Nyílt, országos pályázaton keresi a nemzeti összetartozást jelképező, új, szombathelyi köztéri mű alkotóját a civilek élére állt Polgárok a Városért Egyesület. A leendő alkotás természetesen utal majd a trianoni döntés következményeire, az ország megcsonkítására, de úgy, hogy egyúttal összhatásában reménykeltő, jövőbe mutató, erőt sugárzó lesz – ez legalábbis a szervezők szándéka. Nem hagyományos Trianon-emlékműben gondolkodnak, hanem egy interaktív alkotásban, amelynek közösségteremtő szerepet is szánnak.
Helyszínéül a Szent István parkban lévő egykori szökőkutat jelölik meg, tekintve, hogy erről az előző közgyűlés már határozatban döntött 2017-ben. Akkor egyébként egyhangúlag megszavazták a képviselők, hogy a leendő emlékmű a Szent István parkban legyen, bár korábban más területek is szóba kerültek. És ugyan a végső voksolásnál nagy volt az egyetértés, az előkészítés nem ment simán. Balassa Péter akkori jobbikos önkormányzati képviselő így emlékezik erre: - Már 2015-től kezdődően küzdöttem azért, hogy a trianoni békediktátum századik évfordulójára elkészüljön a vasi megyeszékhelyen egy méltó emlékmű. Többször javasoltam, hogy vegyük napirendre a kérdést, sokáig sikertelenül. Végül 2017-ben megtárgyalta a gazdasági és városstratégiai bizottság a javaslatomat, amelyben eredetileg a Pelikán park volt megjelölve helyszínként. Ám mivel több érv is szólt ellene, a közgyűlés már a Szent István park mellett tette le a voksát. A lényegen azonban ez sem változtat. A teljes képviselői keretemet felajánlottam az ügy érdekében, de más forrást a testület nem rendelt a határozat mellé, így a megvalósítás el sem indult – jegyezte meg érdeklődésünkre a volt városi képviselő.
Érvényes határozat tehát volt, a szándék viszont kevésnek bizonyult. Civilek, lokálpatrióták fogtak össze a centenárium évében, és indítottak akciót az emlékműért. Gregersen-Labossa György egyesületi tag elmondta, hogy a Szent István parkban az emlékmű megvalósítása lehet az első, de annál fontosabb lépése a terület revitalizációjának. – Később akár a zenepavilont, a kioszkot is helyre lehetne állítani, akár fából, mint eredetileg, és így a költségei sem lennének túl magasak – fogalmazott.
A tervek szerint tehát nemcsak a történelmi emlékezés helyszíne, hanem találkozóhely is válhatna a parkból. Fontos emellett, hogy ismeretszerzésre is alkalmas legyen az alkotás: QR kódos megoldással egy, az emlékhelyhez kötődő internetes tudástár, egy virtuális élménytár lenne elérhető általa, amit az iskolák is használhatnának. A kiírás azt a javaslatot is megfogalmazza, hogy az egykori szökőkút nyerjen vissza valamit eredeti funkciójából, azaz jelenjen meg a víz, akár úgy is, mint a nemzeti összetartozást jelképező folyók szimbóluma.
Nem csupán szombathelyi, hanem sokkal inkább megyei ügyről van szó. Nem véletlen, hogy Majthényi László közgyűlési elnök is mellé állt. Üdvözli, és a kezdetektől támogatja a kezdeményezést Hende Csaba országgyűlési képviselő is. – A békés, határokon átnyúló nemzetegyesítés első lépése a 2004-es népszavazás volt, amely ugyan érvénytelen lett, de az igenek voltak többségben. Az ehhez kapcsolódó országos rendezvénysorozatot a polgári körök és a Fidesz részéről én irányítottam, ezért számomra különösen nagy elégtétel volt, hogy 2010-ben az országgyűlés június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Azóta egyébként több mint egymillió új magyar állampolgár van, akik a Trianon után elszakított területeken élnek, vagy felmenőik éltek ott. Nekünk, Vas megyeieknek fontos a hűség falvainak hagyománya is. Hőstettüknek indítványomra 2014 óta törvényben állít emléket az ország – mondta Hende Csaba. Hozzátette: mindezt együtt jelenti számára a létesítendő emlékmű. Éppen ezért a jövőben is támogatásáról biztosítja a kezdeményezést, és erre kér minden jóérzésű embert. – A nemzeti egység valósulhat meg itt, helyben e nemes ügy érdekében – fogalmazott.
A köztéri alkotás költségeit 25 millió forintban maximalizálták, ebből egyelőre 4,5 millió forint áll rendelkezésre. A gyűjtés még februárban indult. – Az első akció a polgári bál volt, amelyen az ott befolyt bevétel mellé már akkor érkeztek felajánlások. Egy vállalkozó egymilliót, a szombathelyi önkormányzat 3 milliót tett hozzá. Ez a pályázat kiírására és a beérkező művek díjazására elég – mondta Gregersen-Labossa György. A szervezők bíznak benne, hogy az ügy előrehaladtával még többen hozzájárulnak majd a költségekhez, akár további adományokból, akár más forrásból. Ilyen az igazi civil kurázsi, a valódi önszerveződés – hangsúlyozta. A lakosság ne készen és ingyen várjon el mindig mindent, hanem anyagiakkal, előkészítőmunkával a lehető legnagyobb arányban járuljon hozzá egy közös ügyhöz, hiszen az alkotás mindenkinek a tulajdona lesz.
A pályázatokat szeptember végéig várják, és a kiírás szerint a beérkező műveket egy szakmai zsűri bírálja majd el. A pályázathoz kapcsolódóan a kezdeményező szervezetek delegáltjaiból létrejött egy emlékbizottság is, a döntést ez a grémium hozza majd meg.
