az egészet. Elkezdtem hülyeségeket irogatni a boltban, először a tagokról, a tagok hülyeségeiről, amiket kérdeznek. Utána családról, faterról, saját magamról, barátokról. Aztán kikerült az egyik hírportálra, ahol aztán rendszeresen kitették a blogketrecbe és onnan kezdett el jönni egy csomó olvasó. Én írtam, ők meg olvasták.

Sűrű lesz a februárod, ugyanis a könyved is ekkor jelenik meg Tékasztorik és egyéb vikuságok címmel. Régebben azt nyilatkoztad, hogy a Tékasztorikra elsősorban blogként tekintesz, és ha szeretnél könyvet írni, az majd más lesz. Erre akkor már lehet könyvként tekinteni?

A Tékasztorik és egyéb vikuságokban blog- és Facebook-posztok vannak, úgyhogy nem nevezem én ezt klasszikus szépirodalomnak. Nem egy regény, nem egy novellás- vagy verseskötet. Hamarosan szeretnék írni egy önismereti jellegű könyvet, félig komolyan, félig meg tele öniróniával meg szarkazmussal. Arra szeretném majd azt mondani, hogy az irodalom. Erre is amúgy sokan azt mondják, hogy az, csak szórakoztató irodalom. De valahogy ezzel a kategóriával önmagamban nem vagyok kibékülve, nehéz számomra összeegyeztetni a klasszikus irodalommal. Egyébként csak ilyen szemantikai dolgokon tudnék vitatkozni saját magammal.

Mikor kerül a boltok polcaira a könyv, erről mit tudhatunk?

Február eleje-közepétől már lehet kapni, illetve neten már rendelhető.

Január 18-án pedig kijött a Tékasztorik film előzetese, úgyhogy Valentin-napra már a mozikban lesz. Honnan jött az ötlet, hogy film készüljön a Tékasztorikból?

A blog is nagyon vizuális, ha az ember beleolvas, látja, hogy tele van rejtői karakterekkel. Nagyon moziszerű, lepereg előtted a fater, a műhely, a hülyéskedések, engem is látsz, ahogyan szerencsétlenkedem a randikon. Megkerestek producerek, rendezők, hogy lehetne ebből valamit csinálni. Voltak próbálkozások a forgatókönyv kapcsán, de egyik sem volt jó. Végül Csabának eldurrant az agya és azt mondta, megírja ő az egész forgatókönyvet egyedül. Ebből kezdtünk el filmet csinálni. Elkezdtük tervezni az egészet, hogy milyen színészeket tudnánk behozni, mennyi pénzünk van rá, mikor lehet forgatni, stb. Szép lassan összeállt. Több éve érlelődött már a dolog, de tavaly áprilisban kezdtük el bedörrenteni a rakétákat, nyáron forgattunk, utána pedig volt még egy kis pótforgatás.

Ezt a projektet, ha jól tudom részben saját zsebből és közösségi finanszírozással hoztátok tető alá. Mennyire volt nehéz összehozni?

Irtózatosan nehéz. Normális ember nem vág bele így filmkészítésbe, mintha kötél nélkül bungee jumpingoltunk volna. Hála Istennek nekem nagyon kedves és nagyon szeretetteljes olvasóim vannak, akik rengeteget segítettek nekünk technikai dolgokban, emberi erőforrásban, kellékekben… Bármit kiposztoltam, egyből segítettek. Nélkülük egész egyszerűen nem tudtuk volna megcsinálni. Nagyrészt rájuk alapoztunk, meg voltak olyan szponzoraink, akik pár ezer forintnál többet tudtak adni. Elkezdtük szervezni, hogy mikor, kivel, mennyiért, hogyan, mit csináljuk, ez a mai napig zajlik, de még mindig van mit csinálni. Aztán reméljük, hogy mire moziba kerül, tényleg száz százalékosan kész leszünk.

Azt olvastam, hogy először nem akartad elvállalni a főszerepet, gyakorlatilag úgy kellett rábeszélni.

Én alapvetően nem vagyok színész, és amikor leültünk beszélni a rendezőpárossal, én egyből javasoltam, hogy kezdjünk el gondolkodni a főszereplőn. Ma Magyarországon megfelelő színészi ambíciókkal ellátott, jó dumás, spontán színésznő, aki el is vállalta volna, elég ritka. Tehát arra gondoltunk, hogy nekem kellene eljátszanom saját magamat, ami azért volt szörnyű, mert én utálok szerepelni. Írni szeretek, elbújok a monitor mögé, jönnek a lájkok, nagyon örülök a virtuális szeretetnek, ami árad felém, de közben tök egyedül vagyok itthon. Reflektorfény szomjúság nincs bennem, belőlem ez maximálisan hiányzik. Nem szeretek a középpontban lenni. Eleve az embernek szörnyű visszanéznie magát fotón vagy videón, épp ezért elég sokáig ment ez a meccs. Eleve képzeld el, hogy bloggerként odaállítanak Görbe Nóra meg Csuja Imre közé.

Pont ezt akartam kérdezni. Nem volt furcsa kezdő színészként két ilyen legenda között szerepelni?

Az történt, hogy szerintem nem fogtam fel semmit. Ezért tudtuk leforgatni a filmet, mert nem fogtam fel, hogy mi történik. Odajöttek, aranyosak voltak, nekem megvolt a szöveg, amit képtelen voltam megtanulni, lévén nincs színészi múltam, nincs szövegtanulási technikám. Úgyhogy a rendezők szívtak is ezzel, hogy random mondtam összevissza mindenféle szövegeket. Szerencsére én egy elég természetes ember vagyok és például amikor Faterral ültünk a konyhában, beszélgettünk, akkor én beszélgettem Csujával, mint bárki mással. Mindig mondtam a stábnak, milyen szörnyű, hogy nem tudok eljátszani dolgokat. De örültek, mert ugye a jó színész az tök hiteles, nem látod rajta, hogy ő most szerepet játszana. Nekem is azt mondták, hogy tök hihető volt, amit csináltam.

Apukád mit szólt hozzá, hogy Csuja Imre fogja eljátszani?

Annyira nem foglalkozik ezzel a dologgal. Amikor megjelent a Tékasztorik könyv és elolvasta, azt mondta, hogy „Ez elképesztő, te mennyit hazudsz!”. Letette a könyvet és ennyiben maradtunk. Szerintem nem esett még le neki, hogy mi van, remélem majd moziban megnézi, nevet rajta és azt mondja, hogy baromi jó.

Olvastam egy interjút, amiben azt mondtad, nem láttad a filmet. Azóta már sikerült megnézni?

Nem. Még mindig nem láttam.

Akkor neked is a premieren lesz a nagy pillanat?

Igen, majd akkor kapok sokkot azt hiszem. De úgy vagyok vele, hogy lehet, hogy meg sem nézem.

Ettől függetlenül mit gondolsz, visszaadja a blog hangulatát?

Abszolúte visszaadja. Nagyon sok tékás jelenet van benne, meg Faterral nem tudtunk mellényúlni, kiköpött Csuja. Én vagyok az, aki vagyok, tehát  a két legerősebb szál az szerintem hiteles. Görbe Nóra is eszméletlen jól játszotta Mutert, sok spontaneitás volt benne, nagyon profin csinálta. Ne egy mesterkélt filmet képzelj el, ahol kiesel a sztoriból, hanem benne vagy, elhiszed. Meg tele van humorral az egész, ami azért elég ritka a női főszereplős filmeknél.

Egyébként Valentin-napon kerül a mozikba a Sötét ötven árnyalata is, mi szívből szurkolunk, hogy a Tékasztorik nagyobbat szóljon.