Néhány napja kiderült, hogy a szklerózis multiplex kialakulásában az Epstein-Barr vírus szerepet kaphat. A Moderna mindeközben épp egy olyan mRNS vakcinát fejleszt, ami az Epstein-Barr vírus ellen hat. A „történetben” még sok a bizonytalanság, de tudományos és kutatási-fejlesztési szempontból rendkívül érdekes és ígéretes.
Úgy tűnik, kiderült, melyik vírus állhat a szklerózis multiplex hátterében
A szklerózis multiplex egy gyógyíthatatlan betegség, ami világszerte közel 3 millió embert érint. Pontosan nem ismert, hogy mi a betegség kiváltó oka. Feltételezhető, hogy a szklerózis multiplex kialakulásában az örökletes hajlam mellett környezeti tényezők és bizonyos vírusfertőzések is szerepet kaphatnak. Kimutatott például, hogy a már kialakult autoimmun kórképnél a dohányzás ront az állapoton.
Az azonban ismert, hogy a szklerózis multiplex a központi idegrendszer fehérállományának a gyulladásával jár. A betegség általában fiatal felnőttkorban lép fel, és az évek előrehaladtával az érintettek állapota egyre romlik. Az idegsejtek károsodása a későbbiekben súlyos rokkantsághoz vezethet.
A napokban jelent meg egy tudományos közlemény, ami talán fényt derít arra, hogy melyik az a vírus, ami kapcsolatban állhat a szklerózis multiplexszel. Az Amerikai Egyesült Államok hadseregében szolgáló több mint 10 millió fő bevonásával végzett vizsgálat szerint a szklerózis multiplex kialakulása az ún. Epstein-Barr vírussal (röviden EBV) hozható kapcsolatba. A vizsgálat szerint az EBV-vel való megfertőződést követően 32-szeresére nő a szklerózis multiplex kialakulásának a kockázata.
Mit tudunk az Epstein-Barr vírusról?
Az EBV egyfajta herpeszvírus a herpeszvírusok népes családjából. A humán herpesz vírus IV. vagy más néven Epstein-Barr vírus elterjedtsége világszerte igen magas. Az élete folyamán szinte mindenki találkozott vagy találkozik az Epstein-Barr vírussal. Az 50 év fölöttiek 95-98 %-ánál a szervezetből kimutatható az EBV jelenléte, vagyis ezek az egyének már átestek egy EBV fertőzésen.
Az EBV a Pfeiffer-féle mirigyláz, más néven mononucleosis infectiosa vagy csókbetegség (nyállal nagyon könnyen átvihető) kiváltója. Kora gyermekkorban a kórkép lefolyása többnyire tünetmentes vagy enyhe. Kamasz- vagy felnőttkorban a tünetek kifejezettebbek, fáradtság, végtagfájdalmak, fejfájás, torokfájás, nyirokcsomó-duzzanat és láz lép fel, lépmegnagyobbodás alakulhat ki. A gyenge immunrendszerű egyének igen súlyosan megbetegedhetnek EBV-fertőzés következtében, a központi idegrendszer, a szív, a tüdő vagy a hasnyálmirigy gyulladása alakulhat ki. Emellett, az EBV rosszindulatú daganatokat, köztük orr-garatüregi rákot, lymphoid tumorokat (Burkitt-lymphoma, Hodgkin-lymphoma) is okozhat.
A Moderna éppen egy EBV elleni vakcinát fejleszt
Úgy tűnik, hogy a napokban publikált eredmények „kapóra jöttek” a Modernának, ami éppen egy EBV elleni vakcina fejlesztésén dolgozik. Az időzítés olyannyira tökéletes, hogy a Moderna EBV-elleni vakcinájával kapcsolatos első eredmények már 2022. januárja elején meg is születtek, és hamarosan indul a klinikai vizsgálat következő, 270 fő bevonásával végzett fázisa.
A fejlesztés alatt álló Moderna vakcina – a Covid-19 elleni Moderna vakcinához hasonlóan – egy mRNS alapú vakcina. Amennyiben a fejlesztés megvalósul ez lesz az első vakcina, ami bevethető az EBV ellen, és a Moderna reményei szerint helye lehet a szklerózis multiplex kivédésében, vagy legalábbis előfordulási gyakoriságának a csökkentésében. Addig persze számos kérdés megválaszolásra vár.
Első kérdés az, hogy kell-e védekezni az EBV ellen, hiszen tudjuk, hogy az EBV-vel való átfertőzöttség közel 100 %-os a felnőttek körében, és jelentős részüknél ez semmilyen megbetegedést nem okoz.
A második kérdés pedig annak a ténynek a kapcsán merülhet fel, hogy egyelőre nem vehető biztosra, hogy az EBV és a szklerózis multiplex között tényleges ok-okozati kapcsolat áll fenn.
A kérdések megválaszolása a jövő kutatásainak, vizsgálatainak a feladat.
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész
Forrás: Forbes, egeszsegkalauz.hu
