Ismét Szombathelyen járt Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, akitől ezúttal a BREXIT által előállt új helyzet hatásairól érdeklődtünk.
A BREXIT milyen hatást gyakorolhat az EU jövőjére?
Nagyon sok brit azzal érvelt, hogy a nagyon sok Magyarországról, Lengyelországból és a Közép-Európából érkező munkaerő veszélyt jelent Nagy-Britanniára. Holott ez nem igaz, hiszen honfitársaink olyan munkákat vállalnak el, amelyeket a britek eddig sem és ezután sem szeretnének elvégezni. És igazából sokkal alacsonyabb fizetést kapnak ugyanazon munkáért, mint például szállodai alkalmazottként, felszolgálóként. Szóval azzal érveltek, hogy a brit munkaerő-piacot azzal lehetne felkurblizni, hogy sokkal kevesebben menjenek dolgozni az EU keleti tagállamaiból.
Meddig tarthat ez a kilépési folyamat és milyen következményei lehetnek?
Ez kb. 2-3 évet igénybe vesz, de a brit parlament még meg is vétózhatja a népszavazás eredményét, bár erre nem sok esély létezik. Ökonómiai kérdés, hogy milyen adókat akarnak újra kivetni, milyen vámok lesznek, benne maradnak-e a vámunióban vagy sem. Tanácskozások sora indult meg, hamarosan elválik, hogy mi lesz a jövőben.
A nyugat-európai vezetők csalódottak a népszavazás eredményét illetően…
Valóban, de ez természetes is. Cameron miniszterelnök már bejelentette távozási szándékát, Merkel kancellár is megszólalt, ugyanis Anglia egy nagyon fontos gazdasági faktor Európa életében. Nagyon sok a gazdasági összefonódás, rengeteg brit beszállító cég létezik, a BMW és a brit autószállítók között nagyon komoly az együttműködés. A kérdés csak az, hogy ezek a kontraktusok hogyan és milyen anyagi formában mennek, illetve mehetnek-e tovább. A vám bevezetése miatt nagyon sok cég már nem tudna úgy árat emelni, hogy érdemes lenne az autógyáraknak Németországból, Magyarországról, Ausztriából alkatrészt rendelni. Az élelmiszeripar is behozatalra szorul Anglia esetében, szóval a BREXIT egy nagyon komoly gazdasági kérdés. A politikai hozadéka pedig annyi, hogy Európa gyengülését vélik felfedezni, emellett Észak-Írország és Skócia is bejelentette, hogy népszavazást akarnak az ügyben, hogy Egyesült Királyság zászlója alatt maradjanak vagy önállóak legyenek. Különösen fontos mindez a skótok esetében, akik már egyszer szavaztak, hogy maradnának, de arról is döntöttek, hogy az EU részeként, tehát egy újabb voksolás átrajzolhatja a térképeket.
Nyomatékkal mondom, hogy az észak-ír és a skót területek lakosai, de a londoniak többsége is az EU-ban maradás mellett döntöttek.
Ön mit gondol, ez a döntés elindíthat egy olyan folyamatot, ami akár az EU széthullásához is elvezethet?
Azt gondolom, hogy nem. Szerintem továbbra is nagyon fontos az erős és egységes Európa. Az utazási szabadság, a vámmentes áruforgalom, a szabad munkaerő-áramlás mind az egységet szolgálja és szimbolizálja. A legtöbb európai ország állampolgára továbbra is úgy vélekedik, hogy az elmúlt évtizedekben annyira összekovácsolódott az EU közössége, hogy maradjon ez így a jövőben is. A német kézművesek is már átvándorolnak Lengyelországba, ahol egyre versenyképesebbek, így a némethez közelítenek a munkabérek.
A migráció, mint politikai viszály kezelése hatott a BREXIT-re?
Azt hiszem, hogy mindenféleképpen. A migráció volt az, ami megkérdőjelezte Európát és az európai védelmi politika létezését. Feltették a kérdést, hogy a határvédelem, a schengeni határok működőképesek-e. Az elmúlt egy esztendő sajnos azt mutatja, azt a választ adja, hogy nem. Az euro-szkeptikusokat megerősítette az a tény, hogy, amennyiben nem tudjuk megvédeni a határainkat, akkor az EU nem több csupán egy papírtigrisnél. Az EU elmúlt években inkább egy gazdasági szervezetté vált, minthogy egy közös haderőt, illetve határvédelmet fenntartott volna. A FRONTEX igazából csupán egy koordináló iroda, mely rendőröket, határőröket, katonákat tud az egyik országból a másikba küldeni, de nem egységes fegyveres szervezet.
Kik a legnagyobb vesztesei a BREXIT-nek?
Az elmúlt napokban az angol font jelentősen meggyengült, ezért az angol központi bank mintegy 350 milliárd fontot azonnal bedobott a pénzpiacra a stabilizáció érdekében. Elképesztő összegekről van szó, de nemcsak a font, a brit részvények is estek, ez egy olyan tendencia, mely nagyon káros hatású lehet. A kérdés, hogy az elkövetkező időszakban hogyan reagálnak a brit cégek, egy kapkodós gazdaságpolitika ugyanis sok kárt okozhat.
Georg Spöttle
A biztonságpolitikai szakértő 25 éven át volt a német Bundeswehr tagja, mint ejtőernyős. Hét évig hivatásos katonaként, utána tartalékosi állományban teljesített szolgálatot. A nyugat-berlini rendőrtiszti főiskolán végzett és a Landeskriminalamt (Országos Bűnügyi Hivatal - Németország) felügyelője lett. Munkaköre a politikailag és vallásilag motivált bűncselekmények (terrorizmus) felderítése volt. Mivel négy nyelvet, közöttük az arabot is beszéli gyakran dolgozott együtt más osztályokkal, például a tanúvédelmi vagy az államvédelmi kommandókkal is.
Több mint 13 éve dolgozik biztonságpolitikai és nemzetbiztonsági szakértőként mind a magyar Hír TV, MTV1, RTL Klub és ATV csatornáknak, ezen kívül pedig a német N24 TV-nek. Mivel a világ számos háborús övezetében és geopolitikailag izgalmas pontján járt, úgy, mint Irak, Afganisztán, Pakisztán, Szíria, Észak-Korea és több afrikai. valamint ázsiai ország, így elég jó rálátása van egy adott állam, illetve régió politikai és stratégiai status quojára.
