Ketyeg az óra, telnek-múlnak a napok, egyre csak közeledik augusztus 23-a, amikor már nem lehet tovább halogatni a dolgot, Molnár Miklós helyére olyan embert kell kinevezni a Vasivíz élére, aki maradéktalanul megfelel a jogszabályi követelményeknek. Mint ismert, a jelenlegi cégvezető nem rendelkezik a víziközmű-szolgáltatásban szerzett ötéves szakmai tapasztalattal, pedig ez alapelvárás a vezérigazgatóval szemben. A Zrt. megtámadta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal május végi határozatát, és azonnal jogvédelmet is kért, utóbbit elutasította a Fővárosi Törvényszék. Nincs mit tenni, Nemény Andrásnak hétfőre össze kellett hívnia a közgyűlést, mert kedden a Zrt. társasági közgyűlést tart.

Pedig teljes magabiztossággal nyilatkozta pár hónappal ezelőtt Horváth Attila alpolgármester az egyik internetes hírportálnak, hogy: "semmilyen jogi aggály nem merül fel Molnár Miklós kinevezésével kapcsolatban. Egyrészt azért, mert Molnár megfelel a jogszabályi feltételeknek, másfelől a vonatkozó jogszabályi rendelkezés nem egy vezetőre, hanem együttesen, a cég valamennyi vezetőjére fogalmaz meg elvárásokat, amelyeknek a Vasivíz Zrt. természetesen megfelel."

Hogy is van ez? Megfelel, de mégse? Megannyi ügyvéd doktor ül a baloldali városvezetésben, a frakciójukban, és mégis egy jogi banánhéjon vág egy hátast a körülmények áldozata: Molnár Miklós? Merthogy ezt nyilatkozta a Vasivíz Zrt. kommunikációs vezetője, Koczka Tibor a legutóbbi közgyűlést értékelő sajtótájékoztatón: Molnár Miklós egy politikai harc elszenvedője.

A tények pedig a következők, úgy neveztek ki egy embert egy víziközmű-szolgáltató társaság élére, hogy tudvalevő volt, nem felel meg a jogszabályi elvárásoknak. Most pedig,  mivel vissza kellene hívni a pozíciójából, 12 havi távolléti díj illeti, aminek összege meghaladja a 20 millió forintot. Összegezve: úgy kaphat Molnár Miklós horribilis összegű végkielégítést - amiért mások talán évtizedekig dolgoznak -, hogy közben egyetlen másodpercre sem lehetett volna a Vasivíz Zrt. vezérigazgatója.