A mentőszolgálat ellen nyomozás indult és azóta is vizsgálják, hogy hibázott-e a mentésirányító az eset megítélésekor. Most Győfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője elmondta, hogy mit derítettek ki az eddigi vizsgálatok - írja az origo.hu.

Győrfi Pál elmondása alapján tudni lehet, hogy a mentőszolgálat elektronikusan rögzíti az ügyek adatait, így pontosan látják, mikor milyen intézkedés történik. Ezeket az adatokat vizsgálták Gálvölgyi János esetében is, most kiderült, valóban a mentésirányító hibázott és helytelenül ítélte meg az intézkedés sürgősségét.

A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége egy közleményt adott ki, melyben leírták, hogy négy mentésirányító is érintett az esetben. A szóvivő elmondásai szerint még nem zárult le a vizsgálat, mivel több hívást is ellenőrizniük kell, ami a helyszínről érkezett. Az ügy ezen szakaszában az első mentésirányító döntését vizsgálják felül, hiszen első körben ő döntötte el, hogy mi történjen a beteggel.  Ő a tüntetek alapján P2-es, azaz nem közvetlen életveszély szerinti sürgősségi szintre sorolta az esetet.

Felül lehet ezt bírálni egy újabb hívásnál, ha elhangzanak újabb információk, de az első hívás és ennek a minősítése határozta meg az összes további lépést

 - kezdte Győrfi Pál, aki szerint helytelenül járt el a mentésirányító, aki a telefont is letette, mielőtt megbizonyosodott volna a helyzetről.

Ez egy szakma, itt nem magánemberként van jelen a mentésirányító, hanem a szakma szerint kell eljárnia.

(...) Ez nem egy professzionális megoldás, még akkor sem, ha zsákutcába fut egy telefonhívás. Egy krízishelyzetben lévő telefonálóval ezt nem lehet megtenni" - magyarázta a szóvivő, aki szerint kommunikációs hibák is történtek és később bebizonyosodott, hogy Gálvölgyi János valóban életveszélyes állapotban volt a hívás idején.

"Egy csomó információt kap ilyenkor a mentésirányító. Az információk alapján neki valahogy egy képet kell alkotnia erről az esetről, ennek a képnek valósághűnek kell lennie, és ennek megfelelő intézkedést kell hozni. A tünetek vagy panaszok között elhangzott az a kifejezés, hogy nehéz légzése van a betegnek, nehezen kap levegőt; ha ez így van, az önmagában egy életveszélyre utaló körülmény. Az összkép lehet, hogy azt mutatja, hogy nincs akut életveszély, de mégis mindig a rosszabbat kell feltételezni, tehát a beteg javára szabad tévedni" - mondta, majd a mentőszolgálat nevében is elnézést kért Gálvölgyi Jánostól és családjától.

Akkor kér az ember bocsánatot, ha már tudja, hogy hibás valamiben. Még mindig nem fekete-fehér ennek a hibának a súlya

- idézi a Blikk Győrfi Pál szavait, akit személyesen is és szakmailag is nagyon megvisel az eset, ahogy mentős kollégáit egyaránt.