A várakozásoknak megfelelően februárban csekély mértékben, de már mérséklődött az éves bázisú inflációs mutató - írja a Világgazdaság. A januári 25,7 százalék után az év második hónapjában 25,4 százalékos éves drágulást mért a Központi Statisztikai Hivatal. Ezzel biztossá vált, hogy januárban már láttuk az inflációs csúcspontot, a következő hónapokban pedig folytatódhat az infláció lassú, fokozatos mérséklődése – írta kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a KSH ma reggeli adatközlését követően.
A szakember hangsúlyozta, a fő inflációs mutatónál is fontosabb, hogy annak szerkezete is javult februárban, a gyakran változó árú tételektől megtisztított maginflációs mutató is fékeződött, még ha csupán 0,1 százalékponttal is, 25,2 százalékra süllyedve. Ráadásul az élelmiszerek inflációja szintén folytatta a mérséklődést, és bár havi szinten általánosságban még mindig magas, 1,7 százalékos volt a drágulás tempója, ez az éves bázisú indexben újabb csökkenést jelentett.
„A tapasztalataink és az információink arra engednek következtetni, hogy néhány termékkör esetén a közeljövőben markánsabban fékeződik az infláció. Itt elsősorban az üzemanyagokra, az élelmiszerekre és a tartós fogyasztási cikkekre gondolunk. A szolgáltatások esetén további áremelkedésre számítunk, ám annak mértékét bőven ellensúlyozzák a más tételekben bekövetkező kedvező irányú változások” – mutatott rá Virovácz, hozzátéve:
komolyabb lejtmenetre áprilistól kerülhet sor, amikor a bázishatások is érdemben segítik a mutató csökkenését.
„Elsősorban az üzemanyagárak csökkenése okozta februárban az infláció mérséklődését, ezzel szemben a vártnál jóval nagyobb mértékben drágultak a szeszes italok, az élelmiszerárak emelkedése ugyanakkor már lassulást mutatott” – értékelte a reggeli inflációs adatokat Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője, aki szerint az infláció tetőzését tükrözi, hogy a maginfláció is kismértékben, 25,2 százalékra lassult.
A szakember a következő hónapokban a bázishatások, az üzemanyagárak folyamatos csökkenése és egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt az infláció fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számít. A bázishatásokat felerősítheti szerinte, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, energiaárak és szállítási költségek jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban.
Így újabb külső ársokkra nem számítunk, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt
– magyarázta az elemző, kiemelve, hogy 2023 végén egy számjegyű lehet a pénzromlás. Az idei éves átlagos infláció ezzel együtt meghaladhatja a korábbi 17,6 százalékos várakozásukat.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint ugyan lassult februárban az infláció, továbbra is erőteljes az árnyomás: „A friss számok lényegében megfelelnek a várakozásoknak, szerény lassulásra számítottunk az év második hónapjában. Ugyanakkor továbbra is nagyon erős az inflációs nyomás, ez látszik abból is, hogy a változékony energia-, feldolgozatlan élelmiszer-, valamint hatósági árak nélkül számolt maginfláció alig lassult, a januári 25,4 százalék után februárban 25,2-es emelkedést mutatott.”
A szakember azt mondta, a februári adatoknál az volt az egyik fontos kérdés, hogy a szolgáltatásoknál mekkora lesz a havi szintű áremelkedés. „Ezen a téren is lassulás következett be, a januári 2,4 százalék után egyszázalékos volt az emelkedés februárban. Viszont ez évesítve még mindig jelentős, 12 százalékos drágulást jelentene a szolgáltatásoknál” – fogalmazott Németh, kiemelve, hogy az élelmiszereknél is lassult a havi drágulás üteme, a januári 2,4 százalékról 1,7-re.
A következő hónapokban mérsékelt ütemben lassulhat az infláció, de nagy kérdés, hogy a különböző élelmiszerekre vonatkozó hatósági árak meddig maradnak érvényben.
A jelenlegi kilátások szerint az éves infláció az év közepén kerülhet 20 százalék alá, az év végére pedig 10 százalék alatti ütemre lehet számítani. Összességében 18 százalék körüli éves átlagos inflációra számítunk
– közölte Németh Dávid, aki az inflációs pálya kapcsán arra mutatott rá, hogy a januári kiskereskedelmi adatok visszaesést mutattak, az ágazat keresletcsökkenéssel nézhet szembe az első fél évben, ez pedig fékezheti az inflációt. Az is lényeges kérdés, hogy a bérdinamika hogyan alakul, mert ez nagyban befolyásolja a vásárlóerőt, valamint a cégek kiadásait. Utóbbi szempontjából lényeges, hogy a vállalatok milyen mértékben hárítják át a többletköltségeket a partnereikre, vásárlóikra. Tavaly ugyanis ez felfelé húzta az árindexet – értékelt a K&H Bank vezető elemzője.
Forrás: vg.hu
Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap, Shutterstock
