A tömeges bevándorlás esetén az oktatásban nagyobb hatással lehetnek a migránsok a befogadó országra, mint az ország rájuk, ez pedig átalakíthatja a kulturális alapokat – figyelmeztetett Szakos Enikő, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének kutatója, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy az osztrák statisztikai hivatal adatai alapján a Bécs környéki tanköteles gyerekek egy része nem beszél németül. A Nemeskürty István Tanárképző Kar osztályvezetője németországi adatokat is hozzáfűzött: a tavaly első osztályba lépő diákok 16 százaléka nem beszélte az ország nyelvét, 63 százaléka pedig arról számolt be, hogy otthon egyáltalán nem kommunikál a családjával németül - írja a Mandiner.

Egyértelműen mutatja a hajlandóságot az asszimilálódásra, hogy egyáltalán meg akarják-e tanulni az adott ország nyelvét

– szögezte le.

A közös nyelv hiánya hatalmas probléma

Tanárszemmel megjegyezte, minél heterogénebb egy osztály, annál több időt kell szánni a fegyelmezésre, ráadásul azok a gyermekek, akik unatkoznak, előbb kezdenek el mással foglalkozni, márpedig ennek nagy a valószínűsége, ha nem tudják követni az órát, hiszen a nyelvet sem ismerik.

Szakos Enikő hangsúlyozta, egyre nagyobb szerepe van a tanárképzésben a teljesítménybéli különbségek kezelésének, ám a közös nyelv hiánya hatalmas kihívás elé állítja a pedagógusokat.

Pláne, ha még a szülőkkel sem tudnak kommunikálni, az iskola pedig nem egy kávézó, ahol a mutogatással is eredményt lehet elérni.

A helyi fiatalok sem sajátítják el a nemzeti identitást

A kutató rámutatott, a statisztikák alapján egyértelműen romlik az összteljesítmény, ha 35 százaléknál magasabb egy osztályban a bevándorlók aránya, ráadásul nem feltétlenül alakul ki az a természetes környezet, amiben a migránsok megtapasztalhatják a kulturális különbségeket, továbbá azt, hogy milyen a normális viselkedés a befogadó országban. Sőt, még az ellenkezője is bekövetkezhet: az állami iskoláknak központi szerepük van a nemzeti identitás és az alapvető viselkedési kultúra kommunikálásában, ám ha a helyi fiatalok maguk körül nem ezt látják az osztályban, akkor nem sajátítják el.

Ebben az életszakaszban a kortársnyomás folyamatosan nő, és a bevándorlótöbbségű csoportban egy gyenge nemzeti identitású vagy keresztény érzésű fiatalra nagy hatást gyakorolhatnak a más kultúrával rendelkező társai, elkezdhet hasonulni hozzájuk

– mondta Szakos Enikő.

Már az erőszak is megjelent az iskolákban

Német forrásokat idézve megjegyezte, a kulturális ellentétek nehezítik az óratartást, már az erőszak is megjelent az iskolákban. Éppen emiatt sok német szülő látván, hogy a közösségben kisebbségbe kerülne a gyermeke, inkább más intézménybe íratja át – egyes tartományokban még a különböző „német kvóták” ötlete is felvetődött, ám nagy volt az ellenállás.

Így viszont előfordulhat, hogy bizonyos iskolákban szinte kizárólag migránsok tanulnak majd, ami még inkább nehezíti az integrációjukat, hiszen legyen bármilyen kitartó is a tanár, aligha lehet rájuk jelentős hatást gyakorolni, pláne, ha az iskolában átadott értékek az otthon látottakkal is ellentétesek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem osztályvezetője példaként említette, hogy

szemléletes kihívás lehet, hogy egy arab fiú mennyire tiszteli a fiatal tanárnőjét és követi utasításait.

A társadalom alacsonyabb rétegében maradnak

„A családi háttér rengeteget számít. Ha a szülők nem iskolázottak, nem beszélik az ország nyelvét, akkor nem tudnak segíteni a lemaradó gyereknek felzárkózni vagy fejlődni. Ez pedig a jövőjét is érinti, hiszen annak az oktatás az alapja: nem tud majd magasabb hozzáadott értékű munkát végezni, a társadalom alacsonyabb rétegében maradhat” – mondta a szakértő, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyermekek integrációjára hatalmas szükség lenne, az alapvető viselkedési szokásokat és a nyelvet bizonyos mértékig ők is haza tudják vinni, ezzel segítve a szüleik beilleszkedését. Kiemelte,

természetesen nem kell elfelejtenie a diáknak az anyanyelvét, de a befogadó ország nyelvének, kultúrájának, értékeinek ismerete igenis szükséges a hosszútávú együttéléshez.

Felvetettük, hogy egyes német civil szervezetek szerint az a gond, hogy nincs elég bevándorló hátterű tanár az iskolákban, amire a Tanuláskutató Intézet munkatársa azt felelte, hogy mivel a migránsok többsége nem magas iskolai végzettséggel érkezik a kontinensre, így aztán nem is várható el, hogy a tanári pályán helyezkedjen el.

A szelektív bevándorlási programmal minden más

Magyarországgal kapcsolatban a szakértő leszögezte, a PISA-tesztek alapján a bevándorló gyerekek még valamivel jobban is teljesítenek, mint a magyarok – Szingapúrban például sokkal nagyobb hátrányban vannak a helyiek –, ami azt mutatja, hogy a szelektív bevándorlási programot folytató országokban egészen másképp alakul a migránsok teljesítménye.

Jó példa erre a kínaiak helyzete Magyarországon: nem tömeges a bevándorlásuk, őrzik a kultúrájukat, de eközben hajlandóak megtanulni magyarul, nyitottak arra, hogy megismerjék az országunk értékeit és szokásait

– jelentette ki Szakos Enikő, aki megjegyezte, a vendégmunkások általában nem a családjukkal érkeznek, a felsőoktatás pedig ugyan nemzetközi, de a maradni vágyó hallgatók szívesen beilleszkednek, náluk ráadásul sokat segít a stabil angoltudás, mint közvetítő nyelv.

Forrás: mandiner.hu
Nyitókép: AFP/DPA/Frank May