Tovább gyorsulhatott a fogyasztói árak emelkedése áprilisban a VG-nek nyilatkozó szakértők szerint, miután márciusban nagy meglepetésre a vártnál kisebb mértékű drágulást mért a Központi Statisztikai Hivatal. Márciusban az elemzők 8,7 százalékos ütemet prognosztizáltak, a tényadat végül 8,5-es lett.

Ezúttal a VG elemzői konszenzusa 9 százalékos fogyasztóiár-indexet jósol, a növekedés havi alapon 1,3-es lehetett.

Mindez az éves várakozásokat is feljebb tornázta, az idei 9,4-es infláció után jövőre is 6 százalékos lehet az áremelkedések mértéke. A Központi Statisztikai Hivatal jövő kedden közli a részletes adatokat.

A márciusi infláció a várakozásoknál némileg alacsonyabb volt, ám nem lehet erre alapozni, az ukrajnai háború minden tekintetben jelentős inflációs nyomást generál, ez az árnyomás pedig a múlt hónapban már megjelenhetett – mondta a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A szakember szerint a legnagyobb szerepet továbbra is az élelmiszerek inflációja játssza, annak ellenére, hogy bizonyos termékekre árstop van érvényben, tehát az általános árnyomás erősödhetett. „Nem lennék meglepődve egy újabb, az élelmiszereket érintő 2,5 százalék körüli havi árváltozáson sem. Drágul a munkaerő, a nyersanyag, az energia, a szállítás, és mindez egyre inkább begyűrűzik a termelői árakba, az erős kereslet miatt pedig fokozottan a fogyasztói árakba is” – magyarázta az elemző.

Hasonlóan vélekedett a VG-nek Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője, aki szerint

a külső ársokkok szolid belső kereslettel párosulva áprilisban is intenzív átárazásokat eredményezhettek,

ráadásul ugyan üzemanyagok és egyes alapélelmiszerek ársapkája statisztikailag mérséklik a pénzromlási ütemet, azonban a termékek és szolgáltatások egyre szélesebb körét jellemzi a gyors drágulás.

Különösen az élelmiszerek, a tartós cikkek, valamint az egyéb termékek árai mutathattak jelentősebb áremelkedést, míg a szolgáltatások drágulása kisebb mértékű lehetett – ezt Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője közölte, aki emellett a bázishatásokat emelte ki, miután tavaly áprilisban kissé csökkentek az üzemanyagárak, így ez is kismértékben növeli az átlagos inflációt. A szakember szerint a következő hónapokban is folytatódnak az átárazások az emelkedő alapanyag-, nyersanyag-, energiaárak és bérköltségek növekedése miatt. „Az élelmiszerárakra további felfelé mutató kockázatot jelent az élő sertés felvásárlási árának növekedése, a magasabb búzaárak miatt várható további lisztáremelés – ami közvetlenül ugyan egyelőre nem jelenik meg a kiskereskedelmi árakban, de a nyári hónapokban tovább növelheti a pékáruk, sütőipari termékek árait” – mondta az elemző, aki szerint lényeges kockázatot jelent az árstopok július 1-jei kifutása, de véleménye szerint

a kormány vagy meghosszabbítja, vagy csak részben engedi érvényesülni a piaci árakat, mivel ha hirtelen vezetné ki a stopokat, az óriási ársokkot okozna.

Az ING Bank vezető elemzője is úgy látja, hogy a következő hónapokban növekedhet az infláció és a maginfláció mértéke, így a nyár folyamán már mindkét mutató két számjegyű áremelkedést mutathat. „A háború elhúzódásával és az esetleges újabb szankciók bevezetésével egyre nő a valószínűsége, hogy az idei év egészében 10 százalék körüli vagy már afeletti inflációt láthatunk” – jelezte Virovácz Péter, hozzátéve, hogy

a jelenlegi folyamatok alapján egyre inkább kitolódik az inflációs csúcspont, mind időben, mind pedig mértékében.

Így várakozása szerint valahol 11 százalék fölött tetőzik majd a mutató a harmadik negyedév végén. Ugyanakkor – ahogy Trippon Mariann kiemelte – az ársapkák fékezni fogják az áremelkedéseket, így vélhetően 10 százalék fölé jelentősen nem megy majd az infláció.

Forrás: vg.hu
Fotó: Simon Móricz-Sabján