Ki ne emlékezne a Baranyi László által megformált nagypapára, aki a Família Kft. minden részében a lovira járt, és bajba is került a fogadásai miatt? Ma a jövőre százéves Kincsem Park Európa egyik legszebb lóversenypályájaként várja az érdeklődőket. 2022-ben már 150 ezer látogatót fogadott a park, a Derby és Divat Fesztivál, a Kincsem Díj, a Food Truck Show és az Ügetőszilveszter csak néhány a rendezvények közül - írja a Magyar Nemzet.
A történelmi múltú létesítmény bejáratánál a magyar csodaló, Kincsem életnagyságú bronzszobra fogadja a látogatókat. A régi és műemlék épületek jelentős részét felújították az elmúlt években. Nyolcvanhat hektáron, amerre a szemünk ellát, zöld terület. A nemzetközi színvonalú versenypályák lóversenyzésnek, galopp- és ügetőversenyeknek adnak otthont, van tréningezési lehetőség, fogathajtópálya és három éve agárversenypálya is. A közelmúltban megépült szintetikus galopp-pálya tavasztól őszig állandó minőségű futófelületet biztosít, a gyepet automata öntözőrendszerrel a nyáron folyamatosan locsolják, amit nagyban megkönnyít a 2019-ben kialakított tó. A Budapesti Rögbistadion is itt található.
A népszerűség növekedése egyrészt köszönhető a versenyszínvonal emelkedésének (amelyet a 2020-as jelentős díjkeretemelés hozott magával), másrészt a magyar lovas hagyományok újrafelfedezésének. A Magyar Lovaregylet közel kétszáz évvel ezelőtt, 1827-ben alakult Széchenyi István kezdeményezésére. A gróf Angliában döbbent rá, hogy a telivérek tenyésztése fontos a fejlődő nemzetek életében, így több egyedet is vásárolt. Az angol telivér ismeretlen lófajta volt korábban Magyarországon. Futtatásukhoz először az Üllői úti síkon épült pálya, amelyet 53 évig használtak. Száraz György, a Magyar Lovaregylet elnöke szerint Magyarországon az egész társadalmat átfogó nemzetmegújító programban indult a lóversenyzés, és az első futamokon már húszezer ember és háromezer fogat vett részt. Az aranykort a Monarchia hozta el. 1868-ban futották először a bécsi Freudenauban az Osztrák–Magyar Monarchia Derbyt, ami harmadikként jött létre Európában az angol Epsom Derby (1780) és a Francia Derby (1836) után. Ezt 1877-ben Kincsem nyerte meg. A csodakanca után a magyar klasszis lovak sorra győzni mentek az osztrákokhoz, például Patiance (1905), a háromszoros Király Díj-győztes Rascal (1910) és Pázmány (1919). Az első világháborút lezáró trianoni szerződés nem tett jót a lóversenysportnak, ám 1921-ben végül megrendezték az első Magyar Derbyt. A mai szabályok szerint a versenyen részt vevő telivért Magyarországon kell tréningezni, mindegy, hol születik vagy milyen országból származik a tulajdonosa. A legjobb 16 ló áll rajthoz. A galoppsportban a klasszikus, 2400 méteres futam a hároméves angol telivér mének és kancák versenye, amit minden tenyésztő, tulajdonos, tréner és lovas legalább egyszer meg szeretne nyerni.
A július 7-i Magyar Derby a sport nagy ünnepe. Van Galopp, Ügető és Agár Derby is – avat be Krebs András, a Kincsem Park ügyvezető helyettese. – Idén július 5. és 7. között rendezzük meg a Derby és Divat Fesztivált, amit szeretnénk az ország legelegánsabb szabadtéri programjává tenni. Az eseményen a futamok mellett a divat és a különleges ruhaköltemények is a középpontba kerülnek.
A külföldi indulókat elsősorban a nemzetközi versenynapok, a Kincsem Díj, az Imperiál Díj és az Overdose Díj várja szeptemberben. Itt a hároméves és az idősebb lovak is indulnak.
A versenynaptár meglehetősen telített, a szezonban péntektől vasárnapig minden hétvégén rendeznek futamokat. Március másodikán már az idei ötödik ügetőverseny zajlik, a hónapban elkezdődnek a galopp-programok is, majd áprilistól péntekenként az agárfutamok. A legnagyobb versenyekre akár húszezer néző is kilátogat. A Monarchia örökségeként a magyar és az osztrák lóversenysport számos ponton kapcsolódik. Sportdiplomáciai siker, hogy idén a Kincsem Parkban futják a 156 esztendős múltú osztrák derbyt, ami a versenynaptárban augusztus 4-én szerepel Donau Derby néven.
A futam elnevezése szimbolikus, hiszen a Duna szimbolizálja a két szomszédos ország elválaszthatatlan történelmi sorsát és a folyó stratégiai jelentőségét, amely meghatározza mindkét állam földrajzi helyzetét – magyarázza Szotyori Nagy Ádám, a Kincsem Park ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy derbyből minden országban csak egy van, egyszeriek és megismételhetetlenek a versenylovak számára, ezért hatalmas szenzáció, hogy idén két derbyfutamot rendez a Park.
– A Kincsem Parkban nagyon jók a feltételek a sikeres munkához – mondja Krebs András. – Jó a pályánk, a versenyrendszerünk, a tulajdonos Honvédelmi Minisztérium pedig biztosítja a megfelelő környezetet és hátteret az iparágnak. A stabil és kiszámítható háttér pozitív jövőkép a lovaságazat számára. Fontos a megnyugtató finanszírozás, a modern és jól működő fogadási háttér.
A park 2015 óta áll partneri kapcsolatban a világ harmadik legnagyobb fogadásszervezőjével. A futamokhoz több száz milliós nyereményalap és sok száz millió forintos jackpotok tartoznak. 2017 óta országos lefedettségű a fogadóhálózat, és akár a lovak ismerete nélkül is nyerhetnek a szerencsések. A magyar rekord százmillió forint felett van. A 2022-es év legsikeresebb versenye az Ügetőszilveszter volt, amelyen közel hetvenmillió forintnyi fogadás történt. Az üzemeltetők remélik, hogy mivel idén ünnepeljük Kincsem születésének százötvenedik évfordulóját, a számok is tovább emelkedhetnek.
– Kincsem március 17-én lesz százötven éve, hogy elletett – avat be Száraz György. – Az angoltelivér-tenyésztés tökéletes példánya volt. Európa több országában, 13 versenypályán 54 alkalommal állt rajthoz, és ötvennégyszer nyert. Győzelmeinek értékét emeli, hogy kancaként verte meg a méneket, ami kivételesnek számít. Ez a magyar tenyésztés és a magyarok lovas szakértelmét bizonyítja, akkor is, ha angol lovas ülte és angol tréner edzette.
Blaskovich Ernő több ezer holdas birtokán, Tápiószentmártonban 1874-ben több csikó is elletett, köztük Kincsem, akit a gödi telepen tréningeztek, és innen járta körül a világot két- és ötéves kora között. Nem zavarta meg az idegen környezet, mindenütt csak nyert. Királyok, arisztokraták és pénzemberek zarándokoltak el versenyhelyszíneire. A baden-badeni harmadik győzelme után az arisztokrácia női tagjai sírva kérték a trénert, hogy a sörényéből adjon pár szálat, hogy azt a medáljaikban viselhessék. Köztudott, hogy Kincsem egy macskával volt barátságban, ami bevett gyakorlat volt, mivel a macska vagy a birka meg tudta nyugtatni a túlpörgött idegállapotban versenyző lovakat.
Kincsem ötvennegyedik győzelme az Őszi Kancadíj volt 1879-ben. A következő évben inai meglazultak, ezért tulajdonosa és trénere többet nem indította. A magyar csodaként emlegetett vérvonalát a legjobb hazai tenyészménektől öt csikóval vitte tovább, családfája – főként német tenyészetekben – a mai napig él. Március 17-én, elletése napján pusztult el, csontváza a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeumban tekinthető meg. A park többek között erre a dátumra is emlékezik a számos kapcsolódó eseménnyel.
Borítókép: A Kincsem-díj futama (Fotó: Kincsem Park)
Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: Kurucz Árpád; Fotó: H. Schnaebeli
