Kijev beperelte Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát, amiért nem hajlandók feloldani az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó tilalmat – mondta Tarasz Kajka, Ukrajna kereskedelmi képviselője a brüsszeli Politicónak. Az ukrán gabona exportját elsősorban gazdaságvédelmi okokból tiltják az Ukrajnával szomszédos országok, azonban más aggályok is vannak - írja az Origó.

Lengyelország, Magyarország és Szlovákia korábban közölte, hogy a bizottság döntése nyomán saját tilalmat vezetnek be az ukrán gabonára, miután a Bizottság megszüntette az arra vonatkozó behozatali korlátozásokat.

A mi szemünkben Magyarország és Lengyelország ezen intézkedései az Európai Bizottsággal szembeni teljes bizalmatlansági nyilatkozatot jelentenek

- mondta Ukrajna kereskedelmi vezetője.

Ebben egyébként nyilvánvalóan igaza van: Magyarország és Lengyelország azonban nem véletlenül bizalmatlan teljes mértékben az Ursula von der Leyen vezette testülettel szemben.

BRÜSSZEL UGYANIS NEM A TAGÁLLAMOK ÉRDEKEIT KÉPVISELI, HANEM A GLOBÁLIS NAGYTŐKÉÉT ÉS EGY OLYAN ORSZÁGÉT, AMELY NEM IS TAGJA AZ UNIÓNAK. 

Zelenszkij utasítására Ukrajna a Kereskedelmi Világszervezetnél perli be az országokat.

Felháborító, elfogadhatatlan és nem átlátható, ahogy Brüsszel arról döntött, hogy nem hosszabbítja meg az ukrán mezőgazdasági termékek behozatali tilalmát az Ukrajnával határos öt európai uniós tagországban

- jelentette ki Nagy István agrárminiszter hétfőn Brüsszelben annak kapcsán, hogy Ukrajna pert indított a Kereskedelmi Világszervezetnél. Nagy István, aki az uniós tagállamok mezőgazdasági minisztereinek tanácskozásán vett részt elmondta: komoly gondokat idéz elő, hogy az Európai Bizottság nem hosszabbította meg az ideiglenes importtilalmat, de az külön politikai kérdéseket vet fel, hogy Ursula von der Leyen, a testület elnöke nem az uniós tagországok vezetőivel egyeztetett az ügyben, hanem Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Az EU vezetőit a tagállamok választották meg. Feléjük tartoznak elszámolással, őket kellene támogatniuk, ehelyett azonban egy teljesen kívülálló harmadik ország érdeke sokkal fontosabb nekik, mint az uniós tagországoké

- mutatott rá Nagy István. Az agrárminiszter szerint az EU Ukrajna kezébe adta az ukrán gabona importjának megoldási lehetőségét, mégpedig úgy, hogy

MAJD KIJEV VÁLLAL KÖTELEZETTSÉGET AZ IMPORTELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓAN, AMI MÁR ÖNMAGÁBAN IS NEVETSÉG TÁRGYA.

Felhívta a figyelmet, hogy az ukrán gabona behozatali tilalma hatmilliárd eurót jelent az öt tagországra kivetítve.

Brüsszel ezt nem akarja megérteni, ezért kell bátor, kemény és egyoldalú nemzeti intézkedéseket hozni. Mert ha nem védjük meg a határainkat, akkor eláraszt bennünket aratás előtt az az ukrán gabona, amivel nem tudunk aztán mit kezdeni

- hangsúlyozta. Nagy István kiemelte: vissza kell állítani a gabonabehozatali tilalmat, és ha valamelyik ország ezt szeretné fölpuhítani, vagy kivételt kérne, azt megteheti. 

"Milyen példát mutat Ukrajna?"

Kitartunk álláspontunk mellett. Egy ilyen panasz a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) nem hat meg bennünket. Nem áll szándékunkban visszalépni az emiatt bevezetett embargótól, mert úgy véljük, hogy az pontos gazdasági elemzés, valamint az uniós és nemzetközi jogból és jogkörökből eredő hatáskörök eredménye – jelentette ki Piotr Müller lengyel kormányszóvivő a Polsat News hírportálnak.

Az ukrán miniszterhelyettesnek ahelyett, hogy kioktatja Lengyelországot, el kellene gondolkodnia azon, hogy milyen példát mutat a világnak Ukrajna, amikor így bánik azzal az országgal, amely a legdrámaibb pillanatokban megmentette

- fogalmazott Beata Szydlo lengyel kormánypárti európai parlamenti képviselő, volt miniszterelnök a közösségi oldalán.

Az eredeti célállomásra kellene eljutnia az ukrán gabonának

Még múlt szombaton tett bejelentést az Agrárminisztérium, amelyben ismertették, a magyar kormány nemzeti hatáskörben meghosszabbítja és kiterjeszti az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat. Nagy István elmondta:

A KORLÁTOZÁS KITERJED AZ UKRÁN GABONA MELLETT A REPCE- ÉS NAPRAFORGÓMAGRA, A LISZTRE, AZ ÉTOLAJRA, A MÉZRE, AZ EGYES HÚSFÉLÉKRE ÉS A TOJÁSRA, A TRANZITSZÁLLÍTMÁNYOKAT VISZONT TOVÁBBRA IS ENGEDÉLYEZIK.

A tárcavezető közölte: szeptember 15-én lejárt az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékekre vonatkozó uniós behozatali korlátozó intézkedés, a piaci zavarok kezelése érdekében azonban a moratóriumot a továbbiakban is fent kell tartani.

Az olcsó ukrán import újra eláraszthatja a szomszédos tagállamok piacait, az októberi és novemberi időszakban betakarított magyar kukorica és napraforgó elől foglalja a szabad tárolási kapacitásokat, ebben az esetben pedig még nagyobb nehézségekkel kell a gazdálkodóknak szembenézniük – mondta a miniszter. Nagy István megjegyezte: a magyar kormány az utolsó pillanatig várt a tilalmi rendelkezés fenntartásával kapcsolatban az Európai Bizottság döntésére. Kifejtette: az ukrán termékeknek el kell jutniuk a hagyományos, azaz afrikai és arab-félszigeti vásárlóihoz, mivel ott várják és keresik.

Ha nem jut el oda, akkor éhínség jön, akkor migrációs hullám is lesz, annak pedig beláthatatlan következményei lehetnek

- mondta. Hozzátette: ennek elkerülésére a magyar agrárkormányzat tranzittámogatási alap létrehozását javasolta, amellyel az ukrán mezőgazdasági termékeket ki lehet juttatni Európából az északi vagy a déli szabadkikötők felé.

Génmódosított termékek

Azonban nem ez az egyetlen probléma az ukrán gabonával. Már a háború előtt elkezdődött az amerikai Monsanto ukrajnai tevékenysége. A mezőgazdasági-vegyipari óriásvállalat a GMO-termények élharcosa a világban. Ez az egyik olyan cég, amely a hírek szerint birtokolja az ukrajnai földek jelentős részét.

A MONSANTO MÁR 2013 KÖRNYÉKÉN JELENTŐS BEFEKTETÉSEKET HAJTOTT VÉGRE UKRAJNÁBAN, ABBAN BÍZVA, HOGY SIKERÜL ÚGY ALAKÍTANI A TÖRVÉNYI KERETEKET, HOGY AZ MEGFELELJEN A GÉNMÓDOSÍTOTT TERMÉKEINEK

- írta korábban a V4NA nemzetközi hírügynökség. 

Az amerikai Monsanto – amelyet 2018-ban vásárolt fel a német Bayer vállalat – a világ legnagyobb génmódosított vetőmagokat fejlesztő és gyártó cége. Az egyik leggyűlöltebb vállalatként tartják számon és különböző csoportok rendszeresen tüntetnek ellene – írta a V4NA nemzetközi hírügynökség. Az Egyesült Államokban – ahol a kukorica és a szója szinte száz százalékban génmódosított – a Monsanto az egyik főszereplő. De a világ szinte minden országában jelen van; ahol lehet, ott génmódosított terméket árul, ahol nem, ott másfajtákat, nemcsak vetőmagokat, hanem növényvédőket, rovar- és gyomirtókat is.

Tüntetés

Traktorokkal foglalták el a gazdák a 4-es számú főút egyik oldalát a magyar–ukrán határnál múlt vasárnap. Az ellen tiltakoztak, hogy a brüsszeli bürokraták eltörölték az ukrán gabona behozatali tilalmát. Transzparensekkel, táblákkal és zászlókkal is üzentek, több táblára is azt írták: Brüsszel elárult minket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke azt mondta: Brüsszel visszaél az emberek jószándékával, és olyan intézkedéseket hoz, amelyek nem az európaiak érdekeit szolgálják, ezzel pedig a magyar gazdákat is tönkreteszik.

Becsaptak bennünket, aljas módon visszaéltek azzal a jó szándékkal, ami az emberekben megvan, hogy segítsünk egy háború sújtotta országon. Nem rajtuk segítettünk. Ha megnézzük, hogy hogy néz ki az ukrán mezőgazdaság és annak az exportteljesítményét mi adja, akkor azt látjuk, hogy gigaméretű ukrán mezőgazdasági vállalatok állítják elő ezeket a terményeket. A tíz legnagyobból kilenc nem Ukrajnában van bejegyezve, ezen érdemes elgondolkodni

- mutatott rá Győrffy Balázs, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Piacszerzési akció

Az agrárminiszter is megerősítette a Vasárnapi újság című műsorban, hogy politikai köntösbe bújtatott piacszerzési akció zajlik,

az ukránnak nevezett gazdák ugyanis valójában amerikai, szaúdi és holland cégek, illetve befektetők. Nagy István felháborítónak nevezete, hogy Brüsszel nem az uniós miniszterek bevonásával döntött, hanem az ukrán elnökkel állapodott meg.

A vitarendezési testületnek nincs is joga ilyen ügyekben szankciókat kiszabni

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Magyar Nemzet megkeresésére pedig kiemelte, hogy a genfi székhelyű Kereskedelmi Világszervezet, a WTO tagországai számára – azok politikai-diplomáciai súlyától vagy gazdasági erejétől függetlenül – valóban lehetőséget biztosít a WTO szabályainak feltételezett megsértésével kapcsolatos panasz benyújtására és kártérítés követelésére.

UKRAJNA IS ÉLHET EZZEL A JOGÁVAL, MIUTÁN 2008 MÁJUSA ÓTA TAGJA A JELENLEGI FORMÁBAN 1995 ÓTA MŰKÖDŐ SZERVEZETNEK.

Jóllehet az ukrán fél álláspontja a háborús helyzet miatt a saját szempontjukból részben érthető, ugyanakkor egy WTO előtti jogvitát tekintve erősen kétséges, hogy mennyire lenne értelmezhető a magyar vagy például lengyel, szlovák tilalom megtorló, retorzív (vagy bármilyen módon a nemzetközi egyezményeket sértő) jellegűnek, mintsem inkább jogos alapú, piacvédő, a nagyobb károkozást elhárítani igyekvő intézkedésnek – magyarázta a Századvég jogi tanácsadója.

Ukrajnának is meg kell értenie, hogy a mezőgazdasági importtilalom összetett kérdését, a meghozott nemzeti intézkedéseket mindig a jogszabályokon alapuló (nemcsak uniós, hanem globális) kereskedelmi keretrendszer részeként lehet csak helyesen értelmezni. A szervezeten belüli vitarendezés lényege, hogy amennyiben egy WTO-tag nem tesz eleget a vitarendezés ajánlásainak, kereskedelmi kompenzáció vagy szankciók következhetnek (ezek azonban csak másodlagos és ideiglenes válaszeszközként állnak rendelkezésre a WTO-egyezmény megsértése kapcsán, a mechanizmus célja ugyanis nem az ellentétek elmérgesítése).

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a WTO határozatai mindössze ajánlásokat tartalmaznak, és magának a vitarendezési testületnek nincs is joga ilyen ügyekben szankciókat kiszabni. A tagállamok dönthetnek szankciók, ellenintézkedések meghozataláról.

Fotó: SZON - PUSZTAI SÁNDOR;  NURPHOTO VIA AFP/VYACHESLAV MADIYEVSKYY/UKRINFORM/NURPHOTO/VYACHESLAV MADIYEVSKYY
Forrás: origo.hu