A gazdaságfejlesztési miniszter felfedte, milyen lehetőségek rejlenek a mindennapjainkat egyre inkább meghatározó mesterséges intelligenciában, és ebből a változásból hogyan profitálhat Magyarország. A technológiában rejlő veszélyekről és ezek kivédéséről is beszélt a tárcavezető - írja az index.hu.
Korszakváltás a gazdaságban, az AI osztja a lapokat? című előadásával nyitotta meg az AI Summit konferenciát Nagy Márton, aki bevezetőjében elmondta, megkérdezte a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellt, a ChatGPT-t, hogy mit kellene mondania az AI-ról egy gazdaságfejlesztési miniszternek. A mesterséges intelligencia olyan választ adott, amellyel a miniszter is egyetértett:
OLYAN KÖRÜLMÉNYEKET KELL TEREMTENI, AHOL AZ AI JÓL ÉRZI MAGÁT, ÉS FEJLŐDNI TUD.
Nagy Márton szerint érezni lehet, hogy fenyegetést is jelent az AI a munkaerőpiacon: elveszi majd a munkahelyeket, és nemcsak az alacsonyan, de a magasan képzett munkavállalói pozíciókért is bejelentkezik.
Mindenhova berobban az AI
Ez az eszköz nem gondolkodik, az interneten található információkat összeszedi és alkalmazza. A tárcavezető lehetőségként azt emelte ki, hogy 17,1-25,6 milliárd dollárt képes ez az új technológia megmozgatni.
Olyan kérdésekre képes választ adni, amelyben a jövő kihívásait segít legyőzni. Energetikában egyértelműen képes irányítani
– világított rá Nagy Márton, hozzátéve, hogy ez a technológia ugyanakkor nem vezet, hanem támogat minket. A gazdaságfejlesztési miniszter rámutatott, hogy 10 éves időhorizonton a termelékenységben 1,4 százalékpontnyi növekedést jelent az AI várható hatása.
A miniszter szerint az elsődleges felhasználási területe az energetikában, a napenergiában, illetve a szélenergiában lehet: „Az AI nem adatokat elemez, hanem következtet, ebből adódóan sokkal gyorsabb, mint a kvantumszámítógépek. Pekingben azt láttam, hogy 30 perc alatt megcsinálta, amit egy kvantumszámítógépnek 30 óra volt” – emelte ki.
Országok között, ágazatok között megjelennek a battery storage systemek, amelyek akkorák, mint egy nagy terem, és nem csak akkor tud áramot termelni a rendszer, amikor süt a nap. Az AI optimalizál és rendez, ennek az alapja mindig az adat – Big Data nélkül a mesterséges intelligencia sem képes létezni.
A munkahelyek 24 százalékát veszélyezteti a mesterséges intelligencia
Végtelen a területek száma, ahova az AI be tud lépni, használni kell, fejlődni kell, kutatni kell. Munkahelyeket fog megszüntetni, ez tény – jelentette ki Nagy Márton. A kérdés, milyen gyorsan következik ez be, és hogyan fog erre a munkaerőpiac reagálni.
A gazdaságfejlesztési miniszter összegzése szerint a munkahelyek 24 százaléka van veszélyben az AI-tól, az irodai dolgozók esetében ez az arány 45 százalék. Emlékeztetett arra, hogy 34 százalékban a felsőfokú képesítéssel rendelkezőket veszélyezteti ez a technológia, ugyanakkor „házakat nem épít”, utalva ezzel arra, hogy fizikai munkát nem képes még végezni. Magyarországon rengeteg feldolgozóipari tevékenység van, és a futószalag mellett egyre kevesebb ember fog állni.
EZÉRT SZERINTE AZ ORSZÁG JELENLEG JÓVAL VESZÉLYEZTETETTEBB HELYZETBEN VAN.
Ugyanakkor az AI képes arra, hogy extenzív gazdasági helyzetből intenzív, minőségi teljesítménnyé alakítsa át az ország gazdasági pozícióját, ezzel részben megoldva a közepes fejlettségűek csapdahelyzetét is.
Nagy Márton arra is kitért, hogy ez az iparág is Amerika által determinált, Kína a második, az Európai Unió pedig „sehol nincs, nagyon lemaradt”. Amerika rengeteg erőforrást fordít arra, hogy ez a szektor fejlődjön, és Kína is saját fejlesztést végez. „Kína a kutatásokat nézve vezető szereplő, a befektetésekben pedig Washington dominál” – összegezte, majd hozzátette: a két nagyhatalom közötti ellentét ebben a technológiában is fokozódik.
Magyarországnak rá kell kapcsolnia
Nagy Márton elmondta, a digitalizáció nagyon alacsony szinten van nálunk, a vállalatoknál is, nem csak az államnál. Az állam esetén a digitális állampolgárság nagy lökést adhat, és dolgoznak egy versenyképességi programon, ami a vállalatokat arra ösztönzi, hogy a digitális térben is megjelenjenek.
Az infrastruktúra adott, inkább a generációváltás és az „ennyi is jó” hozzáállás jelent akadályt. Az AI alkalmazására rengeteg sok jó hazai példa van, a Waberer’s, a Hell energiaital AI-verziója, a ZalaZone, az OTP új szuperszámítógépe, a Turbine AI és az AIMotive – sorolta a gazdaságfejlesztési miniszter.
Kiemelte, hogy bár az önvezető autózás látszólag tetszhalott állapotban van, éppen most kap lendületet. Ha rendelkezésére bocsátanak minden kamerarendszert, úthálózati rendszert, lámparendszert, sokkal nagyobb fejlődést tud hozni. Ebből is látszik, mennyire nem értjük még, hogy az AI mire képes.
Ami Magyarország számára fontos lehet, hogy az egyetemek kutatás-fejlesztésben terjeszkedni tudjanak. Elképzelhető, hogy az AI a GDP 15 százalékát képes lesz előállítani 26 százalékos termelésnövekedés mellett. Célként jelölte meg, hogy a megújuló energia 70 százalékban okostechnológiával jöjjön létre, 2,5 millió állampolgár részesüljön MI-támogatásban, az ügyintézés 60 százaléka pedig elektronikusan, önkiszolgáló módon történjen. A gazdaságfejlesztési miniszter előadása végén felfedte, hogy 2024-ben érkezik az új magyar AI-stratégia.
Kép: MTI
