MI: baj lesz, mert a fejlődés tempóját nem tudja értelmezni az agyunk

vg.hu • 2024. május 12., vasárnap •
Az örök élet végtelen következményei: katalizátor vagy kudarc címmel rendeztek konferenciát Budapesten. Szóba került a mesterséges intelligencia megállíthatatlan és az egész életünket átalakító hatása, fel sem fogjuk, ami zajlik körülöttünk. A nagyobb baj, hogy a szabályozás is évekkel a fejlesztők mögött kullog.
MI: baj lesz, mert a fejlődés tempóját nem tudja értelmezni az agyunk

A mesterséges intelligenciánál kevesebb aktuális technológiai téma van, erről tartottak konferenciát a  Stylers Group IT cégcsoport szervezésében csütörtökön - írta meg a vg.hu. Mint kiderült, az emberek kétharmada alapvetően bizalmatlan az MI-vel, a társadalmat fel kell készíteni arra, hogy a rendkívül gyorsan sokszorozódó tudással számolni kell, és meg kell tanulnunk alkalmazkodni hozzá. Akkor is, ha félünk az újtól, ha morális aggályaink vannak, ha féltjük a munkánkat. Bár az is elhangzott: a munkánkat nem a MI veszi majd el, hanem egy másik ember.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői először a szuperintelligens kultúra fogalmat próbálták körül határolni. Tilesch György AI szakértő magasról indított: szerinte olyan korszak, amikor

az emberiség eléri a valós potenciáljának tetejét, levetkőzi minden hibáját és bűnét, ezzel sokkal jobban megtalálja helyét az univerzumban. 

Megyeri Jonatán rabbi filozófiai oldalról közelített, és azt mondta, nem hiszi, hogy bekövetkezhet, értelmezhetetlennek tartja a kérdést. Oszkó Péter sem ismerte a fogalmat ebben a formájában. Jelezte, az MI körül kialakult kommunikációs és pénzügyi felhajtást fenntartásokkal kezeli. Elég körülnézni a világban, hogy intelligensebben vagy előrelátóbban zajlott-e az elmúlt évtized, mint a korábbiak, és a válasz nem. Abban a hitben ringatjuk magunkat, mennyi adatot dolgozunk fel, ehhez képest mindenki kíváncsian olvassa a híreket, hogy mi történt, amire nem számítottunk – így érvelt. 

Király Júlia közgazdász, az MNB volt alelnöke azt mesélte, hogy amikor utánanézett, mi is az szuperintelligens, azt az idézetet találta, hogy ha szuperintelligens vagy, ne menj politikusnak. Majd azt fejtegette, hogy a világ annyira változékony, hogy a pénzügyi szakmában már nem is kockázatról, hanem bizonytalanságról beszélnek.

Igazságosabb lesz-e a világ az MI segítségével? 

Kántor Endre moderátor afelé terelte a beszélgetést, hogy a mesterséges intelligencia használata vajon egyfajta igazságosabb társadalom felé vezet-e. Beszélgetőpartnerei hamar a realitás talajára helyezték a beszélgetést, Király Júlia azt fejtegette, hogy az igazságosság helyett a méltányosság jobban értelmezhető szempont, ami nem egyenlő sem az igazságossággal, sem a haszonelvűséggel. Úgy magyarázta: nem az egyenlőség a lényeg, nőhet az egyenlőtlenség, ha a társadalom legalsó rétege ezt elfogadja.

A technológia még nagyobb termelékenységet vár, azt akarja, legyünk még gazdagabbak.

De arra nincsenek szabályaink, hogyan lehet méltányos társadalmat létrehozni – fűzte hozzá. Sőt, a kérdés az, hogy ebben segíthet-e a MI. Aztán még hozzátett egy újabb figyelemreméltó szempontot: nem érezzük igazságosabbnak a mai társadalmat, mint az 50 évvel ezelőttit, pedig a számok azt mutatják, mégiscsak előre haladunk.

Oszkó Péter gazdasági szakember, kockázatitőke-befektető ezt a szálat vette fel, és kifejtette: azt nem lehet látni, hogy a technológiai változás a társadalom szétszakadását vagy közös fejlődését hozza-e el. Emlékeztetett: a hosszú távú trendeket nézve az emberi társadalom fejlődése parádés. A fejlődés sosem egyenletes, ám a trendvonal egyenesen megy felfelé. Ha azt nézzük, hogy a globális jövedelmi különbségek csökkentek-e, Oszkó szerint a válasz: igen.

Nem tűnt el, de csökken a mélyszegénységben élők száma

– utalt rá. Majd tovább árnyalta: viszont a nyugati társadalmakban ki lehet mutatni, hogy nyílik az olló, egy szűk réteg a nyertese a növekedésnek. Szűkebb spektrumon szemlélve a társadalmi igazságtalanság nőtt. Ennek sok eredménye van: társadalmi feszültségek, gazdasági válságok, a populizmus előretörés – sorolta Oszkó Péter. Azt látja, a technológiai fejlődés nyerteseinek köre is szűkül, az AI boomban egyre kevesebb cég nyer, hét cég, a big tech viszi el a nagy pénzt.

Megyeri Jonatán rabbi emlékeztetett arra, hogy ma az alsó középosztály is jobban él most, mint száz évvel ezelőtt a gazdagok, van minden háztartásban folyóvíz, hűtő, olcsón repülhetünk. Szerinte a legfontosabb emberi tudás, hogyan tudunk alkalmazkodni, a gyerekeinknek tudunk-e jó tanácsot adni abban, milyen szakmát tanuljanak. Azt fejtegette,

semmilyen fejlődés nem baj, kérdés, milyen árat fizetünk érte.

Tilesch György MI szakértő azt állította, a mesterséges intelligencia megjelenése egy újfajta erőhatás a történelemben, mert nem tartja a ciklikus szabályokat, hanem egy nagyon erősen nyílt végű dolog indult meg. Kiemelte: az emberi agy nem készült fel az exponenciális növekedés megtapasztalására, és ez így nehéz alapszituáció. 

Az új technológiák adaptálásának mindig van egy sebessége, idő, amíg megérkezik a fogyasztóhoz, illetve van a szabályozási része, de ez utóbbi jó pár év lemaradásban van

– mondta Tilesch György.

Ez azért fontos, mert most még lehetne rengeteg dologra figyelni, szabályozni, de ha nyakló nélkül megy a fejlesztés, arra a sebességre a társadalom nincs felkészülve, és nagy bajba kerülhetünk.

Fel lehet-e készülni?

Ezt a kérdést Király Júlia is feltette, azzal érvelt, a társadalom a középkorban sem volt érettebb, nem a technikai fejlődés okozta, hogy az ember lassan változik. Tilesch György szerint történelmileg nincs meg a módszer arra, hogyan lehet a társadalmi adaptációt fejleszteni. De ezek leadership problémák, nem társadalmi problémák – magyarázta. Megyeri Jonatán szerint az emberi természet nem változik, gyilkoljuk egymást, ha nincs baj, akkor csinálunk magunknak. Ő is úgy vélte, hogy a leadership fontos probléma, olyan vezetőket kell a kisebb csoportok élére tenni, akik abban segítenek, hogy az emberek ne kövessék el újra ugyanazt a hibát. 

 A technológiai fejlődéssel felmerülő morális problémákra morális szinten is válaszokat kell adni.

Itt a beszélgetés az önvezető autók körüli morális kérdések felé kanyarodott. Tilesch György elmondta, hogy a vezető MI cégek fejlesztéseibe folyamatosan bevonnak társadalomtudósokat, filozófusokat, vallási szakértőket.

Oszkó Péter arról beszélt, hogy nincsen olyan közös, egységesen elfogadott illúzió, hogy a MI igazságos társadalomhoz vezet. Sok esetben az a lényeg, hogy zseniális innovációt mutassanak be, és nem foglalkoznak etikai kérdésekkel, vagy azzal, hogy tömegek veszítik el a munkájukat. Pikettyt idézte, hogy történelem folyamán az igazságtalanság mindig robbanáshoz vezetett. Az emberiség nem rendelkezik azonos képességekkel, eltérő az alkalmazkodás tempója, nem lesz ebből egy nagyon összeborulós, igazságos társadalomhoz vezet – hangsúlyozta.

Tilesch György úgy vélekedett, fel kell készülni egy fluid korszakra, szakértőként is csak nagyjából három évre lát előre, többre egyáltalán nem. Felhívta a figyelmet, hogy a legfontosabb az awareness, azaz a tudatosság, az éberség kell, hogy legyen, és ebben mindenkinek felelőssége van, meg kell mutatni a technológiát az embereknek, hogy ne legyenek bizalmatlanok.

Jó lesz ez nekünk? 

Oszkó Péter is egyetértett abban, hogy a tudatosságot mindenhol növelni kell. Ahogy fogalmazott: összességében jobb lesz, de ahhoz, hogy oda eljussunk a morális dilemmákon át kell menni. Tilesch György azt is hozzátette, hogy teljesen új korszakra kell felkészülni, a szupervízió képességét is át kell adni.

Megyeri Jonatán szerint

meg kell tartani a fundamentumokat: mint az emberi élet értéke, az emberi vagyon értéke, a szexuális morális értékek, a teremtett világ tisztelete.

Ezek a minimumok, de az már változott, hogy hol húzzuk meg a határokat. Egyetértett abban, hogy a technológiai fejlődés vége jó lesz, de addig mi lesz – mondta ki az egymillió dolláros kérdést.

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére