A járvány mindenre hatással van, nyilván az Önök munkájára is…

Ugyanazokra a szabályokra kellett figyelnünk, mint amelyek a kutya nélküli rendőrökre is vonatkoznak, a csoportos képzések azonban most háttérbe szorultak. A kutyák egyébként csak speciális esetekben dolgoznak velünk, nem mindennap, de tény, hogy a gondozásukkal, a kennel rendben tartásával és a képzéssel járó feladatok is a munkánk részét képezik. A legtöbb közös időt az éles bevetésekre felkészüléssel töltjük, sokat vagyunk együtt.

Egy rendőr csak egy kutyával foglalkozik?

Hozzám két kutya tartozik, egy német és egy belga juhászkutya, egyikük öt-, másikuk nyolcéves, erejük teljében vannak. A feladatuk is különböző: szagazonosítás és nyomkövetés.

Mennyire kötődik hozzájuk? Ismert, hogy gyermekkora óta tart állatot.

Abszolút kötődöm hozzájuk! Nekem nagyon nehezen menne, ha csak munkatársként kellene rájuk tekintenem, vagy csak a Rendőrség birtokában lévő eszközként kellene bánnom velük. Szinte családtagok – ez a szó fejezi ki legjobban azt, ha az ember közel engedi magához az állatokat.

A kutyák egyébként vágynak is rá, hogy egyfajta szociális kapcsolatot építsenek ki az emberrel.

Az egyik kutya rendszeresen velem él az otthonomban, a másik a Rendőrségen, ahol jó elhelyezésben van része.

Mi mindent tudnak ezek a kutyák?

A nyomkövető kutyát többnyire bűnügyi helyszínekre visszük, de eltűnt, elveszett ember keresésére is alkalmas. Az ember távozási útvonalán képes követni a nyomot, és jelezni, hogy merre ment az ember, menet közben esetleg elhagyott-e valamit. Ha igen, a kutya megtalálja az adott tárgyat, illetve az embert is, és jelezni tudja, hogy az idáig követett szag forrására bukkant. A szagazonosításra bevetett kutya nem terepen, hanem egy helyiségben dolgozik. Amíg a nyomkövető kutyát elvisszük a szaghoz, addig ez esetben „behozzuk” azt, rögzítjük egy felületen, és

feltételezett elkövető esetén ezt hasonlítja össze a kutya más emberek szagával, és jelez.

A kutya munkának éli meg ezeket a helyzeteket?

Számukra ez ösztöntevékenység. A cselekvési késztetés egy velük született ösztön, és mivel társas lények, beléjük van kódolva az „egységben az erő” parancs is. Az emberek közül is kevesen vannak, akik jól érzik magukat tartósan egyedül, és a kutya is keresi a társat. Ha teheti, összeáll egy másik kutyával, mert jobban megértik egymást, de lehetőség hiányában az emberrel is együttműködik. Minél felszínesebb, vagy inkább fogalmazzunk úgy, minél értéktelenebb az ember jelenléte, annál inkább a fajtatársak irányába fordul.

Ebbe avatkozunk mi bele tudatosan a megfelelő korban.

Két hónapos korukban a legfogékonyabbak az újra – új társra, új környezetre –, ekkor vesszük magunkhoz a kiskutyát, és az őt érő ingereket szabályozzuk.

Meg is kezdődik ilyenkor a kiképzésük?

Ezt nem kiképzésnek nevezném, erről csak a konkrét feladatok betanításánál, vizsgákra felkészülésnél beszélhetünk. A kutya az életre készül, valamint azokra a feladatokra, amelyeket a természet rámér. Ez nem kiképzés, inkább egy tanulási folyamat. A speciális feladatokra alkalmasságuk ugyanazon a tanulási mechanizmuson alapul, mint egy családi kutya felkészítése a családtagokkal együttműködésre, együttélésre.

Ez azt jelenti, hogy szinte minden kutyát meg lehet tanítani ezekre a feladatokra?

Meg lehet próbálni, de azért a speciális képességek elengedhetetlenek.

Fontos a fizikai adottság, az erőnlét, és más kutyákhoz képest az ösztönei is sokkal erősebbek.

Tudniillik egy ösztönerős kutyát arra rávenni, hogy működjön együtt az emberrel, jelen esetben egy rendőrrel, nagyon könnyű. Ha a szakmai tudás birtokában vagyunk, a kutya játszi könnyedséggel tanul, hiszen megvan benne a hajlandóság a tanulásra. Olyan ingerek hatására, mint az étel vagy a játék, olyan reakciót ad, amelyen keresztül később könnyen lehet irányítani.

Mindenáron meg akarja szerezni az adott dolgot, vagy a gazdája szeretetét, a dicséretet, erre épül a tanulás.

Mi ösztönzi őket jobban? Játék, étel, szeretet?

Mindegyik, de különböző mértékű ösztönreakciót váltanak ki ezek a dolgok, és mindig azt kell megtalálnunk, amely azt az optimális hatást váltja ki, amelyre szükség van. Ne váljon túl izgatottá, de érdektelen se maradjon! El kell találni az ingerküszöbét, hogy motiváltan tanuljon. Az embernél is más állapotot idéz elő, ha elmegy kocogni a Csónakázótóra, és mást, ha az olimpián esélyesként indul a futóversenyen. Ezt nekünk kell a kutyánál befolyásolni úgy, hogy rájöjjön arra, megszerezheti az adott tárgyat ugyan, de nem önálló akcióban, hanem az emberrel kommunikálva.

A kutyáknak speciális képességekre van szükségük, lehet, hogy a velük foglalkozó embereknek is?

Tanulni kell, de biztos, hogy kell valamilyen képesség is. Tanulás nélkül azonban ez a képesség semmit nem ér.

Meddig képes erre a munkára a kutya, és hogyan élik meg, ha véget ér a szolgálatuk?

Nem tudják magukról, hogy rendőrkutyák. Van a foglalkoztatott kutya, amellyel megfelelően törődnek, megfelelő környezetben él, és van az elhanyagolt kutya. A kilencéves kor náluk a vízválasztó, de valójában egészségi alkalmasságtól függ, hogy mikor mennek nyugdíjba. Volt kutyám, amelyik még tizenegy évesen is dolgozott, de persze nem akkora aktivitással, mint egy négy-öt éves állat, amelyik ereje teljében van. Rutinos volt, elvégezte a feladatát, de már kevésbé volt aktív. A gazda látja, hogy mikor jön el az ideje annak, hogy egy új kutya átvegye a szerepét.

Április 24. a Rendőrség Napja, ilyenkor elismeréseket szokás átadni. A rendőrkutyákkal mi a helyzet?

Az év minden napján elismerjük őket, és a születésnapjuk is ilyen, akkor ünnepi tápot kapnak. Régóta a rendőrök társai, és ahogy a technika, úgy a kutyák tanítása is leírt egyfajta fejlődési görbét az elmúlt évszázadban. Több mint száz évvel ezelőtt már a Csendőrség is bevonta a munkába - elsősorban közrendvédelmi feladatok esetén – a kutyákat. Ma pedig már bűnügyi feladataik vannak, és a szagfeldolgozó készségük is legalább akkora szerephez jut.

Mondhatjuk, hogy a kutyák nélkülözhetetlenek?

Egyelőre igen, mert olyan tudásuk van, amelyet nem tudunk helyettesíteni mással. Azt nem lehet előre látni, hogy ez így is marad-e, de meglátásom szerint

jobb egy olyan világban élni, ahol a kutya ott van az ember mellett, és ahol a Rendőrség feladatot ad neki.

Nemcsak amiatt, mert így a társadalom hasznára vannak, hanem azért is, mert a kutyás polgári lakosság szemléletét, kutyához való viszonyát is befolyásolja, formálja.