Lényegében a poláris örvény egy ciklon a sarkok felett, amelynek közepén egy nagy kiterjedésű, alacsony nyomású terület áll az alsó légköri rétegekben. Ezek a ciklonok tartják a hideg levegőt a sarkok felett, megóvva a jégsapkákat az olvadástól, és a délebbre eső területeket a fagyoktól. Az időnként megfigyelhető szeszélyes időjárás, a hidegbetörések és a sarki jég olvadása mind-mind összefügg a poláris örvény működésével, pontosabban annak gyengülésével.

Ez az örvény idén széttöredezhet, amely azt eredményezné, hogy brutális hideg árasztaná el a kontinenst.

A poláris légörvény gyengülését sok minden befolyásolhatja, többek között az időjárási frontok, vagy egyéb külső tényezők. Ha pedig egyszerre túl sok a zavaró tényező, akkor az örvény hullámzani kezd, és ez olyan intenzívvé válik, amely kihathat a légkör alsó rétegeire.

A hullámzás erősödésével nyomásemelkedés kezdődik a sztratoszférában, amely annak gyors felmelegedéséhez vezet, így néhány napon belül akár 30-40 Celsius-fokkal is feljebb mehet a sztratoszféra hőmérséklete. Ezt a szélsőségesen gyorsan emelkedést nevezik SSW-nek, vagyis hirtelen sztratoszférikus felmelegedésnek.

Ez a jelenség meggyengíti, sőt, szét is töredezheti a poláris légörvényt, amelynek hosszú távú hatásai lehetnek a téli időjárásra. Ha az örvény körforgása megbomlik, akkor nincs, ami visszatartsa a rendkívül hideg sarkvidéki légtömegek szétáradását, és a fagyos levegő hideg szelek formájában áraszthatja el Európát.

A legmegbízhatóbb hosszú távú előrejelzési modellek szerint december 27-től veheti kezdetét az erőteljes sztratoszférikus felmelegedés.

A csúcspontot december 30-án éri el az SSW, amelynek következtében január első napjaiban elkezdődhet a poláris légörvény felbomlása. Erre a térképes előrejelzések szerint is rendkívül nagy az esély.

Egyelőre még nem lehet biztosra venni a jégkorszaki hideg beköszönését, de a számítások alapján egyre nagyobb az esély arre, hogy kíméletlen tél vár Észak-Amerikára és Európára.

Forrás: tenyek.hu
Kép forrása: MTI