Nem várhatjuk passzívan az esetleges érkezésüket 

– nyilatkozta Mihálisz Hriszohoídisz görög polgári védelmi miniszter, hozzátéve, hogy a görög határok sérthetetlenek maradnak.

Azt követően hangzottak el a görög szakminiszter kijelentései, hogy Törökország felszólította az Európai Unió tagállamait a felelősségvállalásra az afgán menekültekért.

Recep Tayyip Erdoğan török államfő Kiriakosz Micotakisz görög kormányfővel folytatott telefonbeszélgetésében aggodalmát fejezte ki az Afganisztánból érkezők számának emelkedése miatt.

Ez mindenkinek komoly kihívást jelent

– hangsúlyozta a török köztársasági elnök. 

Görögország – az Európai Unió első tagországa, amelyet elérnek a délről érkezők  – bejelentette, hogy 

AZ ÖSSZES ILLEGÁLISAN ÉRKEZŐT VISSZATOLONCOLHATJA TÖRÖKORSZÁGBA.

2012-ben Görögország egy 10 és fél kilométeres falat emelt a török határra az illegális bevándorlók feltartóztatására. A Görögország és Törökország közötti szárazföldi határszakasz több mint 200 kilométer hosszú, azonban zömében folyami határ. (Nemzetközi jogilag a folyami határszakasz is szárazföldinek minősül a tengerivel ellentétben.)

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell kijelentette, hogy az EU-nak morális kötelessége minél több afgánt megmenteni azok közül, akik az EU-adminisztrációnak dolgoztak, de nincsenek abban a helyzetben, hogy mindenkit megmentsenek. 

NATO-jelentések szerint Kabul augusztus 15-i tálib kézre kerülése óta több mint 18 ezren hagyták el repülőgépen Afganisztánt. Több ezren jelenleg is a kabuli reptéren várakoznak. Tálib fegyveresek felszólították azokat, akik nem rendelkeznek úti okmányokkal, hogy menjenek haza. 

A kabuli központi hatalom augusztus 15-én írta alá a kapitulációt, és békésen átadta a hatalmat a táliboknak, Asráf Gáni afgán elnök is elhagyta Afganisztánt. A talibán ezt követően az egész országra kiterjedően átvette a hatalmat; 1996 és 2001 között szintén ők irányították Afganisztánt.