Vendéglősök: 45 perc ingyenparkolás és kiszámíthatóbb jövő kellene

Haitzmann Ágnes • 2022. augusztus 05., péntek •
A megemelt belvárosi parkolódíjak vagy a dráguló éttermi árak riasztják majd jobban el a vendégeket ősztől? Megvárják-e a csődöt a tulajdonosok, vagy még az eladósodás előtt lehúzzák a rolót? Lelki szükséglet-e a kocsmázás? Egy nagy tapasztalatú, gyakorló vendéglőst, Völler Lászlót kérdezte a Frisss.hu az ágazat nehézségeiről.
Vendéglősök: 45 perc ingyenparkolás és kiszámíthatóbb jövő kellene

Milyen ma a szombathelyi belvárosban éttermet, presszót működtetni?

Nem könnyű, és nem csupán a belvárosban. Máig tart a covid negatív hatása, a bezárások és a súlyosbodó munkaerő-probléma, a kollégák jó része ugyanis nem jött vissza a szektorba.

Mennyien hiányoznak?

Nagyjából a harmaduk hagyta el a pályát úgy, hogy a járvány utáni nyitás óta sem tért vissza a vendéglátásba. Remek szakácsok mentek el gyárakba szalagra, és rádöbbentek, hogy nem kell éjszakázni. De nem csupán ez a probléma.

Mit gondol, a belvárosi egységek mennyire érzik majd meg, hogy nőtt parkolási díj?

Tény, hogy egyre több az autó, de a díjemelés nem megoldás. Parkolóhelyeket kellene építeni! Az idegenforgalmi bizottság tagjaként másfél évtizeddel ezelőtt is azt javasoltam, és most is azt mondom, hogy be kellene vezetni a 45 perces ingyenes parkolást. Könnyen megoldható: egy műanyag óra kihelyezésével. Mire elég ez? El lehet intézni egy röpke bevásárlást vagy egy csekkfeladást.

Miért lenne jó ez a vendéglátósoknak?

Tegyük fel, hogy valaki messzebbről jön be a belvárosba menüt enni délben, és kifizet 1800 forintot az ebédért, de további 600 forint lesz a parkolás. Meggondolja majd, hogy megéri-e. Sajnos a parkolódíj emelése a belvárosi kereskedőket, vendéglátósokat hozza hátrányos helyzetbe, mert nyilvánvaló, hogy többen választják majd a külvárosi multikat a nagy, ingyenes parkolókkal. És emlékeztetnék rá, hogy a privatizáció idején az üzlethelyiségek megvásárlásakor nagyon komoly összegekért váltottunk meg parkolóhelyeket is, az önkormányzat azóta sok-sok meg nem épített parkolóval tartozik a vállalkozói szférának. Az a baj, hogy sem a parkolót, sem a pénzt nem látjuk, csak a megemelt parkolódíjat.

Ezek szerint a belvárosban a kereslet visszaesésére számítanak?

Abszolút, igen. Részben a parkolás miatt, részben az energiaárak elszállása miatt, és még nem is lehet tudni, hogy mi mennyibe fog kerülni.

Milyen stratégiája lehet most egy vendéglátósnak?

Nem tud tervezni. Szomorú, de több emberrel beszéltem, aki azt mondja: még azelőtt le kellene húzni a rolót, hogy csődbe megy. Osztanak-szoroznak, az üzemanyag, az energia ára az egekben, és talán nem mindenki tudja, de a vállalkozók eddig sem lakossági áron vásárolták a gázt és az áramot, nos ez drágul most még tovább. Sok étterem állt át a házhozszállításra, céges autót vettek, amit most szintén drágábban tankolhatnak meg. Minden háziasszony látja, hogy az alapanyagárak is hétről hétre nőnek, régen tudtunk tervezni, de most lehetetlen. Félő, hogy lesz, aki az olcsóbb alapanyag irányába megy el, de ezt nem lehet túlzásba vinni. Marhalábszárból és csirkéből is lehet húslevest főzni, de a végeredmény nem ugyanaz. És ha már a húslevesnél tartunk: tudni kell, hogy azt öt órán keresztül, gyöngyözve főzzük. Ott van a kocsonya, amit szintén. Egyszerű étel, de pörög a gázóra, ami extrém magas árakat eredményezhet. Nincs stratégia, bizonytalanság van.

Kik fogják túlélni ezt az időszakot?

Véleményem szerint Szombathelyen a vendéglátóhelyek 20-30 százaléka bezár, a többi túléli. A kereslet koncentrálódni fog, nyilván lesz egy réteg, amely továbbra is étterembe jár, de lesz, aki spórolni kezd, inkább otthon főz, és a korábbiaknál ritkábban, csak ünnepekkor ül be a vendéglőbe. Eleve kezdünk alvó várossá válni, ha megnézzük, hány autó megy reggelente Ausztria felé, este pedig vissza.

Milyen segítségre számíthatnak a vendéglősők? Nagyon magukra vannak utalva?

A Vasi Vendéglősök Klubjának elnökeként az a tapasztalatom, hogy a fiatal kollégákat nehéz megszólítani, mert van dolgoznak, vagy Ausztriában vannak. Az idősebbekkel természetesen gyakori a tapasztalat- és eszmecsere. A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségében is dolgozom, ez a szervezet információval, tanácsadással segíti a szektor szereplőit, de olcsó energiát nem tud adni. Borúlátó vagyok, hosszú távon egy szelektálódás megy végbe az ágazatban, ami lényegében már el is kezdődött, vendéglátásra azonban mindig szükség lesz, ez reménykeltő. Kissé leegyszerűsítve - a kocsmázás lelki szükséglet, ha pedig humorral akarom kezelni a kérdést: kettéosztjuk a presszót, és a fűtött felében minden kicsit drágább lesz.

közösség

további frisss

lap tetejére