Németország élelmiszerválságban van. Az élelmiszerárak egy év alatt ötödével emelkedtek. Sok család felteszi magának a kérdést: ki fogja ezt fizetni. Legfőbb ideje az élelmiszerárak megfékezésnek,  leginkább ez a termékkör hajtotta az inflációt, megelőzve az energiaárakat. A német statisztikai hivatal jelentése szerint az élelmiszerárak 2,4 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest, miközben az energiaárak nagyjából változatlanok maradtak. A zöldségárak különösen drasztikusan (12,5 százalékkal) emelkedtek. Például a paprika 63, a jégsaláta 43, a karfiol 61 és a brokkoli 41 százalékkal került többe, mint egy éve. Éves összevetésben az élelmiszerek ára 21,8 százalékkal nőtt, különösen drasztikusan drágult a tojás (35,3 százalék), a kenyér és a gabonatermékek (24,3 százalék). A cukor ára pedig 70 százalékkal nőtt - írja a Ripost.

Kilőttek a tojásárak

Az állati termékek ára 2023 januárjában 36,3%-kal volt magasabb, mint 2022 januárjában. A tej ára 36,2%-kal nőtt. A tojás ára 2022 eleje óta folyamatosan emelkedik, 2023 januárjában 45 %-kal drágult 2022 januárjához képest.  A vágósertés ára 2023 januárjában 2022 januárjához képest 62,0%-kal, a szarvasmarha ára 8,3%-kal emelkedett. 2023 januárjában a baromfi ára 31,4%-kal volt magasabb, mint 2022 januárjában. 

Árplafonra van szükség a családok számára

Franciaországban a kormány nyomására a szupermarketek megállapodtak abban, hogy júniusig befagyasztják az alapvető élelmiszerek árát. Kell ez nekünk? - kérdezi a német Bild. Dennis Radtke német EP-képviselő a drágulással kapcsolatban azt mondta: 

„Ha az emberek már nem engedhetik meg maguknak az alapvető élelmiszereket hazánkban, árplafonra van szükségünk, mint Franciaországban.”

91 százaléka az árfék mellett

"A vásárlók olyan súlyosnak tartják az élelmiszerár-emelkedést, hogy minden eszközt be akarnak vetni annak érdekében, hogy újra olcsóbban vásárolhassanak" – mondta Vanessa Seip, az Oliver Wyman vezetési tanácsadó cég kiskereskedelmi szakértője egy 1000 fogyasztó bevonásával készült reprezentatív felmérés eredményét összegezve.  A megkérdezettek 91 százaléka támogatta az állami beavatkozásokat, például az árplafonokat vagy az élelmiszer-támogatásokat. Csak 9 százalék gondolta úgy, hogy a kormánynak ki kellene maradnia az árazásból.

Az élelmiszerbankok és a zálogházak óriási forgalmat regisztrálnak. Ők a válság szeizmográfjai. És fogy az adományozott élelmiszer. "Soha nem tapasztaltam ilyesmit az Arche 20 éve alatt" - mondja Wolfgang Büscher, a Die Arche keresztény gyermek- és ifjúsági szervezet szóvivője. A családok egyszerűen nem tudják feltölteni a hűtőszekrényeiket. Nem füstölt lazacról és marhabélszínről van szó. Kenyérről és vajról, az iskolatáskában lévő sajtos szendvicsről.

Extraprofit a nagy áruházláncoknál

Adelheid Rupp, a bajorországi baloldal szóvivője szerint a németországi élelmiszerbankokhoz fordulók nagy száma azt mutatja, hogy egyre többen nem engedhetik meg maguknak, hogy szupermarketekben vagy diszkontokban vásároljanak.  A szövetségi kormány feladata annak biztosítása, hogy az élelmiszerárak megfizethetőek legyenek, és Németországban senki ne éhezzen. Úgy véli, hogy az élelmiszerárfék a megfelelő eszköz a rászorulók célzott és erősebb támogatására. Megemlítette: a nagy áruházláncokat azzal gyanúsítják, hogy nemcsak a megnövekedett termelési költségeket hárítják át a fogyasztókra, hanem plusz felárakkal extraprofitra tettek szert, és nyerészkednek a válságból.

Az ársapkának köszönhetően Európában Magyarországon a legolcsóbb a csirkemell

A Numbeo árösszehasonlító portál szerint az Európai Unióban Magyarországon kell egy kiló csirkemellfiléért a legkevesebbet fizetni a háziasszonyoknak. Ez egyértelműen az élelmiszerárféknek köszönhető.

1. Svájc      24.70 €
2. Izland  15.89 €
3. Norvégia  11.88 €
4. Ausztria  11.08 €
5. Franciaország 10.89 €
6. Finnország  10.54 €
7. Dánia  10.02 €
8. Olaszország 9.27 €
9. Belgium  9.21 €
10. Svédország 8.86 €
11. Írország  8.67 €
12. Hollandia  8.18 €
13. Szlovénia  8.17 €
14. Horvátország 8.16 €
15. Németország 8.13 €
16. Görögország 7.72 €
17. Málta  7.63 €
18. Cseh Köztársaság 7.55 €
19. Észtország  6.82 €
20. Spanyolország 6.61 €
21. Lettország  6.59 €
22. Egyesült Királyság 6.45 €
23. Litvánia  6.42 €
24. Bulgária  6.28 €
25. Szlovákia  6.17 €
26. Portugália  5.83 €
27. Románia  5.04 €
28. Lengyelország 4.77 €
29. Magyarország 4.47 €

A magyar kormány 2021 őszén átmenetileg árstopot vezetett be egyes alapvető élelmiszerek esetében. 2022 novemberében pedig a kormány arról döntött, hogy kibővíti az egyes alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstopot. Az árkorlátozás már a tyúktojásra és az étkezési burgonyára is vonatkozik, miközben a korábban megjelölt termékekre is változatlanul érvényes. Az élelmiszerár-stop 2023. április 30-ig tart.

Ennek megfelelően az árszabályozás az alábbi termékekre terjed ki:
•    kristálycukor
•    búzafinomliszt (BL 55)
•    finomított napraforgó-étolaj
•    házi sertéscomb
•    csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég
•    ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntej
   (ezen termékek ára nem lehet magasabb a 2021. október 15. napi árnál)

•    tyúktojás
•    étkezési burgonya, az újburgonya kivételével
   (ezen termékek ára nem lehet magasabb a 2022. szeptember 30. napi árnál)

 Fotó: Shutterstock
Forrás: ripost.hu