Barabási Albert-László éppen a budapesti Central Caféban ücsörgött, amikor felhívták, hogy hálózatkutatási munkájáért beválasztották a Nemzeti Tudományos Akadémia (NAS) tagjai közé – írja a Northeastern Global News.

Az Akadémia 2005 óta hivatalosan is önálló kutatási területként határozta meg a hálózattudományt, amely nem csupán a matematika vagy a fizika része, hanem egy olyan tudományág, amelynek megvannak a maga kérdéskörei, melyek speciális kutatást és egyedi módszereket igényelnek - olvasható a Mandineren.

Barabási 1995 óta folytatja ezt a kutatási irányt. A portál rávilágít: akadémiai taggá választásával ő lett az első olyan oktató, akit beválasztottak a NAS-ba, mialatt a Northeastern Egyetemen dolgozik.

Mi az a hálózattudomány?

Barabási saját elmondása szerint a hálózattudomány azt vizsgálja,

hogy a hálózatok hogyan határozzák meg az életünket. 

A Barabási Labban a kutatóival azt tanulmányozzák, hogy a hálózatok miként hatnak mindenre: a szubcelluláris, genetikai interakcióktól kezdve, a szakmai kapcsolatokon keresztül egészen a siker eléréséig.

Maga a társadalom Barabási szerint „valójában nem más, mint sok társadalmi és szakmai kötelék összessége”. A hálózattudomány pedig arra összpontosít, hogyan lehet „megérteni azokat a mögöttes (matematikai) mintákat és törvényeket, amelyek ezeket a hálózatokat irányítják”.

Barabási ezt a kitüntetést a hálózattudomány egészének elismeréseként tekinti. 

A hálózattudomány egy új terület – mondja –, amely csak nemrég találta meg helyét a tudományos kánonban”

– fogalmazott a kutató, aki noha öt másik akadémiának, köztük a Massachusettsi Tudományos Akadémiának és az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának is tagja, mégis úgy véli a NAS ezekhez képest is nagyon különleges, „hiszen a tagjai sok kérdést mérlegelhetnek a tudománypolitikával kapcsolatban”.

Forrás: mandiner.hu
Nyitókép: Földházi Árpád / Mandiner