Az Országgyűlés felhívta az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkérte a polgárokat arra, hogy a nemzet szerves részét alkotó szórványmagyarság támogatásának egy kiemelt napot szenteljenek, és ettől az évtől kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg.
Mi most a témában érintett és évek óta nagy energiát mozgósító Széll Lőrinczet, Hunyad megye alprefektusát kérdeztük a Déván és környékén élő magyarok helyzetéről, mindennapjairól, problémáikról.
Tisztelt Alprefektus úr! Kezdjük először is a számokkal. Hány magyar él ma Hunyad megyében, és számuk a lakosság hány százalékát teszi?
A 2011-s népszámlálás szerint Hunyad megyének 418.565 lakosa volt, ebből 15.900-an vallották magukat magyarnak, ami az összlakosság 3,8 %. Jövő évben lesz újból népszámlálás Romániában és akkor megtudjuk, hogy jelenleg hányan vagyunk még.
Melyek a legjellemzőbb problémák és tipikus területek, amelyek a mindennapjaikat megnehezítik és a legsürgősebb változásokra lenn szükség, a megmaradás érdekében?
A közösség öregedése és a fiatalok elvándorlása a legégetőbb nehézsége közösségünknek. Fiataljaink miután elvégzik a tanulmányaikat anyanyelven, egyetemi központokba mennek továbbtanulni, leginkább Kolozsvárra, és miután azokat befejezik, sajnos már nem jönnek vissza. Azért hogy hazajöjjenek és itt alapítsanak családot, jól megfizetett munkahelyekre lenne szükség.
Melyek azok a magyar szervezetek, akár párt vagy civil egyesülés, akik a magyarság érdekében tevékenykednek?
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség - RMDSZ Hunyad megyei szervezete a megye magyar nemzeti közösségének érdekvédelmi, közképviseleti és érdekegyeztető társulása, amely a nemzeti önazonosság védelme és megőrzése érdekében, elősegíti a közösség önszerveződését, figyelembe véve a szórvány körülményekből eredő társadalmi és közösségi jellegzetességeket. Jelenleg 15 településen van helyi szervezetünk. Szoros együttműködésben tevékenykedünk együtt a megyében működő 25 civil szervezettel, akik oktatási, egyházi, kulturális, ifjúsági, sport, szociális, esélyegyenlőségi és különböző szakmai területen aktívak.
A fiatalokat be tudják-e vonni a magyarságmentő munkába, sikerül-e őket otthon tartani? Mennyire jellemző az elvándorlás az ő körükben?
A diák és ifjúsági szervezetek kezdeményezéseit és programjait mindig támogatta az RMDSZ. Bevontuk őket a tervezésbe, de a döntéshozatalba is. Én is ifjúsági szervezetben kezdtem a tevékenységemet és továbbra is segítem a fiatalokat. Ennek ellenére nehezen sikerül itthon tartanunk őket, nagy az elvándorlás a körükben, de a célunk az, hogy visszacsalogassuk őket az egyetemi tanulmányaik befejezése után.
Az egyházak hogyan és milyen hatékonysággal vesznek részt a szórvány magyarság problémáinak a megoldásában?
Szórványban szoros együttműködés van az egyházak, az iskola, a civil szervezetek és az RMDSZ között az itteni magyar közösség mindennapi problémáinak megoldása érdekében. Kölcsönösen segítik egymás munkáját, közösen szerveznek programokat.
Kapnak e- segítséget munkájukhoz, más erdélyi, de tömbben élő magyaroktól?
Igen, már 12 éve működik a Székely - Szórvány Partnerségi Program, amely 2010-ben jött létre a Hunyad és Kovászna megye között, majd kiterjedt Hargita és az összes szórványmegyére. Több száz közösségi program szervezését támogatták a székelyföldi önkormányzatok ebben az időszakban. Kiemelkedő főrendezvények a Magyar Napok, amelyeket elsőként Hunyad megyében szerveztünk meg 2010-ben, ma már minden megyében vannak ilyen típusú fesztiválok, amelyeket a székely megyék is támogatnak. Az RMDSZ 2011-ben nyilvánította Bethlen Gábor fejedelem születésének napját a magyar szórvány napjának. November 15. azóta számunkra minden évben arról szól, hogy a Szövetség megyei szervezeteivel, helyi közösségformálókkal mérleget vonunk az elmúlt időszakról és megtervezzük a következő évet. A Hunyad és Kovászna megyei kezdeményezés alapján, az RMDSZ nagyváradi kongresszusa már 2011. február 27-én határozatban nyilvánította november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává. A Magyar Országgyűlés 2015. november 3-án a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve november 15-ét, magyar szórvány napjává nyilvánította. Az anyaország határain kívül tömbben, kisebbségben és szórványban élő magyarok sajátos gondokkal küszködnek, és közülük leginkább a szórványban élők veszélyeztetettek. A magyar szórvány napján a szórványban élők kultúrája, mindennapjaik bemutatása áll előtérben.
Az anyaország milyen módon segíti a szórvány magyarságot?
Több Hunyad megyei településnek van magyarországi testvértelepülése, amelyek jól működnek. Ezek közöl példaértékű a Vajdahunyad és Szombathely, valamint a Hunyad megye és a Vas megye együttműködése, ami már a 90-es évek elejétől tart. Magyarország Kormánya nagyon sok oktatási, egyházi, kulturális, ifjúsági, sport, szociális, esélyegyenlőségi és különböző szakmai programot támogatott. Támogatásával épült meg és működik a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum, a dévai és vajdahunyadi bölcsőde. Hálásak vagyunk a mindenkori támogatásért, érezzük, hogy fontosak vagyunk számukra és azért fogunk a jövőben is dolgozni, hogy az itteni magyar közösség megmaradjon és jövője legyen.
