Amikor az Egyesült Államok bejelentette, hogy kivonul az országból, akkor a NATO szövetségesei is rövid időn belül kivonták csapataikat Afganisztánból. Nagyon úgy tűnik, hogy csak erre vártak a tálibok. Napok alatt elfoglalták az ország nagy részét, és átvették a hatalmat. Mondhatjuk, hogy kártyavárként omlott össze Afganisztánban az a fajta államiság, amiről a világ vezető politikusai - tévesen - hitték, hogy az elmúlt 20 évben sikerült felépíteni. Amint látható, mára egy terrorista mozgalom erősebbé vált, mint az állam. Mi lehet a magyarázata annak, hogy Afganisztán a rettegés földjévé vált?

Kik is valójában a tálibok?

A tálib kifejezés az arab ṭālib = diák, tanítvány szóból származik, korábban a pastu társadalom vezető rétegének iszlám iskolákban kiképzett fiatal tagjait takarta.  Az 1990-es évek közepétől létező politikai és katonai mozgalom a pakisztáni afgán menekültek vallási iskoláiból ered. A valódi szerveződés kezdetét számos forrás 1994-re datálja, de a gyökerek egészen Afganisztán szovjet megszállásáig nyúlnak vissza. A tálibok tulajdonképpen Pakisztánba menekült afgánok, akik visszatértek, hogy megszerezzék a hatalmat az anyaországban.

Komoly előzmények

Mint közismert, a Szovjetunió 1979 végén 100 ezernél is több katonával bevonult Afganisztánba. Ráadásul erősítette őket, hogy ugyanennyi kommunista afgán támogatta alakulataikat. A nemzetközi felháborodást kiváltó véres invázió áldozatainak számát 600 ezer és 2 millió fő közé teszik. További következményként 5 milliónál is több afgán menekült Pakisztánba, Iránba és a világ többi részére. Ekként kerültek a későbbi tálib mozgalom alapítói is a határ keleti oldalára.

Megerősödő mozgalom

A szovjetek ellen harcoló csoportok - azok 1989-es kivonulása után - egymás ellen fordultak Afganisztánban. Pakisztánnak érdekében állt a stabilitás megteremtése a szomszédos országban, ezért a szemben álló csoportokat fegyverrel és pénzzel is támogatta a kiegyezés reményében. Az Egyesült Államok pedig főként gazdasági céljai miatt volt érdekelt a tálibok megerősödésében. A hidegháború idején az USA támogatta Afganisztánban a kormányellenes csoportokat. Az ekkor idekerült fegyverek egy részét később megszerezték a tálibok, akik a CIA katonai, taktikai és pénzügyi segítségével erősödtek meg Afganisztánban a kilencvenes évekre.

A tálibok nem tétlenkedtek. Ellenőrzésük alá vonták az általuk uralt területeken a máktermesztést is, így a kábítószerek előállításának egyik fontos alapanyaga kizárólag a terrorszervezet számára hoz hasznot. Így biztosították a működéshez, fegyverkezéshez szükséges anyagi forrásokat. A vallási előírásokat szigorúan betartató tálibok időközben együttműködésbe kezdtek az Al-Káida terrormozgalommal is.

Hamarosan magukhoz ragadták a hatalmat, 1995-re már a legerősebb hatalmi csoportosulássá váltak Afganisztánban. 1996-ban bevették a fővárost, Kabult, és uralmuk alá vonták az ország kétharmadát. Mindez csupán 25 éve történt, így a ma élő afgánok jelentős része pontosan tudja, hogy mit jelent a tálibok mindennapi uralma.

Saria: az elrettentés uralma

Az afgánok etnikailag számos törzsből állnak, ezeket az iszlám tartja össze. A tálibokhoz hasonlóan szunnita muzulmánok, de szabadságszerető és alapvetően demokratikus érzelmű emberek, míg a tálibok világnézetét a vallási fanatizmus határozza meg. A tálibok az iszlám jogrendszert, a saríát alkalmazzák, ami az iszlám morális vezérelve. Ezt a legszigorúbban betartatják, ha szükséges, akár kegyetlen retorziókkal is. Kínzás, csonkítás, nyilvános kivégzés jár azoknak, akik megszegik a mai afgánok számára maradinak és értelmetlennek tűnő regulákat. A tálibok tiltják a sajtó működését, a filmkészítést, a mozikat, a televíziót és az internetet, továbbá a világi zenét és az ünnepségeket.

Durva törvények nőknek és férfiaknak egyaránt

A nők számára tiltott a pénzkereset, az iskolai tanulmányok folytatása, a kerékpározás és motorozás, sportegyesületbe és múzeumokba történő belépés, rádióműsorban való megszólalás, hangos nevetés, kopogós cipő, ékszer és élénk színek viselése, a hagyományos öltözet elhagyása, a házak erkélyére való kilépés!

A férfiaknak kötelező a hagyományos muzulmán öltözet (így a turbán), valamint a szakáll viselése. Testi fenyítés jár azon férfiaknak, akiknek nem elég hosszú a szakálluk. A férfiszabók számára tilos női ruhák készítése. A tálibok elvárása, hogy mindenki muzulmán legyen, a nem muzulmánoknak sárga csíkot kell viselniük ruhájukon.

Sajnos itt tartunk most, a 21. század első negyedének vége felé, s teljesen kiszámíthatatlan, hogy mi következik ezután…