Hetvenkét határsértővel szemben intézkedtek a rendőrök péntektől vasárnapig – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn az MTI-t.
A rendőrség honlapján olvasható statisztika szerint pénteken öt, szombaton 25, vasárnap 33 jogellenesen az országban tartózkodó külföldit tartóztattak fel és kísértek az ideiglenes biztonsági határzárhoz a rendőrök.
Az ország belsejében elfogtak kilenc határsértőt is, akikkel szemben idegenrendészeti eljárás indult.
Az elmúlt héten az ország területén – idén az eddigi legtöbb – 141 határsértőt tartóztattak föl és kísértek vissza.
A megelőző héten, augusztus 5-től augusztus 11-ig a feltartóztatottak száma 138 volt. Emellett az elmúlt héten az ország belsejében elfogtak 24 határsértőt is, akikkel szemben idegenrendészeti eljárás indult. Embercsempészés miatt három gyanúsított ellen indult büntetőeljárás – derül ki a rendőrségi összesítésből.
A magyar rendőrség által észlelt határsértésekről vezetett nyilvántartás is alátámasztja, hogy a tendencia növekedést mutat: míg a 2024-es év első hetében mindössze egy megakadályozott, tiltott határátlépés történt, ez a szám a harmincegyedik héten már 295, míg a harminckettedik héten 249 volt.
Miért csökkent korábban a határsértések száma?
Tavaly október előtt még mindennapos volt, hogy a migránsok ostromolták a Magyarország és Szerbia közötti, az Európai Unió schengeni övezetét védő műszaki határzárt.
A Migrációkutató Intézet elemzésében emlékezet, és mi is írtunk róla korábban: a határsértések számának drasztikus csökkenéséhez az vezetett, hogy 2023 októberétől kezdődően a határvédelmet nemcsak a magyar hatóságok (határrendészek és határvadászok) látták el,
hanem a szerb hatóságok is fokozottan részt vettek az illegális migráció megfékezésében.
Tavaly október végén a szerb rendőrség és csendőrség ugyanis összehangolt műveleteket hajtott végre, amelyek során a migránsok által használt szálláshelyeket felszámolták. Belgrád részéről azután következett az irányváltás – beleértve a magas kockázatú tömegrendezvények biztosítására kiképzett csendőrség bevetését –, hogy az irreguláris migráció irányítását immár teljes egészében felfegyverzett embercsempészcsoportok vették át, közülük egykori afgán tálib harcosok is. A csendőrök felszámolták a romos épületekben és az erdőkben fellelhető illegális migráns táborokat, a bevándorlókat pedig az ország délebbi pontjain található befogadó állomásokra szállították. Korábban gyakran előfordult, hogy miután a nyílt befogadó állomásokra szállították a migránsokat, ők tömegközlekedéssel vagy taxival akár 24 órán belül visszatértek a határzónába.
Tavaly október után azonban a migránsok visszaszivárgását is megakadályozták a szerb hatóságok.
Az illegális migráció elleni küzdelemben a szerb rendvédelmi szervek jelenleg is kapnak segítséget más államoktól, köztük Magyarországtól is, azonban a külföldiek túlnyomórészt nem az ország északi, hanem a szerb–észak-macedón országhatáron teljesítenek szolgálatot. Szerbiában a migránshelyzet kezelésében a fordulatot egyrészt az EU, illetve egyes tagállamai erre irányuló, határozott felkérése sarkallta. Az EU-tagjelölt és tranzitországként működő Szerbia részére ugyanis az unió előírta az irreguláris migráció megfékezésére irányuló intézkedések bevezetését, melyhez támogatást is nyújtanak. Másrészt pedig a 2023 végi parlamenti választások kampánytémái között is szerepelt a migrációs krízis. Az év utolsó hónapjaiban szinte teljes egészében megszűntek az illegális határátlépési kísérletek.
A szerb csendőrség többé nincs a terepen
A Migrációkutató Intézet elemzése szerint a migránsok visszaszivárgása megkezdődött, közben információik szerint
a szerb csendőrség sincs jelen már a terepen, így akár ismét visszatérhetnek déli határainkhoz a migránsok.
A migránskibocsátó országokból továbbra is áramlanak a nyugat-balkáni útvonalon keresztül az illegális bevándorlók, így ezt a korábban már bevált, Európai Unióba vezető elágazást bizonyára újra használni fogják. Hogy a nyugat-balkáni útvonal továbbra is jelentős szerepet tölt be az Európai Unióba irányuló migrációs folyamatokban, az is alátámasztja, hogy Magyarország helyett főképp Bosznia-Hercegovinán keresztül haladnak a bevándorlók jellemzően nyugat-európai úticéljaik felé. Boszniából Horvátországba tartanak, onnan pedig Szlovéniába, majd azt követően Olaszország vagy Ausztria felé folytatják útjukat. Mivel a korábbi évek tapasztalatai is azt mutatják, hogy a migrációs útvonalak dinamikusan változnak, ezért megalapozottan várható a szerb−magyar országhatár ismételt felértékelődése a migránsok körében – írták a kutatók.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Europress/AFP)
Forrás: magyarnemzet.hu
