A rédicsi plébános még áprilisban került be a kórházba, miután ő és édesapja elkapták a koronavírust. Sajnos Zoltán bácsi életét már nem tudták megmenteni, az atya viszont szépen lábadozik.
– Egyelőre az is nagy öröm, hogy a kórteremben sétálgathatok. Végre kapok levegőt – nyilatkozta a lapnak Lendvai Zoltán – Eddig egy cső lógott ki belőlem, és azzal alig tudtam valamennyit mozogni. Most, hogy kihúzták belőlem, teljesen felszabadultam. Előtte csak az ágyban fekve tartottam magamat karban, rendszeresen jöttek hozzám a gyógytornászok. Amit az ember nem használ, azt előbb-utóbb elveszíti, ezért amennyire lehetett, edzésben kellett tartanom az izmaimat. Váltakozva megfeszítettem és kiengedtem azokat – mesélte az atya, és hozzátette: gyermekkorában szertornázott.
A hónapok óta kórházban fekvő Lendvai Zoltán számára nagy könnyebbséget jelent, hogy feloldották a látogatási tilalmat, így egy-egy órára bemehetnek hozzá szerettei és tisztelői.
– Naponta hozza nekem a kórházlelkész az Úr Jézust, az Eucharisztiát, és persze a Püspök atya is többször meglátogatott, és azt mondta, erősödjek meg, mert jövőre együtt megyünk a Szentföldre, Izraelbe – árulta el a lapnak.
Mindennap gondol a halálra
– Megfordult a fejemben, hogy édesapám után mehetek, de a halálra egyébként is mindennap gondolni és készülni kell. Amikor még nem voltam kórházban, akkor is minden reggelem azzal a gondolattal indult, hogy nem biztos, hogy megérem az estét. Nem kell ahhoz gördeszkázni, hogy halálos balesetet szenvedjek vagy szívinfarktust kapjak. Az egyik főnököm 38 éves volt, amikor összeesett, és hiába kapott a szívébe injekciót, nem tudták megmenteni. Este is úgy szoktam lefeküdni, hogy nem biztos, hogy felébredek – szögezte le a plébános.
A megjegyzésre, hogy igen vidámnak tűnik, szelíden válaszolt.
– Nem csak tűnök, az is vagyok. Már annak is tudok örülni, hogy végre rendesen kapok levegőt, és oxigénmaszkot sem kell használnom – árulta el, majd hozzátette: természetesen még sokat szeretne gördeszkázni.
– Öt deszkám van, és persze mindegyik más típusú. A hagyományos négykerekű mellett elektromosat és kétkerekűt is használok. A legutóbbi fejleszti a legjobban az egyensúlyérzéket. Többet ajándékba kaptam esküvők vagy keresztelők után!
Az atya még nem tudja, mikor mehet haza, de jó esély van rá, hogy hamarosan visszatérhet hívei körébe és a gördeszkáihoz.
Forrás: bors.hu