Az Európai Unió és a 27 tagállama mindeddig globális mércével szemlélve etalonnak számítottak a kigondolt és alaposan felépített energiamixnek köszönhetően. Vagy annak tűntek. Az elhúzódó orosz-ukrán háború és a kigondolatlan és sietséggel elfogadott, minden szakértelmet nélkülöző brüsszeli szankciós politikáknak köszönhetően alapjaiban megrengette a példásnak tartott uniós energiapolitikát és ellátást. Európa egy soha nem látott méretű energiaválsággal vághat neki a soron következő télnek, ami alapjaiban meghatározhatja a kontinens további jövőjét és geopolitikai helyzetét. Magyarországon megmarad a rezsicsökkentés.

Az elhibázott szankciós politikák válságba sodorják az Európai Uniót

Az Európai Unió a világ más régióival összehasonlítva a legtöbb pénzt fordította az energetikai szektor kiépítésére. Azonban az orosz-ukrán háború kirobbanásával alapjaiban megremegett a vezető státusz.

Az elhibázott szankciós politika és az elhúzódó háború miatt a kontinens soha nem látott mértékű válsággal néz szembe. Talán a 70-es és 80-as évek olajárrobbanásához hasonlítható a kialakult helyzet, csak most sokkal komplexebb és nagyobb léptékű lefele ívelő csapdába került Európa. Az 1970-es években az OPEC arab tagjait magába foglaló OAPEC (az Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete) az akkor zajló jom kippuri háború hatására bejelentette, hogy felfüggeszti az olajexportot azokba az országokba, amelyek a háborúban Izraelt támogatják Szíriával és Egyiptommal szemben. Az olajembargó az Amerikai Egyesült Államokat és nyugat-európai szövetségeseit, valamint Japánt is érintette.

Csakhogy a mostani kilátások sokkal rosszabbak, ugyanis az eddigi hat, Oroszország ellen irányúló szankciós csomagot a sietségben minden előzetes hatástanulmányt nélkülözve fogadták el, így lehetséges, hogy ezek az Európai Unió érdekeivel egyértelműen szembemennek.

Kijelenthető, hogy az alkalmazott intézkedések ellentétes hatást váltottak ki.

AZ EGEKBE UGROTTAK AZ ENERGIAÁRAK ÉS VESZÉLYBE KERÜLTEK AZ ELLÁTÁSI LÁNCOK, TOVÁBBÁ AZ OROSZOK SOHA NEM LÁTOTT MÉRTÉKŰ BEVÉTELEKET KÖNYVELHETTEK EL EZIDÁIG.

A kieső nyugati piacokat pedig rendkívül gyorsan pótolták a BRICS országokban.

GYAKORLATILAG KIJELENTHETŐ, HOGY AZ ENERGIAVÁLSÁG MEGSZŰNTETTE AZ EURÓPAI UNIÓ STRATÉGIAI AUTONÓMIÁJÁT ÉS GEOPOLITIKAILAG VÉGTELENÜL SEBEZHETŐ, KISZOLGÁLTATOTT HELYZETBE KERÜLT A KONTINENS.

A kilátások annyira súlyosak, hogy az Európa gazdasági motorjaként számontartott Németország és a hozzá szorosan kapcsolódó tagállamok teljesen összeomolhatnak ebben a lefele ívelő energetikai spirálban. A német gazdaság és az ipar teljes mértékben az olcsó fosszilis forrásokra támaszkodott eddig, ami biztosította a német ipari éhség kielégítését. Németország energiafüggősége 63,7%-os, ami azt jelenti, hogy mindössze igényének 36%-át tudja fedezni a megmaradt 3 atomerőműjével, zöld energiával és a további hazai fosszilis forrásokkal. Annyira súlyos a probléma, hogy a német hatóságok már készültségben vannak és figyelmeztettek a lehetséges ipari és gazdasági összeomlásra, ha nem sikerül rendezni minél előbb az ország energiaellátását.

A gázimport az ország energiamixének 35 százalékát teszi ki, a nyersanyagból teljes behozatalra szorul, és ennek első számú beszállítója az embargó által szankcionált Oroszország. Június közepén technikai hibára hivatkozva 40%-ra csökkentette a Gazprom az Európába irányuló gázszállítást az Északi Áramlat I-es számú vezetékén.

Érdemes megjegyezni, hogy az Európába irányuló gázszállítás harmadát fedezi a német-orosz vezeték. A kontinens energiarendszerének sikerességét ezidáig az adta, hogy az országok szoros együttműködés keretében összekapcsolták a különböző energetikai hálózataikat. 

HA NÉMETORSZÁGBA NEM ÉRKEZIK ELEGENDŐ OROSZ NYERSANYAG, AKKOR A VEZETÉKEK INTERKONNEKTIVITÁSA RÉVÉN EURÓPA-SZERTE SÚLYOS ENERGIAELLÁTÁSI GONDOK LEHETNEK.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint az európai országoknak komoly olaj- és gázellátási kihívásokkal kell szembenézniük az elkövetkező hónapokban.

Németországban már annyira súlyos a helyzet, hogy a legnagyobb bérbeadó cég már legalább félmillió lakásban korlátozta a gázszolgáltatást. A lakosságot fokozatosan spórlásra ösztönzik különböző eszméletlen javaslatokkal.

Teljes iparágakat – mint az alumínium-, az üveg- vagy a vegyipart – fenyeget összeomlás, köztük például a 346 ezer embert alkalmazó vegyipart, amely a harmadik legnagyobb iparág, számos más iparág is épül rá.

A német szakszervezetek állásfoglalása szerint abban az esetben, hogy ha szigorú lesz a gázembargó akkor akár 6,5 millió munkahely is veszélybe kerülhet az országban.

A NÉMET IPAR ÖSSZEOMLÁSA MAGÁVAL RÁNTHATJA AZ EGÉSZ KONTINENST ÉS AZ EURÓÖVEZETET IS.

A kialakult helyzetet fokozzák az Északi Áramlaton végzett éves rutinszerű karbantartási munkálatok. A vezetéken a karbantartás idejére teljesen felfüggesztették az oroszok a gázszállítást. A rutinszerű éves karbantartás július 11-én kezdődött és 21-én ért véget. Számos európai politikus azon aggodalmának adott hangot, miszerint elképzelhető, hogy a karbantartás után Oroszország nem nyitja meg a Németország felé irányuló gázcsapot többé. Ez nem így történt, de a normális szállítási mennyiség nem állt helyre.

A GAZPROM KORÁBBAN JELEZTE A NÉMETEKNEK, HOGY NEM TUDJÁK GARANTÁLNI A GÁZSZÁLLÍTÁST EURÓPÁBA AZ ÉSZAKI ÁRAMLAT I-ES VEZETÉKEN, UGYANIS A SZANKCIÓK MIATT AZ ÉSZAKI ÁRAMLAT PORTOVAJAI KOMPRESSZORÁLLOMÁSÁNAK TURBINABERENDEZÉSE A SIEMENS-CSOPORT KANADAI MŰHELYÉBEN VOLT.

Emiatt ezidáig Kanada az elrendelt szankciók miatt blokkolta a turbina visszaadását. Ugyan német nyomásra Kanada jóváhagyta az orosz turbina visszaszállítását, azonban a németek és az oroszok azon vitatkoznak, hol van most a turbina. A németek szerint megérkezett, az oroszok szerint a Siemens nem hajlandó beszerelni.

Ráadásul a Gazprom újabb turbina meghibásodására hivatkozva 20 százalékra csökkentette a szállított mennyiséget. Így az oroszországi kompresszorállomáson már csak egy gázturbina-hajtómű üzemel.

Az országba az Északi Áramlat II-es vezetéken pedig eddig nem érkezett orosz gáz, mert a háború február 24 -i kitörése befagyasztotta az amúgy is nehézkes engedélyeztetési folyamatokat.

Az európai energiaimport

2020-ban az Európába importált nyers kőolaj 29%-a Oroszországból, 9%-ék az Egyesült Államokból, 8 %-ék Norvégiából és 7-7%-ék Szaud-Arábiából és az Egyesült Királyságból érkezett. A földgáz esetében már sokkal sebezhetőbb a kontinens, ugyanis a szükségleteinek 43%-át fedezi az orosz import. A további beszállítók között található Norvégia 21%-kal, Algéria 8%-kal és Katar 5%-kal. A szolid fosszilis energiaforrások (többnyire kőszén) 54%-a származik Oroszországból, míg 16%-a az Egyesült Államokból és 14% Ausztráliából.

2020-ban Cipruson, Máltán, Görögországban és Svédországban az energiaimport több mint 80%-a kőolajtermék volt, Magyarországon, Ausztriában és Olaszországban pedig több mint egyharmada földgáz. Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban az energiabehozatal közel 15%-a szilárd tüzelőanyag volt.

Az EU-ban 2020-ban a függőségi ráta 58%-os volt, ami azt jelenti, hogy az EU energiaszükségletének több mint felét nettó importból fedezték.

2020-BAN AZ EU NYERSOLAJ, FÖLDGÁZ ÉS SZILÁRD FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK IMPORTJÁBAN ELSŐSORBAN OROSZORSZÁGTÓL FÜGGÖTT, MAJD NORVÉGIA KÖVETKEZETT NYERSOLAJ ÉS FÖLDGÁZ TEKINTETÉBEN

2020-ban az EU a saját energiájának mintegy 42%-át állította elő (a 2019. évi 40%-hoz képest emelkedett), míg 58%-át (a 2019. évi 60%-hoz képest csökkent) importból fedezte. Az import csökkenése részben a COVID-19 gazdasági válsággal függ össze.

Az EU képviselői megkeresték a földgáztermelőket - köztük az Egyesült Államokat, Izraelt, Egyiptomot, Azerbajdzsánt és Katart -, hogy további mennyiségeket küldjenek Európába. Ezek az erőfeszítések megnövekedett importot eredményeztek, beleértve a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítását és az Azerbajdzsánból származó vezetékes gáz mennyiségének szerény növekedését. Azonban így sem képesek fedezni a kieső orosz fosszilis forrásokat, mert időigényes új vezetékeket és LNG terminálokat építeni.

Egekben az energiaárak, csak a magyarokon segít a kormány rezsicsökkentése

Berlinben 2021 májusában 33,29 eurocentbe került egy kilowattóra, ugyanez 2022 májusában már 42,67 eurocent volt – számolt be róla a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Bár a német főváros a tavalyi díjszabásával éllovas volt Európában, azóta hiába drágult mintegy harmadával a kilowattóránkénti átlagár, az idei tavaszi utolsó hónapban már Londonban került a legtöbbe a villamos energia. A brit fővárosban 49,75 eurocentet kellett fizetnie a lakosságnak, ami extrém durva drágulást jelent: egy évvel ezelőtt még csak 26,03 eurocentbe került egy kilowattóra áram.

Óriási drágulás ment végbe Bécsben, ahol éves bázison több mint a kétszeresére nőtt a villamos energia lakossági díja. Míg 2021 májusában 22,31 eurocent volt az egységár, addig most májusban már 47,44. Ugyanez a drámai ütem figyelhető meg Róma esetében is.

Az olasz fővárosban egyetlen év kellett a 220 százalékos árrobbanáshoz, 22,36 eurocentről 49,32-re lőttek ki a kilowattóraárak.

A spanyoloknál mérsékeltebb ez a folyamat, de Madridban is bekövetkezett egy 30 százalék körüli drágulás. Itt 22,44 helyett 32,22 eurocentet kérnek a szolgáltatók egy kilowattóráért.

Északabbra Koppenhágában például 48,71 eurocentbe kerül az áram, szemben a tavaly ilyenkor kiszámlázott 31,14-gyel. Dublinban 23,93-ról 33,66-ra szöktek fel az árak. Még a kifejezetten stabilnak mondható svéd díjszabásban is szűk 40 százalékos plusz látszik: Stockholmban 18,2 eurocent helyett már 25,26 eurocentet kell fizetni kilowattóránként.

A gáztérképet vizsgálva ugyancsak az állapítható meg, hogy 2021-hez képest 2022-ben markáns drágulás megy végbe, és egyelőre nem látszik, hol tetőzhet a tendencia. Országonként vizsgálva drasztikus emelkedés ment végbe. A villamos energia esetében 2021. május 1-jén az egyéves határidős ár megawattóránként 60,4 euró volt, a 2022. július 6-án kialakult ár ehhez képest 515,4 százalékkal magasabb. A gáz határidős piacán a júliusi lejárat egy év alatt több mint hét és félszeresére drágult.

AZ EURÓPAI GÁZTÁROZÓK ÁTLAGOS TÖLTÖTTSÉGI SZINTJE 60% KÖRÜL VAN, DE EBBEN A KIÉLEZETT GEOPOLITIKAI HELYZETBEN NEM GARANTÁLT, HOGY A TAGÁLLAMOK FEL TUDJÁK TÖLTENI A GÁZTÁROZÓIKAT AKKORA MENNYISÉGGEL, AMI SZÜKSÉGES A FŰTÉSI SZEZON VÉGÉIG.

Súlyos korlátozások, megszűnhet az európai emberek jóélete

A kialakult kaotikus helyzet nemcsak az ipart veszélyezteti, hanem alapjaiban az egyszerű európai polgárok jóléte és komfortja forog kockán az előre belengetett várható drasztikus korlátozások miatt. Súlyos gazdasági, politikai és az emberek biztonságát veszélyeztető feszültségek várhatóak a közeljövőben, ha nem változik az energiapolitika.

Az egyre súlyosabb nyugat-európai energiaválság miatt egyre durvább megszorításokat vezetnek be az egyes országokban. Sok helyen lejjebb tekerik a fűtést és feljebb a klímákat, vagy éppen kevesebb zuhanyzást javasolnak a polgároknak, ami pár éve még elképzelhetetlen volt a jólétben szocializálódott európai polgárok számára.

AZ EDDIG ELKÉSZÍTETT TERVEK SZERINT AKÁR A VÉDETT FOGYASZTÓKAT IS LEKAPCSOLHATJÁK A GÁZHÁLÓZATRÓL AZ ENERGIAVÁLSÁG ESETÉN.

Ez azt jelenti, hogy veszélybe kerülhet a háztartások, kórházak, pékségek és egyéb létfontosságú szolgáltató és ipari létesítmények, közintézmények ellátása. Ezért egyre több német település állít fel válságstábot, hogy felkészüljön az esetleges gázhiányra. A városok csarnokokat készítenek elő a szegényeknek és az időseknek, hogy ott melegedjenek abban az esetben, ha nem engedhetik meg maguknak a fűtést az óriási energiaárak miatt. Máshol a fűtésen, az áramfogyasztáson spórolnak, van, ahol lekapcsolnák a közvilágítást és a közlekedési lámpákat éjszakára. Németországban addig nem kapcsolhatják be a klímát egy friss takarékossági lépés eredményeként, ameddig a hőmérséklet nem haladja meg a 26 fokot. Számos helyen már most korlátozzák a fűtést és a melegvíz-használatot.

A holland kormány tavasszal kampányt indított, amelyben arra szólítja fel az embereket, hogy kapcsolják le a központi fűtést és zuhanyozzanak rövidebb ideig. A dán energiaügynökség pedig egy 3,6 millió dolláros kampány keretében arra szólította fel az embereket, hogy zuhanyozzanak rövidebb ideig, szárítsák a ruháikat a szabad levegőn, és húzzák ki a tápkábeleket otthon, amikor nyaralni mennek.

Olaszországban háromlépcsős vészhelyzeti tervet készítettek a gázhiány miatt. A közhivatalokban télen nem lehet 19 foknál magasabb hőmérséklet, míg nyáron nem lehet a hőmérséklet 27 foknál alacsonyabb. Súlyos helyzetben nemcsak a közhivatalkora lenne érvényes a korlátozás, hanem kiterjesztenék további fogyasztókra és társadalmi szegmensekre.

Mint látható Európában egyre nagyobb problémát okoz az energiaválság az elhibázott szankciós politikák miatt. Míg Oroszország növeli a bevételeit, addig az Európai Unió szenved az embargó miatt. Ez nemcsak Oroszország megerősödésével jár, hanem azzal is, hogy az EU elveszíti az eddigi gazdasági súlyát és csorbul a geopolitikai jelentősége. Míg az Európai Unió az összeomlás szélén van, addig Oroszország szorosabbra fűzte az együttműködését Kínával, Indiával és a BRICS országokkal.