A Magyarországon nevelt tyúkok 80-85 százalékát ugyanis még mindig így tartják, és csak a fennmaradó 15-20 százaléknak jut ki a kíméletesebb “alternatív” formák valamelyike. Az új uniós szabályozásra tett javaslatokat a héten hozzák nyilvánosságra – a magyarok mellett a francia gazdák is aggódnak, írja az Euronews.

A hét közepén mutatja be elképzeléseit az Európai Bizottság arról, hogyan kéne megváltoztatni a jelenleg használatban lévő, a baromfitartás módjára vonatkozó címkerendszert – írja a Le Monde.

Az állatok tartásának körülményei fontos kérdéssé váltak az Európai Unióban, egyre több figyelmet fordít erre a közösség vezetése. A Bizottság még 2021-ben döntötte el, hogy 2023-ig jogszabályt javasol a tenyészállatok ketrecben tartásának fokozatos megszüntetéséről majd betiltásáról, miután a tagországok lakossága sikeres összeurópai civil mozgalmat indított a kérdésben.

Alulról jövő kezdeményezést karoltak fel

Az “End the Cage Age” című polgári kezdeményezés 2018-ban indult, és miután összegyűlt a szükséges számú aláírás, az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy öt éven belül törvényjavaslatot terjeszt elő a ketrechasználat fokozatos megszüntetésére és végleges betiltására.

A baromfitartást az állatok életkörülményeinek vonatkozásában jelenleg négy kategória fedi le: ökológiai tartás, szabad tartás, alternatív tartás és ketreces tartás. A jelölések arra szolgálnak, hogy segítsék a fogyasztót döntése meghozatalában: melyik fajtát veszi meg tojás, illetve húsvásárláskor.

2013-ban az uniós szabályozás megváltozása miatt a gazdák egyszer már komoly beruházásokra kényszerültek, mivel a korábbiaknál nagyobb és kényelmesebb ketreceket kellett beszerezniük. Úgy tudni, hogy a javaslat ezeket az, úgymond, kényelmesebb ketreceket is ki akarja iktatni, és rá akarja szorítani az ágazatot a szabad tartásra.

A szabad baromfitartás még a nyugati gazdaságokban sem magától értetődő

Az nyilvánvaló, hogy a szabadon nevelt csirkék, illetve tojásaik azok, amelyek a legmagasabb, vagyis prémium minőséget képviselik – így ezeknek az ára is jóval magasabb, mint a legrosszabb minőségű, ketreces állattartásból származó tojásé. A szabad tartású csirkék azonban még Franciaországban is csak az állatállomány 20 százalékát teszik ki – Magyarországon pedig – egy 2018-as kimutatás szerint – majdnem nullát. Így aztán a magyar tojásfelhozatal legalább 80–85 százaléka is ketreces baromfigazdaságokból származik, és csak a maradék 15–20 kerül ki “alternatív” tartásból, amit a magyar vásárlók “mélyalmos” néven ismernek.

Állatvédelem: folyamatosan napirenden

Nagy sikerrel zárult az állatvédelmi konzultáció. Beszámoltunk arról is, hogy tavaly januárban megalakult az állatvédelmi központ, melynek feladata az edukáció mellett, hogy tudományos hátteret biztosítson az állatvédelem területén dolgozó valamennyi szereplőnek. Szilveszterkor az állatvédők mentesültek a kijárási tilalom alól. Ausztriában már drákói a szigor, ahol 3 milliós bírságot is kiszabhatnak.

Forrás: berek.hu, (Euronews)

Fotó: Getty Images