2024 elején módosult a korábbi csok (családi otthonteremtési kedvezmény). A feltételek változása azt jelentette, hogy volt, akinek a korábbi támogatás, és volt, akinek az új felelt meg. Így 2023 végén még a csok előző verziójának utolsó pillanatokban történő kihasználása mozgatta meg a keresletet az ingatlanpiacon, míg az idei év első hónapjaiban már az új feltételek mellett elérhető a támogatás. Számottevő hatást azonban az ingatlanközvetítők nem érzékeltek a gyakorlatban – jelezte a Balla Ingatlan, amely kerületekre lebontva osztotta meg csok plusszal kapcsolatos tapasztalatait - olvasható az Indexen.
Miközben az ingatlanok túlárazottságában az idei év első felében az állami támogatások feltételezett keresletfelhajtó hatása is közrejátszott, az állami támogatásra vásárlók valójában nem igazán erősítették az érdeklődők sorait – jelezte az ingatlanközvetítő X. és XVII. kerületi irodája.
A kamatok csökkenésének hatására növekvő hitelfelvételi kedv is közrejátszhatott a piac év eleji élénkülésében, az állami támogatások igénybevétele azonban minimális volt.
Utóbbi okát egyrészt abban látják, hogy sokan nem jogosultak a támogatásokra. Másrészt, akik jogosultak lennének, azok egy jelentős része sem annyira „kockázatvállaló”, hogy a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket elfogadja.
Az V. és XIII. kerület ingatlanpiacán bár jelen vannak az állami támogatásokat – babaváró, csok plusz –, az azokat kihasználni kívánó érdeklődők száma némileg elmaradt a várttól.
Hasonlót tapasztal az ingatlaniroda Érden. Az agglomerációs településen – amely korábban jelezte, hogy megtelt, ezért építkezési tilalmat vezetett be – bár növekedést mutatott a csok plusz iránt érdeklődők száma, összességében ugyanakkor nem voltak túl sokan. Pozitívum, hogy emiatt az állami támogatások árfelhajtó hatása sem volt érzékelhető, ahogy az egyébként a korábbi csok esetében jellemző volt – mutattak rá.
A bel- és észak-budai régióban (I., II., III., XII. kerület) sem igazolódtak be a csok plusszal kapcsolatos várakozások, amely nem mozgatta különösebben a vevőket.
Dél-Pesten (XIX., XX., XXI., XXIII. kerület), illetve a déli agglomeráció részét képező Szigetszentmiklóson a vevők számára családi házaknál 50–60 millió forint a lélektani határ, míg a lakásoknál 30 millió forint. Ám, ha valaki csok pluszt és egyéb támogatásokat igénybe véve szeretne vásárolni, akkor már az 50–60 millió forintos szint felett is nézelődnek. Utóbbiak száma azonban viszonylag alacsony.
Dél-Budán (XI., XXII. kerület) sem hozta a csok plusz azokat a számokat, melyeket reméltek tőle. Az év első hónapjaiban mindössze néhány igénylővel találkoztak a Balla Ingatlan dél-budai irodájában.
Az ingatlaniroda IV. és XV. kerületi irodájának tapasztalatai szerint a vásárlók között csekély volt azok aránya, akik állami támogatás bevonásával vásároltak ingatlant, a vevőket inkább a piaci kamatozású hitelek mozgatták. Az északi agglomerációban (Dunakeszi) sem volt jobb: az állami támogatások itt sem igazán éreztetik hatásukat, már csak azért sem, mert ehhez túl magasak az ingatlanárak.
Ugyanezen okból a Balatonnál sem nagyon pörgették az ingatlanpiacot az állami támogatások. A Balla Ingatlan siófoki irodájának tapasztalatai szerint a támogatások igénybevételéhez jellemzően a Balatonnál is túl magasak az árak. Siófokon például egy új építésű családi ház ára körülbelül 110 millió forintnál indul – jegyezték meg.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)
Forrás: index.hu
