Újabb diplomáciai csörte alakul Budapest és Kijev között a hétfőn nyilvánosságra hozott új gázszállítási megállapodás miatt. Ismeretes, hogy az MVM CEEnergy és a Gazprom Export között tizenöt évre aláírt szerződés értelmében a Gazprom egyrészt a nemrég elkészült Török Áramlat gázvezetéken, Bulgárián és Szerbián át, másrészt Ausztrián át szállít majd földgázt hazánkba,

kihagyva így az ellátási rendszerből a Testvériség földgázvezetéket,

ami Ukrajnán keresztül éri el hazánkat.

„Csapás az ukrán–magyar kapcsolatokra”
Ukrajna külügyminisztere, Dmitro Kuleba kedden úgy reagált a magyar–orosz szerződéskötésre, hogy Magyarország „csapást mért az ukrán–magyar kapcsolatokra”. Kuleba azt is bejelentette, hogy Kijev nem fogja szó nélkül hagyni Budapestnek ezt a lépését, és „megfelelőképpen” fog válaszolni, mert „itt nem lehet semmiféle sajnálkozás és egyetértés”. Az ukrán külügyminiszter szerint hazánk megsértette a magyar–ukrán alapszerződés szellemiségét azzal, hogy ilyen megállapodást kötött a Gazprommal, és bejelentette, hogy be fogja panaszolni Magyarországot az Európai Bizottságnál. Azt pedig már most elhatározták, hogy a két ország közötti vegyes parlamenti bizottság következő ülését elhalasztják.

Magyarország válaszul bekérette Ukrajna nagykövetét a Külgazdasági és Külügyminisztériumba. Szijjártó Péter közzétett a Facebookon egy bejegyzést, amiben kijelentette, hogy

„az ukránoknak semmi közük ahhoz, hogy mi kivel miről állapodunk meg”,
és hogy Ukrajna megsérti nemzeti érdekeinket, amikor akadályozni akarja biztonságos gázellátásunkat.

A külügyminiszter azt is hozzátette, hogy Kijev igazán viselkedhetne hálásabban is, mert Magyarország a közelmúltban például lélegeztetőgépeket is adományozott Ukrajnának.

Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba Kijevben. Fotó: MTI/KKM/Borsos Mátyás

Ez egy újabb csörte a néhány éve már elég feszült magyar–ukrán kapcsolatokban. A két ország között azóta ilyen barátságtalan a viszony, hogy az ukrán parlament, a kijevi rada néhány éve, az Ukrajna keleti részén zajló konfliktusra reagálva egy

olyan nyelvtörvényt fogadott el, ami nagyon hátrányosan érinti az országban élő kisebbségeket.

Bár a törvény elsősorban az Ukrajnában élő oroszok ellen született, a Kárpátalján élő magyarokat is rendkívül hátrányosan érinti. Az ottani magyarokat azóta is rendszeresen zaklatják ukrán nacionalisták. A budapesti külügy többször is felszólította az ukrán kormányt a nyelvtörvény visszavonására, amit Kijev azóta sem tett meg. Magyarország azóta konzekvensen állítja meg Ukrajna nyugati integrációs törekvéseit, így az együttműködést a NATO-val és az Európai Unióval is.

Ukrajna és a gáz: megbízhatatlan elegy

Ami a földgázt illeti, az nem most vált Ukrajna és Magyarország, tágabb értelemben Ukrajna és Európa nyugati részének egyik meghatározó tényezőjévé. A Szovjetunió fennállása alatt nem jelentett problémát, hogy a Magyarország és Csehszlovákia irányába futó földgázvezeték a majdani Ukrajna területén keresztül fut. Csakhogy a kommunista világhatalom felbomlását követően Oroszország és Ukrajna kapcsolatai bizony elég hűvössé váltak, és ez a gázszállításokra is kihatott.

A gázviták azóta is rendszeresek a két ország között.

Elég komplex az a kölcsönös függőség, amit a Szovjetunió összeomlása idézett elő a gázszállítások terén. A Gazprom közép-európai ügyfeleihez Ukrajnán keresztül érkezik a földgáz, de ezeknek a vásárlóknak a gázellátása nem csak attól függ, hogy fizetnek-e rendesen a gázért, hanem attól is, hogy az ukránok éppen milyen viszonyban vannak az oroszokkal. Nem olyan rég, 2009-ben például olyan fagyos volt ez a kapcsolat, hogy Ukrajnán keresztül a tél leghidegebb napjain egyáltalán nem is érkezett gáz ezekbe az országokba, többek között hazánkba sem.

Az orosz érvelés szerint egyébként azért volt szükség a szállítások leállítására, mert az ukrán állami gázszállító óriás, a Naftogaz nem volt hajlandó rendezni hosszabb ideje fennálló tartozásait a Gazprom felé, de

2005-ben arra is volt példa, hogy az ukránok „megcsapolták” az európai partnereknek szánt gázszállítmányokat,

mert Ukrajnában olyan kemény volt a tél, hogy az ország számára rendelkezésre álló kontingens nem volt elegendő. Summa summarum: Ukrajna nem a legmegbízhatóbb partner, ha gázszállításokról van szó.

A Gazprom már hosszabb ideje kereste annak a lehetőségét, hogy az ukránok kikerülésével juttassa el a földgázt európai partnereinek. Napjainkra ez a keresés lényegében véget ért, hiszen a Fekete-tenger alatt már működik a Török Áramlat nevű gázvezeték, amely a kelet-balkáni országok mellett – a két ország vezetékhálózatának összekötése után – Szerbián keresztül Magyarországot is képes földgázzal ellátni.

A jóval nagyobb nemzetközi visszhangot kapott Északi Áramlat 2 gázvezeték is készen áll már – ezen keresztül Németországba áramolhat majd közvetlenül az orosz földgáz, igaz, a németek egyelőre nem engedélyezték a használatát.

Veszteséges az ukrán gázbiznisz

Ukrajna szempontjából ezek katasztrofális fejlemények, méghozzá két szempontból is. Az első az, hogy

Kijev kezéből egy nagyon fontos zsarolási tényező hullana ki,

ha a Gazprom európai ügyfelei az energiaipari óriáscég más vezetékein keresztül jutnának földgázhoz. Azt természetesen Kijevben is tudják, hogy nem túl bölcs dolog tényleges trükközésbe kezdeni a gázvezetékek körül, hiszen azzal egyszerre mérgesítenék el a viszonyukat Nyugat-Európával és a Gazpromon keresztül még jobban Oroszországgal. Mindenesetre érdemes fejben tartani, hogy nem precedens nélküli az a forgatókönyv, hogy Kijev a tél közepén hozzányúl valaki más földgázához.

Kellemetlen csavar Ukrajna számára: Bojko Boriszov (b), Vlagyimir Putyin, Recep Tayyip Erdogan és Aleksandar Vučić megnyitják a Török Áramlat gázvezetéket. Fotó: Ozan KOSE / AFP

A második szempont az, hogy Ukrajna eddig elég busásan profitált a területén keresztül futó gázvezetékek transzferdíjaiból. A Naftogaz, a legnagyobb ukrán gázszállító vállalat, a 2020-as pénzügyi évre megjelent beszámolója alapján csak tavaly 141 milliárd hrivnyát fizetett be az ukrán államkasszába, ami nagyjából 1,63 billió forintnak felel meg. És a tavalyi egy gyenge év volt.

A Naftogaz 2020-ban ugyanis 19 milliárd hrivnya veszteséget termelt.

Egy évvel korábban a nyeresége több mint 63 milliárd volt. Veszteséges volt az Ukrtranszgaz is, ott kétmilliárd hrivnyával sikerült a piros tartományba csúszni – igaz, ez a cég már 2019-ben sem volt nyereséges. Nota bene: a Török Áramlat gázvezeték 2020-ban kezdett el működni, ami magyarázza, miért vált hirtelen veszteségessé Ukrajnában földgázt szállítani.

Dmitro Koleba ukrán külügyminiszter tehát a pénze után fut: azzal, hogy Magyarországra mostantól a Török Áramlaton és Ausztrián keresztül jön a földgáz, Budapest kirántott egy nagy köteg pénzt Kijev zsebéből, amit aligha szolgáltat vissza bárki is. A gazdaságilag elég rossz bőrben lévő Ukrajna számára minden elveszített gázszállítási megbízás súlyos csapás – márpedig a Török Áramlatnak köszönhetően előbb Romániát és a kelet-balkáni országokat, most pedig hazánkat is „elveszítette”. Kérdés, hogy az Európai Bizottságot ez mennyiben fogja meghatni.

Forrás: mandiner.hu
A nyitóképen: aláírják az új gázszállítási megállapodást a budapesti külügyminisztériumban. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt