Ausztriának egy rendkívü karizmatikus kancellárja volt. Már a Strache-ügy kapcsán egyértelművé vált, hogy a német titkosszolgálat és Merkel meg akarja buktatni, Kurz ekkor kezdett pozíciókat veszíteni. Elővették az ügyeit, a kancellárságról lemondott, de a pártelnökségről, a frakcióvezetésről és a parlamenti tagságról nem. Az elmúlt hetek azt bizonyították, hogy Ausztriában rendkívül széles politikai erők fogtak össze azért, hogy megbuktassák, ezért Kurz - a családjára hivatkozva, ami nyilvánvalóan nem igaz - azt mondta, visszavonul a nagypolitikától. 35 éves, kinyomták a politikából, és ettől kezdve az Osztrák Néppárt lejtmenetbe fog menni, és mindez nyilván kihat a nemzetközi kapcsolatokra is. Most az új kancellár is visszament külügyminiszternek, a belügyminiszter pedig átvette a párt elnökségét, és végül a kancellári feladatokat is.
Ön szerint mit jelent mindez Magyarország számára?
Egy rendkívül fontos stratégiai szövetségesünket veszítettük el. Ettől kezdve nagyon sok mindent újra kell építeni. A belügyminiszterrel a belügyi kapcsolataink jók voltak, de kancellárként az elmúlt hetekben még nem számolt vele sem Magyarország, sem senki más a világon.
Ausztria migránspolitikája hogyan alakul? Minket ez is nagyban érinthet.
Marad az eddigi álláspont, a Néppárt ebben egységes. Az már a Zöldek tragédiája, hogy a pártvezetésük és a tagságuk mást mond, de bent akarnak maradni a kormányban, nem akarnak pozíciót veszíteni. Ha most kiírnák a választásokat, körülbelül 1 százalék különbség jönne ki az ÖVP és a SPÖ között, de jelenleg ez nincs napirenden, mindenesetre az osztrák politika felbolydult.
Nagy átalakulás zajlik Németországban is, az új kormány mit hozhat Európának és hazánknak?
A német politika alapjaiban változott meg. Először van női külügyminiszter és belügyminiszter. Baerbock 41 éves, jogot végzett, és rendkívül csinos, de nem szakember. Másodszor van "zöld" külügyminiszter, hiszen volt külügyminiszter Joschka Fischer is Schröder idején. Azt kell látni, hogy egy moralizáló politikát akar folytatni, ugyanakkor a német külpolitikát mindig a kancellárián csinálták. A kancellár, Scholz egy hihetetlen pragmatikus ember, hasonlóan egyébként Merkelhez, és az összes ideológiai vitát a háttérben nyomja. Magyarországgal a gazdasági kapcsolata kiváló, a katonai szintén, most vettünk egymilliárd euróért fegyvert a németektől. Az oktatási, kulturális, turisztikai viszonyaink is jók, de tény, hogy az alapkérdéseket másképp értékeljük. Nem véletlen, hogy a magyar miniszterelnök meghívta Scholz-ot, hogy jöjjön el Budapestre a V4-ek következő ülésére, és beszéljenek négyszemközt.
Az EU-n belüli erőviszonyokra milyen hatással lesz az új német politika?
Már a Brexit felborította az Unión belüli erőviszonyokat, és maradt egy német-francia tandem. Németországban választás volt, Franciaországban választás lesz, és csak ha ez utóbbi is lezajlik, csak akkor lehet megmondani, hogy mi lesz Európa jövője.
Joe Biden amerikai elnök összehívott egy online "demokráciacsúcsot", amiből kihagyott minket. Miért?
Az egész csúcstalálkozót azért hívták össze, hogy az amerikai politika sikert érhessen el. A konferenciát lebonyolították, a sajtó sikeresnek értékelte, de a valóságban a világon semmi sem történt. Jelenleg a magyar-amerikai viszony rendkívül feszült, miután Trumppal kiválóak voltak a kapcsolataink. Nyilvánvaló, hogy szeretnénk az Egyesült Államokkal nagyon jó kapcsolatot kialakítani, de hogy ez mennyire lesz lehetséges, azt az elkövetkezendő hónapok mutatják majd meg. A Biden-féle filozófia és a magyar filozófia ütközik egymással.
Ukrajna helyzete szintén égető kérdés magyar szemmel.
Magyarország és Németország elsőként ismerte el 1991-ben Ukrajnát. Most tökéletes csődben vannak, az ukrán gazdaság és politika nem működik. Az elmúlt hetekben leváltották a kormány nagy részét, a belügyi vezetést, a titkosszolgálati és a katonai vezetést. Ukrajna külpolitikai sikereket akar elérni, ezért az oroszok állandóan támadni fogják. De az oroszoknak nem lehet érdeke Ukrajna megtámadása, a Donbaszban az ukrán és orosz álláspont ütközik, a Krímről az oroszok tárgyalni sem hajlandóak. A krími fórumon, amit az ukránok összehívtak, néhány ország vett részt, tehát alapvetően sikertelen volt. Ma Ukrajna azt hirdeti, hogy be akar lépni az Európai Unióba és a NATO-ba. Utóbbiba esélye sincs. Ha pedig az EU-ba belép, az egész Uniót szétveri. Ami a magyarokat illeti, már most rendkívül rossz a magyar-ukrán viszony. Megakadályoztuk, hogy a NATO-ban magas szinten tárgyaljunk velük. Azt mondjuk, hogy abban a pillanatban, amint feloldják az intézkedéseiket a magyar kisebbséggel szemben, a magyar politika megváltozik.
