A játék
Ahány ország, annyi játékkal rendelkeznek. Akadnak, amik furcsának tűnhetnek elsőre, hiszen számunkra idegenül hatnak, míg másnak a mi játékaink értelmetlenek. Lássuk, hogy mit tudnak a különböző országok és tájak, milyen társasjátékokat tanulhatunk tőlük?
Nézzük először itthon…
Hazánkban a gyerekek előszeretettel játszanak társasjátékkal, a Twister például jó hatással van az egyensúlyra. A különböző memóriajátékok pedig az emlékezőképességet fejlesztik.
Nagy népszerűségnek örvendenek - bár nem tipikus társasjáték -, a LOL Surprise babák, amiknél rétegről rétegre kell lebontani a csomagolást, hogy meglelhessük benne az ajándékot. Remek móka, és nem mellesleg utána pompás szerepjátékokat lehet velük játszani.
Messzi tájakon
Görögországban igen népszerű az úgynevezett Algamata játék. Azért ismert széles körben, mert a gyerekeket igen nagy számban veszik körül a szobrok, így érthető módon egy játékba is beleszőtték.
A játék lényege röviden az, hogy valaki számol eltakart szemmel egy megbeszélt számig, majd ha végzett, körülnéz, és valamikor elkiáltja magát, hogy Algamata, azaz szobor. Ilyenkor mindenkinek egy híres szobor által felvett pózba kell merevednie, és úgy maradni addig, míg a számoló ki nem tudja zökkenteni őket a testhelyzetükből, meg nem tudja nevettetni az illetőt. Aki utolsónak marad, az a győztes és következő számoló.
A játékot megelőzően jó, ha megismerik a gyerekek a leghíresebb szobrokat.
Ghánában jellemzően nem olyan játékokkal játszanak a gyerekek, amiket boltban meg lehet vásárolni. Ezzel szemben számos ötletes játékkal szórakoztatják magukat a mindennapokban. A Pilolo nevű játékban nincs szükség másra, mint a résztvevők számának megfelelő kőre és egy botra, amivel rajzolnak a homokba. A kiválasztott játékvezető összegyűjti a köveket, majd eldugja őket valahova, míg a játékosok háttal állnak neki. Akit időmérőnek választottak, az rajzol egy vonalat a homokba, ami a cél lesz, majd odaáll. A játékvezető elkiáltja magát, hogy Pilolo, amire a többiek keresni kezdik a köveket. Aki megtalált egyet, annak át kell rohannia a célvonalon, így kap 1 pontot.
Ez a játék a végtelenségig játszható.
Szumátrában a kő-papír-ollóhoz hasonló játék a nagy favorit, bár az ottani körülmények közé szabták azt. Ezt ugyanúgy kell játszani, mint itthon, csak a kisujj kiegyenesítése egy hangyát jelöl, a mutatóujj egy embert, és végül a kinyújtott hüvelykujj egy elefántot. A játékban az elefánt eltapossa az embert, az ember a hangyát, a hangya meg az elefánt fülébe mászik és megcsípi. Remek kiszámolós játék és unaloműző egyben.
Angliában egy bontogatós játék a sláger, ami hasonló, mint a székfoglaló. Egy becsomagolt ajándékot adogatnak kézről kézre, amiről minden alkalommal, amikor elhallgat az aláfestő zene, le kell húzni egy réteg csomagolópapírt. Az nyer, aki az utolsó húzza le!
Ugye, hogy ezek egyikéhez sem kellenek szavak, tökéletesen érthetőek anélkül is?