Most, amikor minden eddiginél nagyobb a veszély, érdemes felidézni a Gyurcsány Ferenc és Brüsszel utasításait maradéktalanul követő Karácsony Gergely néhány héttel ezelőtti elszólását. A Die Zeitnek mondottakból kiderült: bár a kampányban ezt eltitkolnák, a valóságban a migránsok jogaiért dolgoznának. Vagyis: a magyarországi baloldali pártok lebontanák a déli határon álló kerítést, és tömegével engednék be a migránsokat.

Az afganisztáni összeomlás és az amerikai hadsereg menekülése fényében különös hangsúlyt kap Karácsony Gergely augusztus eleji nyilatkozata, amivel elismerte a baloldal bevándorláspárti terveit.

Beismerő vallomás

Mint ismert, Gyurcsány Ferenc kormányfőjelöltje azt nyilatkozta  a német Die Zeitnek, hogy a magyar baloldalnak morális kötelessége a migránsok jogait előtérbe helyezni, de ezzel nem fognak kampányolni, mert a választók túlnyomó többsége elutasítja a terveiket.

"Hadd legyek őszinte: ezzel nem tudunk választást nyerni. A menedékkérők emberi jogait biztosítani morális kötelességünk és a programunk része, de nem fogjuk rányomtatni a választási plakátjainkra" - vallotta be a főpolgármester a német lapnak, hogy a baloldali összefogás a déli határzár lebontását és a migránsok betelepítését tervezi. 

A tálib hatalomátvétel és az amerikai csapatkivonások alaposan felforgatták az amúgy is instabil ázsiai és közel-keleti térséget, szó szerint robbanásveszélyes helyzet alakult ki. A közösségi oldalakon megszámlálhatatlan felvétel tanúskodik arról, ahogyan az emberek fejvesztve menekülnek a brutális iszlám terror elől, akár még saját életük árán is. Elég csak arra gondolni, hogy a menekülő afgánok hogyan kapaszkodtak egy felszálló amerikai gép oldalába.

A szakértők egyöntetűen arról beszélnek, hogy az afgán helyzet eszkalálódásával újabb migrációs hullám veszi kezdetét, amelynek egyik legfőbb célpontja Európa. Az első megnyilvánulások azonban azt mutatják, hogy a korrupt brüsszeli elit semmit nem változott, és ezúttal sem kívánja megvédeni saját polgárait.

2015 megismétlődik

Emlékezetes, hogy 2015 tavaszán komoly migrációs válság bontakozott ki a világban, több millió illegális bevándorló indult el Európába. Az európai polgárok elvárásaival szemben azonban a Jean-Claude Juncker vezette brüsszeli Bizottság és a különféle uniós testületek (a Soros-szervezetekkel, NGO-kkal összhangban) azon kezdtek el ügyködni, hogyan tudnák megkönnyíteni a migránsok kontinensre való belépését, és milyen jogi csellel tudnák a tagállamok között elosztogatni a már bent lévő tömeget.

Ír haditengerészeti egység menti a migránsokkal teli bárkát a Triton-művelet keretébenFORRÁS: AFP

A helyzet most kísértetiesen hasonló, mint hat éve: a brüsszeli bürokraták és a baloldali politikusok nem akarnak akadályt gördíteni az óriási migránstömeg elé.

Pedig még az ultrabaloldali francia Le Monde is arról írt, hogy félmilliónál is több migráns veszi az irányt Európa felé. A francia lap vélhetően jelentősen alulbecsülte a számot, várhatóan sokkal többen, milliós nagyságrendben indulnak majd meg. A krízis súlyosságát jelzi, hogy az Afganisztánnal szomszédos  Pakisztánban és Iránban már most 5 millió afgán menekült van. A helyzet romlásával pedig dominószerűen dőlhetnek össze az országok, Pakisztán már most veszélyben van.

Ehhez képest Angela Merkel német kancellár arról folytatott tárgyalásokat Emmanuel Macron francia elnökkel, Boris Johnson brit kormányfővel és Mario Draghi olasz miniszterelnökkel, hogyan tudnák betelepíteni a migránsokat Európába.

FORRÁS: MTI/EPA/GETTY IMAGES/OMER MESSINGER

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke Merkelnél is egyértelműbben fogalmazott. Szerdán Litvániában tett látogatásán úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottságnak kell koordinálni, hogyan osszák el egyenlő arányban a tagországok között az érkező bevándorlókat.

VAGYIS MEGINT KÖTELEZŐ KVÓTÁKRÓL BESZÉLNEK.

Az olasz politikus reménykedve még azt is hozzátette, hogy az Afganisztánból érkező bevándorlók az Európa felé tartó útvonalat fogják előnyben részesíteni.

Megfigyelhető, hogy időközben a nemzetközi baloldal elkezdte mentegetni Joe Biden amerikai elnököt, mondván, a tálibok bizonyára megváltoztak. Ezt példázza Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter nyilatkozata, miszerint azt remélik, hogy a tálibok a '90-es évek óta megváltoztak. Persze, felmerül a kérdés, hogy mégis mire alapozzák mindezt, hiszen a szélsőséges iszlám törvénykezés, a saría nem változott, csak a telefonjaik és a fegyvereik lettek jobbak, mint korábban. 

A magyarországi baloldal szolgaian követi Brüsszelt

Már ennyiből is jól látszik, hogy Brüsszel miként viszonyul az újabb migrációs válsághoz, ebből pedig egyenesen következik, hogy "az irányvonalat" mindig is precízen követő hazai baloldal milyen taktikát fog majd követni a közeljövőben.

Karácsony erre csak ráerősített a fent idézett Die Zeit-interjúban, ahol arról beszélt, hogy a baloldalnak morális kötelessége beengedni a migránsokat az országba.

FOTÓ: CSUDAI SÁNDOR - ORIGO

Ez nem meglepő, mert Gyurcsány Ferencék mindig is migrációpárti álláspontot képviseltek, már 2015-ben is a határzár megépítése ellen tiltakoztak.

Karácsony Gergely 2015 májusában például úgy fogalmazott, hogy "semmiképpen se kerüljön sor a határ menti kerítés megépítésére". Miután a kormány bejelentette a kerítés felállítását, pártja, a Párbeszéd nevében a multikulturalizmust éltetve azt posztolta közösségi oldalára, hogy "meggyőződésünk, hogy egy sokszínű, különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező közösség erősíti és előreviszi Magyarországot."

A főpolgármester egyébként még a 2018-as parlamenti választás előtt, az MSZP-Párbeszéd kormányfőjelöltjeként is úgy fogalmazott, hogy nem építette volna meg azt a "nyamvadt kerítést", amelynek a felállítását "butaságnak" nevezte.

Az európai szélsőbaloldal már akcióba lendült

Azt, hogy mire számíthatunk, két francia város radikális baloldali polgármesterének nyilatkozata mutatja. Lyon és Strasbourg vezetője már kiállt a nyilvánosság elé, és azt mondta, várják az afgán migránsokat. 

A két város azon öt nagytelepülés közé tartozik, ahol a tavalyi önkormányzati választáson óriási meglepetésre az ultrabaloldali zöld jelölt nyert. Ahogy azt elemzésünkben megmutattuk, az öt városban az a közös, hogy az elmúlt két évtizedben rengeteg migráns települt ide. Márpedig az uniós szabályok szerint az önkormányzati választáson külföldiek is szavazhatnak, ha van állandó helyi lakcímük. Vagyis a migránsok is. 

Strasbourgban korábban Macron-párti városvezetés volt, ezúttal a szélsőbaloldali (részben örmény származású) Jeanne Barseghian lett a polgármester. 2011 után a településen 20 százalékkal nőtt a bevándorlók száma, a 280 ezer lakosból 60 ezer migráns - vagyis több mint egyötödük. Lyonban pedig Macron korábbi belügyminisztere, Gerard Collomb volt a polgármester, a helyére választották meg a szélsőbaloldali Grégory Doucet-t. A város lakosságának száma az elmúlt 15 évben 10 százalékkal nőtt, közben azonban a migránsoké 25 százalékkal. 

Nem véletlen tehát, hogy a két polgármester most is az afgán migránsok áradatára vár. Szavazatokat, választási győzelmet remélnek az afganisztáni káosztól. Miközben - írja a Le Figaro - gyakorlatilag semmit sem tesznek a társadalomba integrálásukért. Vagyis élhetetlenné teszik saját városaikat.