Ha az eddigi választások alapján számolunk – vagyis az ellenzéki minimum-forgatókönyvet vesszük alapul –, úgy tűnik, Ungár, a szombathelyi előválasztáson „hatalmasat küzdő”, de elbukó képviselőjelölt szinte tuti bekerül, sőt, a jelek szerint Nemény is esélyes lehet.
Miért lehet esélyes Nemény a lista alapján?
A Telex tudósítása és értelmezése szerint Bangóné a 10. helyre érkezett, és ez nem túl erős pozíció. Azonban az újság figyelmen kívül hagyta azt, hogy három képviselő előttük egyéniben is indul – Márton Roland, Harangozó Tamás és Korózs Lajos –, akik ellenzéki szempontból nyerhető körzeteket kaptak. Ennek aztán nagyon könnyen az lehet a következménye, hogy Nemény 12. helye valójában a kilencedik. Ne felejtsük el, hogy a párt jelenleg (úgy, hogy kétharmados többségben van a Fidesz-KDNP) 15 képviselővel rendelkezik a parlamentben.
Mi következik ebből? - avagy a róka fogta csuka helyzet szombathelyi módra
Az előválasztásnak nevezett purparlé után az ellenzéki pártok és politikusok között elég komoly szájhúzogatások és morgolódások következtek. Az úgynevezett óbaloldal jelöltjei, tehát az Ungárt támogató Karácsony és a Czeglédyt támogató Gyurcsány Ferenc-Dobrev Klára duó egyaránt hátramaradt, a nyertes Márki-Zay Péter lett. Czeglédyt Gyurcsány támogatja, ám figyeljünk a részletekre!
Karácsonynak nem ő volt a jelöltje, Márki-Zay Péternek pedig kifejezetten ellenséges nyilatkozatai voltak,
Czeglédy erre se volt rest válaszolni: „nehéz elfogadni, hogy magukat messiásnak gondoló szerencselovagok is a Fidesz narratíváját harsogják szakadatlan”.
A hosszú vitát és odaszólásokat nem érdemes összefoglalni, nézzünk inkább a függöny mögé: Ungár Karácsony jelöltje volt, Nemény ezért támogatta. Csakhogy Karácsony csúnya vereséget szenvedett. Ám volt ennek a támogatásnak egyszerűbb oka is: Czeglédy már az országos politikai köztudatba is egy adócsalásos üggyel került be, amely jogerős ítélettel zárult, s jelenleg is tart vele szemben több büntetőeljárás. Többek között egy hatmilliárdos ügyben is, amellyel összefüggésben Czeglédy másfél év előzetes letartóztatásba került, ahonnan a képviselőjelölt akkor több jogi trükkel – így például a gyurcsányi EP-listára is felkerült – tudott kikecmeregni, ám az eljárás újraindult, s ez nagyon is komoly aggodalmakra ad okot a DK politikusainak. Sőt, az ellenzék többi tagjának is. Bár nem kenyerünk a dolgok egyszerű megközelítése, de Czeglédy minimum zavarosnak és kínosnak számíthatott Karácsony számára. Csakhogy jött az előválasztás, és Czeglédy nyert, Ungárral pedig így már nehezen lehet mit kezdeni, Karácsony ugyanakkor szintén elbukott.
Röviden összefoglalva a helyzet a következő:
Ungár bekerül, de Czeglédy legyőzte, Nemény bekerülhet, de az meg Czeglédynek nem érdeke, s Czeglédy bármilyen előrelépése pedig Ungárnak és Neménynek nem érdeke.
Vagyis róka fogta csuka. Tulajdonképpen bárki bármerre indul, legalább egyiküknek a tyúkszemére lép.
Vajon Szombathely tud-e profitálni ebből?
Az ellenzék helyzetéről mellékesen csupán annyit, hogy nálunk, Magyarországon egy olyan politikai szituáció alakult ki az előválasztásnak köszönhetően, hogy mi 10 milliónyian meghaladtuk a 80 milliós Németországot. Ott az új baloldali Ampel-koalíció három pártból áll, nekünk láthatóan nem elég a három, nálunk hat ellenzéki párt kell, sőt, most már Márki-Zay bejelentett egy hetediket is. Végül is a hét biztos több, mint az „elmaradott” németek három pártja.
Ennek megfelelően számolnunk kell azzal, milyen támogatás áll a jelöltek mögött: bár az előválasztáskor rendelkeztek egyéb párttámogatókkal is, de az alapszervezeteket célszerű figyelembe vennünk. Ungárt, Neményt eredetileg az MSZP és az LMP támogatta. Jelenleg e két párt a legnagyobb jóindulattal szemlélve is valahol a bejutási küszöb környékén egyensúlyoz.
Vagyis összesen a két párt minden támogatóját összeadva, maximálisan és együttesen az ellenzéken belül 20, a teljes népességen belül 10% támogatóval rendelkezhet.
(Persze kiderülhet, hogy négy hónap alatt Kunhalmi Ágnes szárnyakat növeszt, vagy Kanász-Nagy Máté megtáltosodik, de erre ma kisebb esélyt látunk.)
Más lett volna a helyzet persze, ha Karácsony nyer, akkor Nemény sokkal nyugodtabb lehetett volna, de nem ez történt. Arra, hogy megijedt, az mutat rá a legbiztosabban, hogy amikor Karácsony visszalépett, Nemény elszaladt Gyurcsányné Dobrev Klárához támogatásért, ám a politikai éleslátása - ugyanúgy, mint Karácsony esetében -, nos, fogalmazzunk szépen: elhagyta. Márki-Zay pedig korántsem biztos, hogy támogatja.
Összefoglalóan tehát megállapíthatjuk: Ungárt egy pici párt be fogja juttatni, de minimális politikai erőt képvisel (hiszen kicsi párt áll mögötte), Nemény pedig nagyon könnyen bejuthatna, ha akarna, de őt is egy kis (ráadásul megosztott) politikai erő támogatja. Ketten együtt érnek a leendő parlamenti erőviszonyok alapján mindösszesen 10%-ot. Ami, lássuk be – főleg annak tükrében, hogy egy város életében nagyon fontos a lobbierő –, nem sok.
Czeglédy Márki-Zaynak nem a kedvence – és Karácsonynak sem –, nem mellesleg Damoklész kardjaként ott ingázik a feje felett a büntetőeljárás a hatmilliárdos Human Operator-ügy miatt.
Szombathely, ha Nemény lemondana mint polgármester, és Ungárral a parlamentben együtt lobbizna, akkor se nyerne sokat. Ahogy Czeglédyvel se, mivel a másik kettő egyike bármikor blokkolhatná, vagy akár Márki-Zay is, az ügyein túlmenően ismervén a Gyurcsányhoz fűződő kapcsolatát.
Milyen forgatókönyvek képzelhetők el?
Kapaszkodjunk meg a karfába, s képzeljük el a jobboldali „rémálom” forgatókönyvét: nyer az új baloldali blokk, és tetejébe mindhárman bekerülnek a parlamentbe. Ebben az esetben a fent vázolt forgatókönyv tovább él: Szombathely nem profitál ebből, ám a képviselőknek folyamatosan egymásra sandítva kell cselekedniük, már persze ha akarnak valamit. Tehát a „Nyugat királynője” ezzel a forgatókönyvvel egyértelműen nem nyer – legfeljebb ha szinten tartásra elég a mostaniakhoz képest.
Van egy másik lehetőség is: a jobboldal nyer, de mégis mindhárom baloldali bekerül. Ebben az esetben ugyan egymást revolverezhetik, sőt, minden héten tartani fognak hatalmas sajtótájékoztatókat a semmiről, de elérni sokat nem fognak: a végén Szombathely megint egyértelműen veszíteni fog: kőkemény ellenzéki városként nem lesz a jobboldal szíve csücske.
A harmadik forgatókönyv szerint a két listán Nemény és Ungár egyaránt bekerül, Hende Csaba viszont megveri Czeglédyt egyéniben, de baloldali kormány lesz. Ezek alapján a következőkre számíthatnánk: új polgármester-választásra, mondjuk László Győző személyében a baloldal állíthatna egy jelöltet. Ebben a forgatókönyvben Szombathely állandó kampányterepe lenne, vagyis folyamatos belviták és balhék lennének: Nemény és Ungár egymást túlharsogva igyekezne mindenkit túlkiabálni, az új baloldali polgármester lobbiereje ugyanúgy nem lenne túl sok, folyamatos mutogatás kezdődne, aminek az eredménye meglehetősen kétséges. Van viszont egy kellemetlen hír is: mivel a baloldali kormányfő gyakorlatilag nem tudna kivel leülni, mert szinte biztos, hogy valakit megsértene, nos ebben a forgatókönyvben a legjobb elképzelhető kimenetel a város számára az, hogy nem veszít (nagyot).
A negyedik forgatókönyv szerint Nemény és Ungár kerülne be listán, Hende egyéniben, Czeglédy kiesik, jobboldali kormány alakul. Bár ebben az esetben a politikai viharok nem kerülnék el a várost, támogatásban egyértelműen többet kapna, tehát Szombathely nyerne (legalábbis támogatásokban, hogy politikailag ez mit jelent, kiszámíthatatlan).
Az ötödik forgatókönyv pedig azt hozná, hogy nagyjából a jelenlegi helyzet hosszabbodna meg. Vagyis Nemény marad polgármester, Ungár listázik, Czeglédy kiesik, Hende nyer, jobboldal nyer.
Ebben a politikai helyzetben nyer legnagyobbat Szombathely, hiszen az ellenzék nem szól érdemben bele az országos politikai kérdésekbe, de jobboldali képviselő jobboldali kormánynál hatékonyan tudna lobbizni.
Mire jók tehát ezek a mozgások?
Nos, mint láttuk, főszabályként Szombathelynek nem jók. Sajnálatos hírünk van az ellenzéki választópolgárok számára: a jelenlegi listás történések egyedül a személyeknek, tehát Neménynek, Ungárnak mint személynek jöhetnek jól. Nekik a karrierjük szempontjából nagyon is jó előrelépés lenne – vagy lesz, hiszen Ungár esetében leszögezhetjük, ő biztosan bekerül – ám a város bizonyosan nem nyer ezzel semmit. Akkor sem, ha a baloldal, akkor sem, ha a jobboldal nyer...
