Karakán poszttal rukkolt elő nemrég egy agrármérnök, amelyben a laikus ítélkezőkkel szemben veszi védelmébe a technológiai fegyelmet betartó, átgondolt növényvédelmet. Gyönyörűen sárgálló repcemezőt fotózott, amelyen fővirágzás idején látható egy permetezőgép. Kántor Zsolt a bejegyzésben leírja, hogy milyen szert használtak, és hozzáteszi, hogy természetesen a megengedett dózisban adagolták. – A tábla mellett volt 300 méhcsalád kaptárja nyitott ajtókkal, ez 10-12 millió egyedet jelent, amelyeknek a zöme épp a repce virágzatán munkálkodott – mondta a Frisss.hu-nak a szakember, miután a posztra hivatkozva megkerestük. – Folyamatosan egyeztettünk a méhésszel, és kiderült, hogy semmilyen anomália vagy pusztulás nem történt akkor sem, és azóta sem – fogalmazott. Ezzel kívánta alátámasztani, hogy a beporzó méhek tömeges pusztulásáért hiba lenne eleve a munkáját jól végző gazdákat és növényvédő szaktanácsadókat okolni. Amikor az első kommentelők nekiestek félinformációkra alapozott véleményükkel, mondván, hogy fényes nappal nem is szabad permetezni, részletesen kifejtette, hogy melyik szerre mi vonatkozik. – A növényvédő szerek legnagyobb részét nem lehet csak úgy beszerezni. Az 1-es és 2-as forgalmi kategóriába tartozó szerek vásárlása és használata szigorúan szabályozott: megfelelő képesítéshez, vényfelíráshoz van kötve, tehát abból kellene kiindulni, hogy aki permetezi a földjét, ért is hozzá. Nyilván ez nincs minden esetben így, ezért a bizalmatlanságnak van alapja, de korántsem törvényszerű, hogy a növényvédő szerek okozzák a bajt – mondta lapunknak Kántor Zsolt. Szerinte alapesetben – tehát ha a kellő szert alkalmazza valaki, a nap megadott szakában, a méhcsaládok tartói az állataikat jól gondozzák, állapotukat figyelemmel kísérik -, akkor nem lehet probléma. Utalt rá, ha a méhek elpusztulnak, könnyen lehet, hogy valami miatt gyenge volt az állomány, amit sokan nem is vesznek észre, és ilyenkor valóban az utolsó csepp is lehet számuka egy kis mennyiségű rovarölő szer, ami egyébként veszélytelen, így azonban végzetes.
Megkerestük Tóth Pétert, aki egy személyben növényvédelmi szakember és méhész, mondhatni, beszéli mindkét oldal nyelvét. Leszögezte: a növényvédelem nem véletlenül veszélyes üzem, de a magyar viszonyok között elég nagy a rend a világ más tájaihoz képest. – Tény, hogy hazánkban is volt arra példa, hogy szabályosan használt növényvédő szer kárt okozott. Ennek megfelelően az Országos Magyar Méhészeti Egyesület által elvégzett, a Magyar Méhészeti Nemzeti Programból finanszírozott monitoringvizsgálatok és mérgezési tapasztalatok alapján az elmúlt tíz évben több növényvédő szer engedélyokiratát is át kellett írni – mutatott rá az anomáliákra a szakember. Időközben sajnos alaposan beépült a köztudatba, hogy szabályosan használt szerek is okozhatnak bajt. A példa is mutatja, hogy ennek volt némi alapja. És hiú ábránd az is, hogy mindennek a kulcsa az, ha a méhészek bejelentik az önkormányzatnak és a terület kezelőjének, hogy kaptárakat telepítenek. Mert méhek mindenhol vannak. – Magyarország a méhek által egyik legsűrűbben lakott ország az Európai Unión belül – hangsúlyozta Tóth Péter. Az is bonyolítja a gazdák helyzetét, hogy egyre kevesebb hatóanyaggal kell tudniuk megoldani a növények védelmét, és az egyoldalú szerhasználat a kártevők rezisztenciájához vezethet. Ez azt jelenti, hogy a permetszereket váltogatni kell, de egyre szűkebb a paletta. – Növényvédelmi tevékenységre márpedig szükség van, de azt úgy kell végrehajtani, hogy ne legyen belőle méhészeti probléma. Ehhez pedig nagy szükség van a gazdálkodó és a méhész közötti együttműködésre – vonta le a végkövetkeztetést az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Veszprém megyei szaktanácsadója, aki az országos szervezet elnökségének is tagja, a monitoringvizsgálatok irányítója, és a növényvédelmi kamara egyik bizottságában is tevékenykedik. Elmondta még, hogy a növényvédelem által okozott problémák mögött leggyakrabban a helytelen növényvédőszer-használat áll.
A méhész dühe tehát érthető, ha az akácvirágzás előtti hetekben veszélyben érzi a méheket, és való igaz, néha a szabályok betartása ellenére is történhet baki, helytelen szerhasználat esetén pedig még inkább. A két ágazat közötti aktív párbeszéddel azonban sok előítélet és vita megelőzhető lenne – vélik a legtöbben.
képek: Kántor Zsolt
mandiner.hu
