Teljesen megbénította az európai uniós intézmények működését az idei esztendő – írja a Politico című lap, amelynek uniós diplomaták panaszkodtak a semmittevésre. Az év első felében ugyanis már mindenki a júniusi választásokra készült, azóta pedig leginkább azzal voltak elfoglalva, hogy a különböző pozíciókat minél hamarabb kiosztogassák egymás között. Szeptemberre, októberre aztán elkezdődhetett volna az érdemi munka, ám erre a Politico cikke szerint nincs túl sok esély, ugyanis fontos kérdések – talán egy kivételével, de erről később – egyáltalán nincsenek napirenden és nem is várható, hogy ezen változtatna bármi. Ugyanis a tisztviselők a 2025-ös, őszi német szövetségi választások eredményét várják rettegve - írja az Index.
Ukrajna és Magyarország
Az EU legaktívabban az ukrán segélycsomagot próbálja meg keresztülvinni a parlamenten és az uniós vezetőkön. Ezen kívül szinte nincs is komolyabb ügy napirenden, bár ebben sem volt teljes egyezség. A magyar kormány ugyanis kijelentette, nem támogatják a csomagot. Végül a magyar vétót megkerülve a héten csak megállapodtak egy 35 milliárd eurós, rendkívüli kölcsönben, igaz ezt még az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia.
A héten szintén volt egy igencsak látványosra sikeredett csörte a strasbourgi épületben. A magyar soros elnökség programbemutatójaán az uniós vezetők és a legtöbb felszólaló leginkább arra használta fel idejét, hogy Magyarországot, a magyar kormányt ostorozza, így programismertető helyett Orbán Viktor is hol védekezésre, hol ellentámadásokra kényszerült felszólalásaiban.
Nem kell úgy sietni
A Politicónak nyilatkozó egyik uniós diplomata arra panaszkodott, hogy Brüsszelben – és Strasbourgban sincs – túl nagy igény a sietségre. Gyakorlatilag a teljes intézményrendszer – számítógépes nyelven – pihenő üzemmódba kapcsolt.
A választások óta eltelt immár négy hónap első részében Ursula von der Leyen belső kampányával telt, az Európai Bizottság elnöke sikeresen elérte, hogy ismét megválasszák az intézmény élére. Azóta pedig azért kampányol, hogy 26 biztosát is megszavazzák. Erre a következő hetekben lesz esély, és így talán a téli szünet előtt még megkezdhetnék a munkájukat.
A legkevesebb az lenne, hogy döntés születik az Európai Bizottságról az amerikai elnökválasztásig
– mondta egy másik diplomata. Akárcsak a magyar kormány részéről, Brüsszelben is nagy várakozás van a washingtoni kimenetellel kapcsolatban. Kamala Harris ugyanis a tervek szerint folytatná Joe Biden amerikai elnök Ukrajna-politikáját – amely egy húron pendül az unióéval – Donald Trump viszont szétbombázhatja az egészet.
Büdzsé és választások
Pedig lenne fontos döntés az EU-ban, hiszen hamarosan el kellene kezdeni tárgyalni a következő hétéves költségvetésről, amely 2028-tól lépne életbe. Ebbe a mezőgazdaság erősítésén át Ukrajnáig mindent bele kellene foglalni. A kezdést viszont szinte biztosan elhalasztják a németországi szövetségi választásokig, amelyekre a jelenlegi tervek szerint jövő ősszel kerül sor. A német kimenetel ugyanis kulcsfontosságú az EU szempontjából, hiszen gazdaságilag és politikailag is annak egyik legbefolyásosabb tagja. Igaz, most
Berlin inkább a politikai bénultság jeleit mutatja, annyira elfogyott a levegő Olaf Scholz kancellár körül.
Amíg a német választások le nem zajlanak, komolyabb döntések nem várhatóak az uniótól, sem a védelmi büdzsét, sem pedig más, például adókat érintő kérdésekben. A tétovázás pedig tovább ronthatja az EU versenyképességét, amelyről már nyilvános jelentések is lehúzták a vizes lepedőt.
Januártól sem fújnak új szelek
Ugyan Brüsszelben már néhányan arra várnak, hogy esetleg az erősen EU-párti Donald Tusk lengyel kormányfő színrelépésével – januártól Lengyelország veszi át a soros elnökséget Magyarországtól – valamilyen folyamat elindulhat, sok diplomata szkepticizmusának adott hangot. Németország nélkül semmiről sem dönthetnek, legalábbis egységesen.
Az egyetlen dolog, ami igazán felpörgetheti az uniót, ha valamilyen sokkhatás éri a következő hónapokban. Szakértők szerint egy ilyen pofon lehet, ha Donald Trump beváltja ígéretét és hatalomra kerülése után kilépteti az Egyesült Államokat a NATO-ból.
(Borítókép: Ursula von der Leyen Kínában 2023. április 6-án. Fotó: Kevin Frayer / Getty Images)
Forrás: index.hu
