Gőzerővel folyik a munka vaskeresztesi MAM-gyár mögötti ültetvényen. Míg a dolgos kezek szüretelték a szőlőt, addig mi Mittl Anita borásszal beszélgettünk.
Mekkora területen és hány helyen van szőlőültetvényük?
Közel 10 hektáron, két helyen van szőlőnk. Az egyik magán a Vas-hegyen, a kisparcellás részen, két hektáron, a másik pedig itt, ahol vagyunk, 8 hektárnyi területen.
Ennek a vidéknek a zászlóshajója a kékfrankos. Önöknél is így van?
Igen, de ezen felül merlot-t és zweigeltet is telepítettünk. Elsősorban tehát vörösbort készítünk, valamint rozét.
Beszéljünk egy kicsit a mennyiségről! Egy jobb esztendőben mennyi bort készítenek?
Egy átlagos évben, amikor nincsen semmilyen természet okozta kár, akkor 45 ezer liter körüli a mennyiség. Ilyen sajnos már régen volt, mert az utóbbi években hol a jég, hol a fagy, hol a szárazság okozott károkat.
S mire lehet számítani az idén? Mikor kezdődött a szüret?
Szeptember közepén indult el a munka a zweigwelttel, majd jött a merlot, most pedig már a kékfrankost szüreteljük. Nagyon jó a mustfok is, konkrétan 19 fokos, de mértünk már 20 fokot is. Úgy látom, hogy október közepe-vége felé végzünk, ahogyan a pince kapacitása is engedi.
Egy ilyen szüreten hányan vesznek részt?
Hétvégéken szüretelünk, ilyenkor általában 10-15 ember is serénykedik a szőlősorokon. Ekkor töltjük a pincét, hétköznap pedig préselünk.
Gondolom, elsősorban a családtagokra lehet számítani...
Jellemzően igen, hál’ istennek sokan vagyunk a családon belül, de néha fel kell fogadnunk másokat is szüretelni.
Itt a Vas-hegyen nagyon sok családban van évszázados hagyománya a szőlőművelésnek és a borászkodásnak. Milyen a kapcsolat a bort készítők között?
Sajnos nincsen igazi összefogás, de nem piszkáljuk egymást, mindenki végzi a maga dolgát.
A régi időkhöz képest miben más ma egy szüret?
Sok minden változott, ma már van például szüretelőgép. Ahol nem fér a szőlőhöz, ott kistraktorra kerül a leszedett szőlő, a klasszikus puttonyozás nagyon ritka ma már. A bogyózás is géppel megy, mondhatjuk, hogy az emberi kézi munka jórészt ki lett váltva.
A borászok mindig azon törik a feküket, hogy hogyan tudnának még jobb borokat készíteni. Önt ebből a szempontból mi foglalkoztatja most?
Igazából most a fehér merlot-val kísérletezünk két-három éve. Ez egy száraz bor, kék szőlőből fehéret csinálni nem egyszerű, nagyon sok múlik az adott évjárat tulajdonságain.
Önök azon pincészetek közé tartoznak, akik a szőlőtelepítéstől kezdve a művelésen, borkészítésen, palackozáson át egészen az árusításig végigviszik a teljes folyamatot. Hogyan állnak az értékesítéssel?
Jellemzően visszatérő, egyéni vásárlóink vannak. Két nagykereskedésen keresztül pedig nagyon sok vendéglátóhelyen kóstolhatók meg a boraink.
Gondolkodnak-e további fejlesztésekben, esetleg újabb telepítésekben?
Úgy vélem, hogy a mostani méret az, amit családi pincészetünk jó színvonalon tud kezelni. A mennyiség helyett inkább a magas minőség megtartása és továbbfejlesztése a célunk.
