Globális vészhelyzetet hirdetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) múlt szombaton a majomhimlő miatt, az erről szóló nyilatkozat kiadásáról Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója személyesen döntött, annak ellenére, hogy a kérdésben nem volt egyetértés a szervezet vészhelyzeti bizottságának tagjai között. 

A globális közegészségügyi vészhelyzet kihirdetése azt jelenti, hogy

a fertőzés más országokra is átterjedhet, ezért összehangolt nemzetközi válaszlépéseket igényel.

A WHO korábban a koronavírus-járvány 2019-es, a latin-amerikai zikavírusjárvány 2016-os és a nyugat-afrikai ebolajárvány 2014-es kitörését követően, valamint a poliovírus okozta gyermekbénulás ellen jelenleg is folyó küzdelem miatt hirdetett globális vészhelyzetet.

74 országban van jelen a majomhimlő

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) adatai szerint május óta több mint 16 ezer majomhimlős esetet regisztráltak 74 országban. Halálos kimenetelű fertőzést viszont csak Afrikából jelentettek, ahol a vírus egy veszélyesebb változata terjed, elsősorban Nigériában és Kongóban. Itthon a Nemzeti Népegészségügyi Központ július 21-i közlése szerint 33 az igazolt fertőzések száma.

„Ez a tíz-húszezer eset világszinten nem számít soknak, a WHO

nem is az esetszám, hanem a betegség rendkívül gyors terjedése miatt hirdetett vészhelyzetet, ami teljesen rendjén való,

hiszen a fertőzés sok országban jelen van” – ezt már Szlávik János mondja lapunknak. Az infektológus szerint azonban mindezek ellenére nem kell „annyira félni” a majomhimlőtől. Ennek oka egyrészt, hogy a fertőzés terjedéséhez szoros kontaktus szükséges, azaz messze nem kapható el olyan gyorsan és viszonylag távolról, mint a légúton terjedő koronavírus; egyszerű rendszabályok betartásával lehet ellene védekezni. A másik ok, hogy bár a betegség lappangási ideje hosszú, a vírus akkor adható át nagyobb eséllyel, amikor már a tünetek sebek, bőrfekélyek és kiütések formájában is megjelentek. Márpedig ha valaki ilyesmit fedez fel magán, remélhetőleg vigyáz a körülötte élőkre.

Bár mivel még nem sikerült bizonyítani, a majomhimlő még nem szerepel a szexuális úton terjedő betegségek között, de az infektológus szerint ez könnyen változhat. Mindenesetre szexuális kontaktussal könnyen átvihető egyik emberről a másikra. A szakértő szerint

nagyon kicsi az esélye, hogy Magyarországon járvánnyá fokozódik a majomhimlő.

Ezt arra alapozva is mondja, hogy a fekete himlő ellen már kifejlesztett védőoltás jó eséllyel véd a majomhimlő ellen is.

Fontos információ, hogy Rosamund Lewis, a WHO vezető majomhimlő-szakértő orvosa ezen a héten úgy nyilatkozott: az Afrikán kívüli majomhimlős esetek 99 százaléka férfiaknál fordul elő, ezen belül pedig 98 százalékban olyanoknál, akik más férfiakkal létesítettek szexuális kapcsolatot. Tedrosz Gebrejeszusz most óva intett bármely csoport megbélyegzésétől vagy hátrányos megkülönböztetésétől, és hangoztatta, hogy olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek az egészség mellett az emberi jogokat és méltóságot is védik. 

Felbukkant a halálos Marburg-vírus

Egy új vírus is bekerült a köztudatba azt követően, hogy a WHO közölte: a nyugat-afrikai Ghánában megjelent az afrikai vérzéses lázat okozó Marburg-vírus. A járványt azután jelentették be, hogy megerősítették két dél-ghánai férfi pozitív mintáját, amelyeket egy szenegáli laboratóriumban teszteltek – számol be a Deutsche Welle. A WHO szerint mindkét férfi, akik nem voltak rokonok, június végén haltak meg, miután ugyanabban a kórházban kezelést kértek. A betegséget az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) adatai szerint 1967-ben Ugandából hurcolták be majmokkal Németországba, és az akkori Jugoszláviába, ahol aztán az ezekkel az állatokkal foglalkozó laboratóriumi dolgozók betegedtek meg, egészen pontosan 31-en, közülük heten életüket is vesztették a kór következtében. 1990-ben Oroszországban is felütötte a fejét a fertőzés, akkor ugyancsak egy laboratóriumi dolgozó betegedett meg, s ő sem élte túl a betegséget. 2008-ban az Egyesült Államokba és Hollandiába is behurcolták a vírust. 

Az ebolához hasonló marburgi kórokozó az egyik legveszélyesebb, hiszen

megfertőzheti és elpusztíthatja a vért, a májat és a bőrsejteket, így nagyon gyorsan és kiterjedten terjedhet a szervezetben.

A halálozási arány 23-90 százalék közötti. Az öt-tíz napos lappangási idő után a betegek általában lázzal, fej- és izomfájdalmakkal, valamint bőr- és nyálkahártya-vérzéssel jelentkeznek. A száj, a szem, a gyomor-bél traktus és a belső szervek is gyakran érintettek.

„Régóta ismerjük, magas halálozással járó megbetegedést okoz, minden évben jó néhány esetet találnak Afrikában, jellemzően ilyenkor kisebb járványok alakulnak ki. Ám hasonlóan az ebolához,

ettől végképp nem kell félni, más országokra nem jelent veszélyt”

– mondja a Mandinernek Szlávik János. Hozzáteszi: rengeteg olyan magas halálozási arányú fertőző betegség van, ami veszélyt jelent az emberiségre, de ezekkel együtt kell élnünk. „Először az ebola, később a korona megmutatta, mennyire fontos a fertőző betegségekkel foglalkozni. Ugyanakkor nem hiszem, hogy az emberiséget egy nagyobb méretű világjárvány megtalálja, mint amit a koronavírus okozott. Legalábbis biztos, hogy azt nem a majomhimlő, és pláne nem a Marburg okozza majd”.

Forrás: mandiner.hu