Együtt köszöntötte a szociális ágazatban dolgozókat dr. Nemény András polgármester, dr. László Győző alpolgármester, dr. Czeglédy Csaba bizottsági elnök és dr. Hende Csaba országgyűlési képviselő pénteken, a Városházán megtartott ünnepségen.
Műsort adott Prikazovics Ferenc előadóművész és Horváth Dóra, a Szent Márton Esélyegyenlőségi Támogatási Program kedvezményezettje, aki hegedűn játszott.
Az önkormányzat nevében dr. Czeglédy Csaba, a szociális bizottság elnöke mondott köszönetet az ágazatban dolgozóknak. Mint mondta, természetesnek vesszük a munkájukat, de időnként meg kell állni, és kifejezni a hálánkat, ilyen ez a nap is. Örömteli, hogy hivatal, intézmények és egyházak együttműködésében folyik a szegények és rászorulók ellátása. Felidézte Pálos Károly egykori tevékenységét, aki az "egri normát" átültette a szombathelyi gyakorlatba, és néhány év múlva ebből "magyar norma" vált.
A Szociális Ellátás Segítéséért díjban részesült: Béry Géza
Béry Géza a Székesegyházi Főplébánia Egyházközségi tagjaként az 1980-as évek elején egyik létrehozója volt a főplébániai karitászcsoportnak. A rendszerváltás idején az adományok gyűjtésében, előkészítésében és a szállítmányok célba juttatásában is hatalmas munkát végzett. Így jutott el számos alkalommal a határon túli rászorultakhoz Erdélybe, Kárpátalja legszegényebb részeire, a Vajdaságba és Horvátországba. Szervezett segítést a felső-tiszai árvíz idején is.
Megalakulása óta részt vesz az Egyházmegyei Karitász munkájában is. Jó munkakapcsolatot ápol a többi karitatív feladatot végző szervezettel. Összekötője a város plébániai karitászcsoportjainak. Kapcsolatokat keresett az adományozókkal, sok száz fuvart szervezett, magánszemélyeket és cégeket keresett fel a rászorulók érdekében.
Folyamatosan kapcsolatot tart a szombathelyi rászoruló, perifériára került családokkal, magányosan élő idősekkel is, segíti őket élelmiszerrel, ruhával, bútorral, tüzelővel. Hihetetlen ismeretei vannak a valóban rászoruló emberekről, szinte névről ismeri valamennyiüket.
Ma is közel 200 családdal tart rendszeresen kapcsolatot. A székesegyházi torony alatt lévő „kis adományraktárban” mindig jut egy kis sürgős élelmiszer a nélkülözőknek. Ellátottjai bíznak benne, s őszintén elmondják gondjaikat, problémáikat. Segít az álláskeresésben és megtartásban, a pénz és más javak beosztásában is
Nem ismer lehetetlent, gyakran kevés sajátját is megosztja nélkülöző embertársaival. Igazi példa a városban, önzetlen segítsége nem ismer határokat. Szolgálata során mindig a gondviselésre hagyatkozik, életét a szeretet vezérli.
Pálos Károly-díj II. fokozatát kapta: Cser Mária
Nagyon fiatalon, 16 évesen kezdett dolgozni a Savaria Ruhaipari Szövetkezetnél varrónőként, majd 1992-től 2020. évi nyugdíjba vonulásáig folyamatosan a segítő szakmában tevékenykedett gondozónőként. A szakszerűbb munkavégzés érdekében 2000-ben szakirányú végzettséget szerzett a Szent-Györgyi Albert Középiskolában.
Munkájára a segítőkészség, kitartás, precizitás, odaadás volt jellemző. Szeretettel, kedvességgel, megértéssel fordult az idősek felé. A VII. sz. szakmai egység idősek klubjában gyakran szervezett programokat, kézműves foglalkozásokat, melyekbe szívesen bekapcsolódtak az intézménybe látogató gyermekcsoportok is. Részt vett különféle rendezvények szervezésében, segítette a programhelyszínek díszítését, kellékek elkészítését. Rendszeresen közreműködött az olyan városi rendezvényeken is, ahol kézügyességét kamatoztatni tudta, mint például a Szociális hét és a Családok karácsonya.
Mindenkivel kedves és közvetlen. Tiszteletben tartja mások véleményét.
Pozitív életszemlélete élete során többször átsegítette a nehézségeken.
Mindig a megoldásokra összpontosít, a problémákat megoldandó feladatként kezeli. Jó közösségi ember, aki segítette kollégáit, és támaszt, biztonságot nyújtott az idős embereknek.
A díjat Kulcsár Lászlóné, a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője vette át helyette.
Ugyancsak a Pálos Károly-díj II. fokozatát vehette át: Kránitzné Réthy Anna, a díjat az ünnepségen férje vette át.
Pályáját gyermekgondozóként kezdte. Kránitzné Réthy Anna 1994-ben szociális munkás végzettséget szerzett a POTE Egészségügyi Kar Szombathelyi Tagozatán, majd ugyanitt tanársegédként dolgozott. Az 1999-ben az Oladi Szociális Központban helyezkedett el családgondozóként, ahol 2002-től 2007-ig szolgálatvezetői megbízást kapott.
2003-ban szakvizsgázott az ELTE Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszékén gyermekjóléti alapellátás témacsoportból.
2008-től 2012-ig módszertani munkatársként segítette Vas megyében a gyermekjóléti szolgáltatás területén dolgozó szakembereket. Az intézményrendszer átszervezését és a jogszabályváltozásokat követően 2013 és 2015 között családgondozói feladatokat látott el a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálatnál a gyermekjóléti szolgáltatás területén.
2016-tól szakmai vezető a II. számú Szakmai Egység Család- és Gyermekjóléti Központjánál. 2017 augusztusától emellett megyei hálózati szakértőként is dolgozik.
Szakmai életútja során folyamatosan képezte magát, új szakmai ismereteket szerzett. Mindig lelkiismeretesen, empatikusan fordult a nehéz sorsú családok, gyermekek felé.
Módszertani munkáját az alaposság, a területen dolgozó kollégák segítése jellemezte. Vezetőként határozott, munkáját önállóan, pontosan, felelősségteljesen végzi. Nagy figyelmet fordít a jogszabályok ismeretére, betartására és betartatására. Tevékenységét az elkötelezettség, lelkiismeretesség, a szakmai alázat és az emberek tisztelete jellemzi.
Pálos Károly-díj I. fokozatát kapta: Keibingerné Bekő Katalin
Keibingerné Bekő Katalin 1993-tól 27 éven át dolgozott a Polgármesteri Hivatalban, mindvégig a szociális területen. Szorgalma, lelkiismeretessége, a munkához és az ügyfelekhez való hozzáállása, elhivatottsága minden kolléga számára példaértékű lehet. Számos munkatárs, köztük több jelenlegi vezetője is tőle sajátította el a közigazgatási hatósági eljárás csinját-binját. Széles körű kapcsolatrendszert épített ki és ápolt a munkájához szükséges szervezetekkel, pillanatok alatt képes volt lehetetlennek tűnő feladatokat megoldani. Az eltelt évtizedek alatt a legnehezebb sorsú családokkal foglalkozott, generációk nőttek fel segítő gondoskodása mellett. Elhivatottságát, segítőkészségét az ügyfelek is nagyra értékelték, ő volt mindenki „Kati nénije”. A munkakörébe tartozó kötelező feladatok ellátása mellett mindig lehetett rá számítani önkéntes feladatok megszervezésében, megvalósításában is. Közösségi tevékenysége is kiemelkedő: az első szóra - szabadidejét is feláldozva - önzetlenül segített bárkinek.
Keibingerné Bekő Katalin nagy teherbírású, jó problémamegoldó és konfliktuskezelő képességgel rendelkező szakember, aki 32 esztendőt töltött a szociális területen, kiemelkedő munkát végzett.
2020. június 31. napján nyugdíjba vonult. A terület iránti elkötelezettsége azonban soha nem szűnik meg, továbbra is szívén viseli kollégái, ügyfelei sorsát.
Minden volt munkatársa büszke arra, hogy a kollégája lehetett.
