Februárra oly mértékben elszaporodtak a pockok, hogy az országban mindenütt nagy károkat okoznak – mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke - írja a Világgazdaság. A szervezet elnökségi ülésén az ország minden tájáról érkezett gyakorlati szakember elnökségi tagok arról számoltak be, hogy a pockok ellen jelenleg engedélyezett megoldások kevésnek bizonyulnak. Ezért a GOSZ levélben kereste meg Nagy István agrárminisztert és az illetékes államtitkárt, Nobilis Mártont, hogy minél gyorsabban találjanak megoldást, amire a legfrissebb információk szerint a tárca nyitott. Nem véletlenül nagy az aggodalom, ugyanis a GOSZ-elnök szerint, ha nem sikerül a védekezés, a pockok akár a termés 40-70 százalékát is képesek elpusztítani.

A mezei pockok ellen jelenleg engedélyezett szerek kizárólag járatkezeléssel kijuttatva alkalmazhatók, a gabonatermesztők szerint azonban a megoldás ebben a helyzetben olyan szer szükséghelyzeti engedélyezése lehet, amellyel felületkezelést lehet végezni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján megtalálható közlemény szerint ez már októberben is felmerült, amikor már súlyos károkat okoztak a pockok, de akkor a Nébih a felületkezelést magas kockázatúnak minősítette, tekintve, hogy ez a védekezés akár más kisemlősök, esetleg magevő madarak pusztulásával is járhat.

A pocokprobléma azonban idén rendkívüli: a GOSZ-elnök szerint 

olyan nem szokott előfordulni, hogy a pockok februárban fel tudjanak nevelni egy generációt, márpedig most ez történt.

Sokan bíztak abban, hogy a csapadékosabb időjárás – ami idén januárban 200 ezer hektáron rég nem látott belvizet is eredményezett – kiirtja majd a pockokat, de most már látszik, hogy ez nem történt meg. Petőházi szerint ehhez hiányzott a legalább három hétig tartó hótakaró, a fagyok, és ezek alapján az is, hogy a járatok teljesen telítődjenek vízzel.

Nemcsak a pockok okoznak fejfájást a gazdálkodóknak, hanem az is, hogy a tél elején végzett felmérés óta romlott a vetések állapota mindenütt Magyarországon. Annak ellenére ugyanis, hogy a talajok átnedvesedése nem tudta megállítani a pockok gradációját, több százezer hektár lehet a károsan átnedvesedett terület, ahol tönkremegy az állomány. Az enyhe, nedves időjárás miatt pedig várható az is, hogy növényvédelmi problémákkal is szembesülniük kell a gazdálkodóknak.

A vetések gyengébb állapotának az is oka, hogy kevesebb műtrágyát használtak a gazdálkodók. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legutóbbi jelentése szerint a tavalyi utolsó negyedévben 13 százalékkal kevesebb műtrágya került a gazdálkodókhoz, mint egy évvel korábban, ami annak fényében különösen rosszul hangzik, hogy a csökkenés egy rendkívül alacsony bázishoz viszonyítva következett be. A 2022. negyedik negyedéves műtrágyaforgalom ugyanis 40 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2021 hasonló időszakában. A gazdálkodók gyenge likviditási helyzetét pedig jól jellemzi, hogy

tavaly október és december között annak ellenére vettek kevesebb műtrágyát, hogy az értékesítési árak időközben csaknem a felére csökkentek.

A gazdálkodóktól érkező beszámolók szerint az áresés azóta megállt, így sokan kivárnak a tavaszi munkákhoz szükséges mesterséges tápanyagok beszerzésével. Ezek alapján az is elképzelhető, hogy tovább spórolnak a műtrágyákkal, és tavasszal is kevesebbet szórnak ki a szükségesnél. Az utóbbit több szakértő is tévútnak tartja, mondván, a gabonatermelőknek csak a minőségi termékekkel van esélyük felvenni a versenyt az ukrán terménnyel, ahhoz pedig szükséges a jó tápanyagellátás is.

Forrás: vg.hu
Fotó: Getty Images