Ahogy látom még most is az események hatása alatt vagy…
Valóban, mert egy hatalmas érzelmi löket volt ez a verseny, és egy nagyon nagy megerősítés arra, hogy valaki valamit el szeretne érni, akkor az sikerülhet.
Mi történt a 2. Breitenleer Dog Dancing Turnieren?
Egyedüli magyarként vettem részt ezen a nemzetközi versenyen Bécsben. 2013 óta nem voltunk Hunorral kültéri versenyen, úgyhogy kicsit izgultam, hogy működik majd a dolog. A hivatalos 1-es azaz kezdő osztályban versenyeztem, ez a legnépesebb. Igaz a Dog Dancing nem túl régi sport és kevesen is versenyeznek. A hivatalos osztályokban nem használható jutalomfalat, sőt rajtunk kívül egyetlen keverék kutya volt ( az osztályban). Hozzá kell tenni a többiek mind border collie-val vagy ausztrál juhászkutyával indultak, amely fajtákról azt kell tudni, hogy a legkönnyebben taníthatók. Tudomásom szerint rajtam kívül Európában agárral hivatalos osztályban nem csinálja ezt senki. Egy szlovák whippetről tudok, akit most készítenek fel.
Ennyire nehéz idomítani az agarakat?
Szerintem az embereknek nincs erre ideje vagy indíttatása. Pedig kitartással bármit el lehet érni, engem Hunor nagyon megtanított arra, hogy bármit el lehet érni, csak a célt kell kitűzni.
Úgy mentetek ki Bécsbe, hogy most akkor ezt megnyerjük?
Próbáltam már a verseny előtti héten vizualizálni, hogy „igen, ez jó lesz, menni fog.” Az idegeskedést nem szabad átadnom a kutyának, mert megérzi, egy kűr közben simán kinéz a közönségre, és elvesztem, amit ugye már levon a kűr értékéből. Márciusban volt egy magyar versenyünk, ahol diszkvalifikáltak minket, mert a kutya kiment a ringből. Egy állattal dolgozni rizikós, neki is saját gondolatai vannak, lehet jó, de lehet rossz napja is. Bevallom ez az eset elgondolkodtatott, hogy menjünk-e még versenyre vagy elég, ha csak bemutatókat tartunk.
De mégis elmentetek Bécsbe.
Igen, ezt még meg akartam próbálni. Ott szinte az egész kűrt nagyon apró hibákkal végigcsinálta, én pedig hihetetlenül büszke voltam rá, hogy már ez így sikerült. A versenyszám után többen jöttek oda hozzám, hogy nagyon jól sikerült, de ilyenkor még semmit nem sejtettem. Mikor aztán az eredményhirdetésnél sorolták a neveket még mindig nem reménykedtem. Majd a második helyezett után sírva fakadtam. Hunorral nyertünk hivatalos 1-es kategóriában.
Hunorral hány éve dolgozol együtt?
Most lesz hat éves, és három hónapos kora óta foglalkozom vele. 2013-ban kezdtünk el versenyezni, de nem gondoltam volna, hogy megérem azt, hogy a dobogó legfelső fokára állhatok és elhozhatom az aranyat. Hozzá kell tennem, hogy február óta táncra járok a West Dancebe, Farkas Alexandrához aki nagyon-nagyon sokat segített abban, hogy úgy tudjunk előadni ahogy.
Külföldön erősebb a mezőny?
Mindenképpen, voltam egy szlovák versenyen is tavaly.
Felmerül a kérdés, hogy mi lesz ezután?
Jön a bemutatószezon, nemrég Velemben voltunk, június 25-én Nagykanizsára megyünk a Múzeumok Éjszakájára, majd Keszthelyre, júliusban Fertődre utazunk. Kezdik az emberek megismerik ezt a sportot és rájönnek, hogy az agarak nem sima futógépek. Ősszel szeretnék újra szlovák bajnokságra is menni, de tervben van a generációfrissítés is, valószínűleg új agárral készülök majd a jövőben.