„Mindenki idegesebb volt a szokásosnál” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök október 28-án, pénteken a Kossuth rádió reggeli műsorában a brüsszeli csúcstalálkozóról. A kormányfő kiemelte: „A józan ész előbb-utóbb teret nyer, de a háború következményei rengeteg áldozatot követelnek, a mi életünket is megnehezíti a gazdaságon keresztül.” A kormányfő arra számít, hogy a tűzszünet és a béketárgyalások melletti hangok erősödni fognak – ezek szerinte Magyarországon is megvannak, mert itt józan emberek élnek - olvasható az Indexen.
Brüsszel és a pénz viszonya kaotikus, nehezen átlátható. A miniszterelnök úgy fogalmazott: Ukrajnát illetően három nagy kiadás körvonalazódik, az egyik a háború költségei: fegyverek, gazdasági kiadások. Erre az uniónak van pénzügyi kerete a költségvetésben, ehhez a tagállamoknak nem kell újra befizetni – ez 9 milliárd euró körül van.
A második tétel – amiről egyelőre sokat nem tudni még – az az Ukrajna újjáépítésének kérdései, aminél még nem látható, mekkora összegre lesz szükség, és ki finanszírozza. A harmadik ilyen szerinte az ország működéséhez szükséges összeg, meglátása szerint ugyanis Ukrajna működésképtelen állam, és már a háború előtt is az volt. Az erre szükséges összeg havonta 5 milliárd euró lenne, a vita pedig arról szól majd, hogy ki hogyan osztja fel az összeget – erről Magyarországnak is döntenie kell, azt is hozzátette, hogy a következő két-három hónapban lehet majd tisztábban látni.
Energiaválság Európában
Az energiával kapcsolatban a kormányfő szerint két kérdés van: van-e, ha van, mennyibe kerül. A hiányzó gáz pótlására két megoldás lehet, vagy kevesebbet fogyasztunk, vagy máshonnan hozzuk be, hogy helyettesíteni tudjuk az orosz gázt. Ennek azonban fizikai akadályai vannak.
Az Európai Unió területére ma kevesebb gáz érkezik, mint amennyit egy év alatt elhasználunk. Télen fűteni kell, az iparnak működnie kell – ennek a feltételei adottak, az ár más kérdés. Nyáron kell betárolni, feltölteni a tározókat, azonban amikor a télen kiürülnek a tárolók, akkor ismét fölfelé fognak menni az árak
– fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, néhány hónapig van elegendő gáz Európában. A drágulásokkal és a gázbeszerzéssel kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette, hogy Magyarország képes arra, hogy saját magának szerezze be a gázt. A szerződések garantálják, hogy a gázellátás rendben legyen. Úgy véli, az ország csak rosszul járna azzal, ha közös európai gázbeszerzés lenne.
Közös lónak túros a háta, köszönjük, ebből nem kérünk
– fogalmazott, majd hozzátette, hogy egész Európában szankciós felárat kell fizetni a gázért.
Orbán Viktor szerint változást az hozhat, ha belátják, magasabb energiaárhoz vezetnek a szankciók, ezzel kapcsolatban kijelentette: Magyarországon jelenleg szankciós infláció van. Szerinte Európa nagy része is ezt nyögi.
Ha holnap egy tündér megszüntetné a háborút, azzal az infláció a felére csökkenne
– fogalmazott.
Orbán Viktor szerint a szankciók korábban arról szóltak, hogy hogyan lehet gyorsan befejezni a háborút, de szerinte valójában Európa magának ásott gödröt a döntésekkel, Magyarország ugyanakkor azzal érvel, hogy másszon ki a közösség ebből a gödörből, ha már beleesett. A miniszterelnök szerint a háttérben rengeteg pénz mozog, sok a spekuláns, nehéz érteni, ki, mit, miért mond. Minden országban vannak extraprofitra játszó spekulánsok, a hangulat emiatt ködös, rosszkedvű.
Új termékekre vezetnek be ársapkát
Orbán Viktor szerint a nemzeti konzultáció azért volt fontos, hogy észleljék az emberek, hogy mindenki veszélyben van. A cégek szerinte amiatt vannak veszélyben, mert romlik a teljesítményük ebben a helyzetben, a különböző kormányzati segítségekkel pedig a munkanélküliség kialakulását igyekszik elkerülni a kabinet.
A kormánynak mindenképpen el kell érnie, hogy 2023 végére az infláció egy számjegyű legyen. A cégek azért vannak veszélyben, mert romlik a versenyképességük a magas árak miatt. A cégeket azért kell megmentenünk, hogy ne legyen munkanélküliség, ezért vannak árstopok, rezsivédelem, és ezért döntött a kormány arról, hogy a központilag árszabályozott termékek listáját újabbakkal bővítsük
– jelentette be a miniszterelnök.
A kormányülésen arról is döntöttek, hogy kamatstopot húznak, 7,7-8 százalék körüli kamatszintet határozott meg a kormány, a különbözetet pedig a bankoknak kell állniuk. A meghosszabbított kamatplafon november 15-től lép érvénybe, és fél évig biztosan érvényben marad.
Napirenden az infláció
Napirenden az energiaválság és a szankciós infláció – írta a miniszterelnök október 26-án, szerda délután közzétett Facebook-bejegyzésében. A kormányfő egy rövid, ámde drámai videót tett közzé, amely azzal a felirattal kezdődik: „Nagy a tét.” Mint megírtuk, szerdán ismét összeült a magyar kormány. Orbán Viktor miniszterelnök kora délután posztolt először közösségi oldalain arról, hogy kormányülést tartanak, majd délután fél 5 körül egy videót is megosztott követőivel. Korábban bejegyzéséhez azt írta: „A brüsszeli szankciók európai energiaválságot okoztak. Megvédjük Magyarország érdekeit!”
Az e heti előtt, október 19-én ülésezett a kormány, aznap, szerdán az európai uniós csúcstalálkozó előtt hívta össze a kormányülést Orbán Viktor. „Holnap indul az uniós csúcs. Brüsszel megint új tervvel állt elő. Nem engedjük, hogy semmibe vegyék Magyarország érdekeit” – tette közzé a miniszterelnök, aki a csúcsról aznap hajnali kettőkor is jelentkezett: a veszélyt sikeresen elhárították, és sikerült egy olyan megállapodást kiharcolni, amely nem veszélyezteti Magyarország energiaellátását – mondta akkor a kormányfő.
Arról, hogy a magyar miniszterelnök és Irakli Garibasvili, Georgia miniszterelnöke stratégiai partnerségi megállapodást írt alá október 27-én, itt és itt írtunk.
(Borítókép: Orbán Viktor kormányfő interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió stúdiójában 2021. július 16-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Forrás: index.hu
