Az emberi erőforrások minisztere emlékeztetett arra, hogy idehaza egy kutatásban vizsgálták meg a védettség két összetevőjét, a sejtes immunitást és a humorális immunitást az oltások előtt és után, különböző időközökben. A miniszter hangsúlyozta:

AZ ÖSSZES VIZSGÁLT VAKCINA ESETÉBEN A SEJTES IMMUNITÁS ÉS A HUMORÁLIS IMMUNITÁS IS JELENTŐSEN EMELKEDETT.

Az mRNS-tartalmúaknál, tehát a Moderna és a Pfizer esetén elsősorban a humorális immunitás emelkedett gyorsan. A Szputnyiknál, a Janssennél és a Sinopharmnál ezzel szemben inkább a sejtes immunitás volt jellemző, de a Szputnyik esetén az antitestek száma nagyon magas szinten maradt hosszú idő után is. Az mRNS-alapú vakcinákra tehát az ellenanyagszint emelkedése, míg az összes többire a sejtes immunitásnak növekedése volt jellemző – mondta Kásler Miklós. 

A miniszter szerint a vizsgálat eredménye alapján ki lehet mondani azt, hogy a humorális és a sejtes immunitás többé-kevésbé párhuzamosan kialakul, de nem minden esetben. Sem a celluláris immunitás, sem a humorális immunitás nem jellemzi önmagában a szervezet védettségi állapotát – fogalmazott a miniszter, majd hozzátette: 

Tehát tessenek kedvesek befejezni azt az érvelést, hogy ha nincsen ellenanyagom, nem vagyok védett, ha alacsony az ellenanyagom, nem vagyok védett… Ez tételesen nem igaz. 

A miniszter arról is beszélt, hogy két vektorvakcina után be lehet-e adni egy harmadikat. Hangsúlyozta, hogy az ezekben található adenovírus ellen is termel a szervezet ellenanyagot, Ez korlátozza az alkalmazhatóságukat és az újabb oltás lehetőségét, mert elképzelhető, hogy az adenovírus ellen termelődő ellenanyag „fogja a tüskefehérjét kirekeszteni a szervezetből”.

A miniszter azt is leszögezte, hogy „egyetlenegy adat sincs arra nézve, hogy hol van a humorális immunitásnak az a határa, ami fölött a védettség biztos. Vagy hol van ez a határ sejtes immunitás esetében” – jelentette ki. Kásler Miklós emellett arról is beszélt, hogy szerinte van egy előnye a Sinopharm-oltásnak. Azt mondta: ez nemcsak a tüskefehérje ellen termel ellenanyagokat és biztosít sejtes védelmet, hanem mivel az egész vírus, az összes fehérjekomponens benne van az elölt vírusban, ezért „a védettség sokkal, de sokkal több víruskomponens ellen fejlődik ki”.

A miniszter mindemellett „értelemszerűnek” nevezte, hogy ezeket az adatokat nem tudták akkor, amikor elrendelték a vakcina alkalmazását. De – mint fogalmazott – „volt annyi orvosi judiciumuk” (szakmai kollégiumok és tudósok adatai, valamint virológiai ismereteken alapján), amely által meg tudták ítélni a helyzetet. „Nem a jósok, a celebek és mások véleményén alapult”, hogy milyen vakcinákat használtak fel – mondta Kásler Miklós. 

Forrás: index.hu, (via ATV)