Élénken foglalkoztatja a hazai ingatlanpiaci szereplőket, hogy vajon a magyarországi trend miként illeszkedik a nemzetközi folyamatokba: azoktól elszakadva irreális magasságokba emelkedett vagy éppenséggel meg sem közelíti a nemzetközi százalékokat?

Az Eurostat jelentése szerint a 27 tagú Európai Unióban a tavalyi negyedik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 4,7 százalékkal nőttek a lakásárak. Az unió statisztikai hivatalának jelentése szerint Magyarországon negyedéves bontásban a következőképp alakult az áremelkedés az előző évben: az elsőben 19,1 százalékkal, a másodikban 18,6 százalékkal, a harmadik negyedévben 13,2 százalékkal, a negyedik negyedévben 8,7 százalékkal drágultak a lakások. Vagyis az áremelkedés mértékének meredek emelkedése az év végére jelentősen lelassult, de még mindig pozitív tartományban van.

Az egyik hazai ingatlanértékesítési cég adatai szerint a tavalyi év harmadik és negyedik negyedéve között Budapest belvárosi kerületeiben és a régióközpontokban stagnáltak a téglalakások árai. Ugyanakkor Budán, a fővárosi agglomerációban, illetve a közepes és kisebb városokban 6-12 százalékos volt az átlagos négyzetméterár növekedés a téglaépítésű társasházi lakásoknál. Az áremelkedés üteme azonban 2020 első negyedévében megtorpant. Budapest belvárosában emelkedtek a négyzetméterárak, de a többi kerületben, illetve a régióközpontokra a stagnálás, a kisebb városokra pedig öt százaléknál is nagyobb áresés a jellemző a tavalyi év utolsó negyedévéhez képest.

A panellakásokra is nagyjából ez a trend érvényes: 2019 utolsó negyedévében a budapesti agglomeráció városaiban és a megyei jogú városokban néhány százalékkal nőtt az átlagos árszint. A kisebb városokban már a tavalyi, utolsó negyedév is 5-8 százalék közötti csökkenést hozott. Az idei első negyedévben pedig – a régióközpontok kivételével, ahol 5 százalékos növekedés volt  tapasztalható az előző negyedévhez képest – mindenütt stagnáló, vagy enyhén csökkenő árak jellemezték a panellakások piacát.

A családi házak esetében is ugyanez a folyamat érvényesült: a budai kerületekben a 2019 utolsó negyedévére jellemző majdnem 10 százalékos árnövekedés 2020 első negyedévére megtorpant és néhány százalékkal csökkent a fajlagos átlagár. A külső pesti kerületekben a 10 százalékos növekedésből 2 százalékos, inkább stagnáló árszint volt az irányadó idén. Jelentős csökkenést kell elkönyvelniük a régióközpontokban lévő családi ház tulajdonosoknak, ezzel szemben a kisvárosokban és kistelepüléseken a korábbi stagnálással szemben az idén eladott házak 10-20 százalékkal magasabb fajlagos átlagáron keltek el, mint az előző negyedévben.