Az első szakaszban a belvárostól a Vörösmarty utcáig terjedő részen épültek meg a házak.(Ebben az időszakban, pontosabban 1911-ben készült el a Deák-ligetben a Savaria Múzeum is.) Az akkoriban Sugár utca névre hallgató allét nem titkoltan a budapesti Andrássy út méltó, vidéki párjává szerették volna tenni. Ma már nyugodtan kijelenthetjük: sikerült!
Egykoron a különféle stílusú házak előtt lovaskocsik zörgése, majd később a villamos csilingelése adta az utca alapzaját. Az amerikai ostorfákkal „zöldített”, húsz méter széles, nyolcszáz méter hosszú utcában - amelyet 1915 tájától hívtak Széll Kálmán utcának – már az 1920-as évektől gázlámpák adták a kellemes, meleg fényt az esti sétálóknak és a közlekedőknek.
A II. világháború után – a kommunista éra beköszöntével - a korifeusoknak már nem felelt meg Széll Kálmán névadónak. Helyette a 100 millió embert halálba küldő Sztálin lett az új névadó. Majd a diktátor halála után pár évvel, 1961-től Savaria utcaként ismerték a szombathelyiek és a városba érkezők, egészen 1990-ig. A rendszerváltozás után vette fel ismét az 1899 és1903 között regnáló miniszterelnök nevét.
.
