– Hevesebb esőzések után, amikor a Pinka is telítődik, a belvizet szivattyúval kell a patakba juttatni, és a falut is védeni kell az áradástól Jellemzően ez ad folyamatos munkát a mentőcsoportunknak.

Ötven önkéntes taggal működünk, de amikor helyzet van, minden szentpéterfaira lehet számítani

– mondja Skrapitsné Jurasits Ágnes polgármester.

– Ostffyasszonyfa és Körmend mellett Szentpéterfa volt a helyszíne a minősítő gyakorlatnak, melyben során nyolc újonnan alakult és tizenegy régebb óta működő települési mentőszervezet (összesen négyszázhúsz önkéntes) vesz részt. Valamennyi vízkárelhárítási feladatokra specializálódott, ezért a feladatok is ilyen jellegűek – tájékoztatott Balogh Eszter, a Vas megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivője.
A feltételezett káreseményt viharkár okozza. A villámárvíz miatt a mentőcsapatoknak egy megsüllyedt házat kell megtámasztani, a házban rekedt lakókat kimenekíteni, elsősegélyt nyújtani, kidőlt fákat eltávolítani, védművet magasítani, vizet szivattyúzni. Hasonló helyzet bármikor adódhat, és az önkénteseknek élesben is alkalmazniuk kell a gyakorolt mozdulatokat – ezért is szükséges, hogy felkészültek, azonnal bevethetők, az összehangolt, másokkal együttműködésben végzett kárelhárításra készek legyenek, amit a rendszeres minősítő gyakorlatok is elősegítenek.

A szombati eseménynek azok is részesei lehettek, akik aznap érkeztek Szentpéterfára. A falu határában tartalékos katonák állították meg és irányították tovább belépőket. Egy veszélyhelyzetben  megtörténhet, hogy a lakosságot kitelepítik, és csak indokolt esetben lehet ki-be közlekedni a településen. Ennek az irányításában a honvédség is közreműködik, így a Poppr Emil Területvédelmi Zászlóalj is részt vett a gyakorlatban. 

Hende Csaba országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében így fogalmazott:

„Azért vagyunk ma itt, hogy gyakoroljuk a cselekvő hazaszeretetet, felkészüljünk arra, hogy baj esetén megvédjük családjainkat, közösségeinket, településeinket.” Ezután a megye lakosságának nevében köszönetet mondott az önkénteseknek.

– Én úgy érzem, hogy segítenem kell, ha tudok, legyen az például egy hétköznapi probléma az idősekkel vagy bárki mással. A Sorok-patak kétszer is kiöntött pár évvel ezelőtt, és láttam, hogy bajban vannak, akik a közelben élnek. Mentem, segítettem. Az önkéntes mentőkhöz is ezért csatlakoztam, Nagyon jó, összetartó a közösség, bármikor lehet ránk számítani – mondja a jáki csoport tagja, Sebestyén László.

Egy uniós határozat arra kötelezi a tagállamokat, hogy mérjék fel a legjellemzőbb kockázatokat. Ezt a feladatot a katasztrófavédelmi igazgatóság Vas megyében évente elvégzi – jegyezte meg Bognár Balázs dandártábornok, a szervezet igazgatója. 

Harangozó Bertalan kormánymegbízott, a Vas megyei Védelmi Bizottság elnöke emlékeztetett az elmúlt évtized katasztrófáira, köztük a kolontári iszapömlésre, a hó- illetve az árvízhelyzetek okozta fennakadásokra, valamint az illegális migráció és a koronavírus-járvány humán jellegű katasztrófájára. – A minősítő gyakorlatok testben és lélekben is edzik az önkénteseket, utat mutatnak a társszervekkel való együttműködésre, és felkészítenek a ipari, természeti vagy humán vonatkozású vészhelyzetekre – hangsúlyozta. 
 
A nap során a Vas megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnoksággal együttműködési megállapodást írt alá, amely egyebek mellett a közös képzéseket célozza.