Szent Márton, a népszerű szent

hv • 2021. november 10., szerda •
A középkor egyik legnépszerűbb szentjét élete, és nem halála miatt avatták szentté. A Savariában született Mártont jólelkűsége, felebaráti szeretete, betegek és szegények iránti részvéte, egyszerű életmódja miatt a katonák, koldusok és számos mesterség védőszentjeként is tisztelték. A szent életéről és a hozzá kapcsolódó hazai kultuszról olvashatnak összeállításunkban.
Szent Márton, a népszerű szent

Márton 316 táján született és 71 évesen 397-ben halt meg Toursban.  Itáliában, Paviában nevelkedett, tribunusi rangú apjával, 331-től a hadseregben együtt harcolt Constantinus és Julianus császárok alatt. Nem saját jószántából, mert gyermekkorától fogva isteni kegyelem hatotta át. Amikor tizenkét éves lett, szülei akarata ellenére a templomba szökött és kérte, hogy vegyék fel a hittanulók közé. 

Javában katonáskodott, amikor meghallotta Isten erőteljes hívását, és kérte elbocsátását a császártól. Ő azonban ezt gyávaságnak bélyegezte. A legenda szerint Márton erre így válaszolt:

„Krisztus katonája vagyok, nem szabad harcolnom.” 

A legismertebb történet 

Márton még római katonatiszt és katekumen (azaz keresztség előtt álló személy) volt, amikor lovon közeledett a franciaországi Amiens kapujához. Ám a lova egyszer csak visszahőkölt az úton, mert megmozdult a hó, és egy koldus tápászkodott föl, akinek a vállán csak szakadozott rongyok lógtak. Éhezve és vacogva nyújtotta kezét alamizsnáért Márton felé. 


Dorffmeister festménye a szombathelyi Székesegyházban

Igen ám, de Márton éppen nemrég játszotta el minden pénzét katonatársaival, s így kiáltott: „Akár hiszed, akár nem, egy árva rézpénz nincs a zsebemben, de azért várj csak, valahogy segítek rajtad!”

Azzal fogta széles köpenyét, lekanyarította a válláról, majd a kardjával széltében kettéhasította, és a felét odaadta a koldusnak.

Akarata ellenére lett Tours püspöke

Nem sokkal ezt követően 339-ben megkeresztelkedett, leszerelt a seregből, és Poitiers püspökéhez, Szent Hilariushoz csatlakozott. Hazatérve megtérítette anyját, majd remeteéletet kezdett a Ligur-tengeri Gallinara szigeten. 359-ben visszatért Poitiers mellé, hogy Hilarius támasza lehessen. Cellája körül alakult a ligugé-i majd, később Tours melletti cellája körül a marmoutier-i kolostor. 371-ben Tours püspökévé választották, nem akármilyen körülmények között! A legenda szerint Márton a ludak óljába bújt szerénységből és alázatból, hogy kitérjen püspökké választása elől, de az állatok hangos gágogása elárulta hollétét. Ám sokakkal ellentétben püspökként is szerzetesi egyszerűségben élt.

Egyházszervezés szamárháton

Erős, önálló jellem volt, nemes egyszerűséggel és emberszeretettel, igazságérzettel és kitűnő népies szónoki képességgel megáldva.

Minden évben sorra látogatta a vidék egyházközösségeit, gyalog, szamárháton vagy dereglyén. Újszerű kezdeményezésével a felkeresett tanyákat és falvakat kezdetleges egyházközségi hálózatba szervezte. Egyik vidéki egyházkerületében, Candes városában 397-ben megbetegedett és ott is halt meg. Halálának napját a hagyomány november 8-ára, temetését november 11-re teszi. Tours-i sírja híres zarándokhely lett.

Korai kultusza hazánkban

Márton tisztelete halála után gyorsan terjedt; már életében legendák keringtek jóságáról. A tours-i zsinat 461-ben ünnepet rendelt számára. Tisztelete egyre fokozódott, népszerűvé vált az emberek körében.


Szt.Márton sírja Tours-ban

Sírja felett 477-ban bazilikát építettek, melyet máig rengetegen látogatnak. Ő az első szentként tisztelt hitvalló. Kultusza bizonyára már a honfoglalás előtt is virágzott Pannóniában. Tiszteletét Szent István is felkarolta: zászlaira a hadverő Márton képét festette. Szent Márton Szűz Mária után az ország patrónusa (patronus regni) lett. A szabolcsi zsinat (1093) ünnepét nyilvánossá tette, és háromnapos előkészülettel is kiemelte. A magyar kereszténység bölcsője, a pannonhalmi bencés apátság Szent Márton tiszteletére épült a róla elnevezett hegyen. 

… és Szombathelyen

Szülővárosában, Szombathelyen a többszörösen átépített Szent Márton-templom, mely a régebben különálló Szentmárton falu temploma volt, a hagyomány szerint Márton szülőházának alapjaira épülhetett. Az előtte lévő kutat már a középkorban „Szent Márton kútja” néven emlegették. 
Esterházy Pál szerint ennek vizével keresztelték meg „dicsőséges Szent Mártonunkat”. A szombathelyi kultusz híre a Habsburg- udvarba is eljutott. Az 1600-as évek első harmadában

II. Ferdinánd Szombathely városát a királyi kincstárnak járó minden rendes és rendkívüli adó fizetése alól minden időkre fölmentette, de egyben kötelezte is, hogy Márton ünnepén gondoskodjék a szegényekről.

közösség

további frisss

lap tetejére